Nem egyetlen monstre „szuperegyetemmé” gyúrná-olvasztaná össze, hanem egy ma még nem létező jogi formába: úgynevezett egyetemi társulásokba terelne a kormány a hvg.hu információ több nagy, hazai egyetemet.

A 24.hu hétfő reggel, egyetemi forrásokra hivatkozva írt arról, hogy a felsőoktatást szeptember 1-jével átvevő Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az új portfólió birtokában Orbán Viktor egyik régi nagy tervét leporolva, a University of London mintájára egyetlen intézménybe vonná össze a három nagy budapesti egyetemet: az ELTE-t, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) és a Semmelweis Egyetemet. Az összevonás legfőbb motivációja az egyetemi találgatások szerint, hogy a kormány így érje el régi – eddig teljesületlen – célját, hogy a magyar felsőoktatás teljesítménye láthatóvá váljon a nemzetközi piacon, és legalább egy egyetem felküzdje magát a kétszáz legjobb intézmény közé.

Bár a motiváció hasonló, a megvalósítás a hvg.hu információi szerint kicsit másként nézne ki: összevonás helyett önálló jogi személyiségként rendelné egymás mellé, egy intézményi ernyő alá az egyetemeket, plusz a tudományterületeikhez passzoló akadémiai kutatóintézeteket.

.

Az így létrejövő University of Budapestnek a találgatásokkal szemben nem lenne tagja például az ELTE, hanem a BME és az SE mellett az immár alapítványi formában működő Budapesti Corvinus Egyetem lenne a harmadik, rajtuk kívül pedig további két, frissen az Eötvös Loránd Kutatóintézet-hálózathoz (ELKH) került akadémiai kutatóintézet: a Sztaki és az Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) lenne tagja a társulásnak.

Ez utóbbi formát még nem ismeri a magyar jog, az átalakítással kapcsolatban éppen az lesz az egyik legfontosabb teendő az elkövetkező hónapokban, hogy a jogi formát kidolgozzák-megteremtsék ehhez.

Ha megvan, az egyetem mindennapi életében a hallgatók és oktatók szempontjából nem változik semmi: a felvételt nyert diákok ugyanúgy a BME vagy a Corvinus hallgatói lesznek, BME-sként vizsgáznak, államvizsgáznak stb., de kutatási projektjeiket már a társulás tagjaként, közösen hajtják végre, a minősítők pedig ennek megfelelően nem önmagában a BME-t, a Corvinust vagy Semmelweis Egyetemet, hanem a társulást – az említett példában a University of Budapestet – minősítik majd, és az egyes intézmények helyett az szerepel majd a nemzetközi intézményi rangsorban.

A megoldást a hvg.hu-nak azzal indokolták az átalakításra rálátó ITM-es források, hogy „valahogyan ki kellett kényszeríteni”, hogy a kutatóintézetek működjenek együtt az egyetemekkel „szép szóval” ugyanis nem ment, pedig a kormány szerint ez mind az intézmények versenyképessebbé tételéhez, mind a hazai innovációs és kutatásfejlesztési potenciál erősítéséhez elengedhetetlen.

A University of Budapest a tervek szerint csak az első – pilotprogramszerű – lépcsője lenne az egyetemi-kutatóintézeti szövetségeknek: a későbbiekben szóba jöhet például a Szegedi Tudományegyetem + MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont + a szegedi lézerközpont (ELI), valamint a Debreceni Egyetem és a szomszédjában működő Atommagkutató Intézet (Atomki) társulása is.

Reviczky Zsolt

A három újonnan, új néven létrejövő egyetemi társulás tagjaként az öt benne lévő nagy tudományegyetem gyakorlatilag már azáltal a 100-150 legjobb intézmény közé kerülhetne, ha önmagában csak tevékenységüket minősítenék.

Az ELTE-t a sok párhuzamosság miatt információink szerint egyelőre nem erőltetnék bele a budapesti társulásba, az egyetemnek esetleg a Természettudományi kara működhetne együtt az Energiatudományi Intézettel, de hogy mely egyetem mely kutatóintézménnyel működne együtt, illetve társulna, arról az intézmények végső soron maguk dönthetnének, az ITM elvileg nem szólna bele.