Fél éve ignorálja az Alkotmánybíróság előírását a kormány

Idén március végén járt le az Alkotmánybíróság által szabott határidő, amikorra a parlamentnek új törvényt kellett volna alkotnia a rokkantsági ellátásokról. Egy tavaly novemberi döntésében az Ab ugyanis a kárvallottaknak adott igazat és kimondta: olyan emberekről állapították meg, hogy jobban vannak, akik továbbra is rokkantak voltak, csak egy új vizsgálattal jobb értékeket adtak nekik, és erre hivatkozva vonták meg tőlük a rokkantsági ellátásuk nagy részét.

Az Ab akkor arra kötelezte a bíróságokat, hogy a rokkantsági ellátás visszavágása miatti perekben ne az új rendszerben kapott százalékos minősítéseket vegyék figyelembe, hanem azt, hogy az emberek egészségi állapota tényleg javult-e, a parlamentnek pedig azt írta elő, hogy idén március végéig alkosson új törvényt
az ügyben, de ez azóta sem teljesült.

Az MSZP-s Korózs Lajos kérdésére áprilisban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az Igazságügyi Minisztérium dolgozik a szükséges előterjesztésen, és bár hozzátette, hogy az Ab ítélete szerintük nem minden ponton teljesen egyértelmű, úgy fogalmazott: annak "a mi megítélésünk szerint is szükséges eleget tenni".

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy ezzel kapcsolatos kérdésre áprilisban azt válaszolta, hogy folyik a "szakértői munka" az ügyben, a tárca augusztusban pedig azzal védekezett a Népszavának, hogy a kormány vizsgálja az Ab "elvi döntésének" gyakorlatba ültetését.

Korózs most megint rákérdezett a dologra az Emminél, Rétvári Bence államtitkár azonban most már azt írta, hogy az Ab nem is a rokkantellátások átalakításának alaptörvénybe ütközését mondta ki,

hanem mindössze a nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását állapította meg.

A szóban forgó nemzetközi szerődés egyébként az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Ab arra kötelezte az Országgyűlést, hogy úgy módosítsa a törvényt, hogy az ne sértse a strasbourgi emberi jogi egyezményt.

Rétvári hozzátette viszont, hogy az Ab konkrét intézkedések megtételére nem tett javaslatot, és kártérítést sem írt elő, csak azt állapította meg, hogy a törvényben foglalt szabályok nem olyanok, hogy lehetővé tennék a valós fizikai állapotjavulás mértékének és a 2012 előtti rokkantnyugdíj összegének figyelembevételét.

Rétvári megnyugtatásul azért közölte, hogy a szakértői munka még mindig zajlik, mert mint írta, "a fizikai állapotváltozás mértékének visszamenőleges megállapítása orvosszakmai szempontból is komoly feladat, ezért a jogszabály módosítására akkor kerülhet sor, amikor minden érintettre tekintettel megnyugtató, és megvalósítható megoldás születhet".