Mint kés a vajban csúszott át keddi meghallgatásán az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában Handó Tünde, akit az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság kormánypárti többsége jelölt alkotmánybírónak.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, ugyanakkor Handó bírósági vezetői pályája a tökéletes példa arra, hogy miért alkalmatlan erre a feladatra. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökeként a rá vonatkozó szabályokat nem tartotta be, szabálytalanságokat követett el a bíróságok igazgatásában és alkotmányellenes szabályzatot is hozott. Egy tavaszi konferencián Kaposváron Handó úgy fogalmazott, hogy a jog uralma az állam felett nem járható út. Vajon ez a szakmai hitvallás milyen alkotmánybírósági hozzáállást vetít előre?

Handó a már kiírt bírósági vezetői pályázatok utólagos eredménytelenné nyilvánításával több ízben el tudta kerülni, hogy neki nem tetsző, de az adott bíróság bírái által támogatott pályázókat kelljen kulcsfontosságú bírósági vezetői pozícióba kineveznie. Helyettük sikerült több törvényszéki, ítélőtáblai elnöki tisztségbe hozzá lojális vezetőket ültetnie. Emlékezetes, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) Országgyűlés elé terjesztett jelentése szerint az OBH elnöke számos bírósági vezetői pályázat eredménytelenné nyilvánításakor elmulasztotta megfelelően megindokolni döntését.

Hiába a bírók akarata, inkább a plágiumügybe keveredett bírát nevezte ki

Az egyik legnagyobb port kavaró ügy a Fővárosi Törvényszék elnöki pozíciójára meghirdetett pályázat volt. Erre 2018-ban hiába pályázott a fővárosi bírák által is támogatott Fazekas Sándor, helyette Polgárné Vida Juditot bízta meg ideiglenes jelleggel Handó. Idén pedig Vadász Viktor pályázatát nyilvánította eredménytelenné, habár az érintett bíróság bíráinak döntő többsége Vadászt támogatta.

Egy korábbi ügyben is hasonlóan járt el: 2013-ban a Szombathelyi Járásbíróság elnökhelyettese, Andor Szabolcs úgy nyerte el egy évre a Szombathelyi Törvényszék vezetését, hogy a posztra meghirdetett pályázatra nem is jelentkezett. Handó Tünde annak ellenére nevezte ki Andort, hogy a bírói kar többsége felsorakozott az egyik pályázó mögött.

Egy másik jogellenes gyakorlata az volt az OBH elnökének, hogy nem az ügyteher egyenletes elosztásának biztosítására vagy a bíró szakmai fejlődése érdekében rendelt ki bírókat más bíróságra, hanem – jogellenesen – ténylegesen a vezető feladatok ellátása céljából rendelt ki bírákat.

Ő dönti el kiből lesz bíró, de szabálytalanul

Az OBT jelentése szintén megállapította, hogy az OBH elnöke több bírói álláshelyre kiírt pályázatot nyilvánított – részben megalapozatlanul, részben indokolás nélkül – eredménytelenné.

Az egyik leghíresebb ügy Vasvári Csabáé, aki bár két pályázaton is első helyen végzett, mégsem ő lett a befutó a Fővárosi Ítélőtábla egyik bírói posztjára kiírt pályázaton, hanem azokat mindig eredménytelennek nyilvánította utólag Handó. Azzal érvelt az OBH elnöke, hogy végül indokolatlanná vált az állás betöltése, ugyanakkor Vasvári pályázataival egy időben újabb pályázatokat írt ki.

Fittyet hány a fékek és ellensúlyok rendszerére

2018 elején új összetételű OBT alakult, amely kritikusabbá vált az OBH elnökével szemben, és vizsgálatot kezdeményezett a Bírósági Hivatal gyakorlatával kapcsolatban. Erre válaszul, egyes vélemények szerint Handó nyomására, több OBT-tag és póttag lemondott, amire hivatkozással az OBH elnöke 2018 áprilisától nem tekinti működőképesnek a testületet. Ugyanakkor az OBH elnöke – az OBT 2019. április 6-ai felhívása ellenére – a 2018 októberi sikertelen póttagválasztó küldöttgyűlést követően nem tett intézkedéseket a póttagválasztó küldöttértekezlet újbóli összehívására.

Ez azt is jelenti, hogy az OBH nem működik együtt az őt a törvények alapján ellenőrizni hivatott testülettel. Az OBT felhívása ellenére az OBH elnöke 2018. április 27. óta egyetlen előterjesztést sem tett az OBT felé, ülésein egyetlen alkalommal sem jelent meg, iratbetekintési lehetőséget nem ad az OBT tagjainak, adatokat nem szolgáltat neki, az OBT a törvények szerint őt megillető véleményezési jogával nem élhet. Ráadásul az OBH elnöke 2018-ban kilenc vezetői pályázat eredménytelenné nyilvánítása esetében „az OBT törvényes működésének hiányára” hivatkozott, amely az OBT szerint nem fogadható el törvényes indokként.

Az OBT 2019-ben az Országgyűléshez fordult, indítványozva Handó Tünde tisztségétől való megfosztását. Erre részben válaszul Handó módosító javaslatokat tett 2019 májusában egy törvénytervezethez, amely számos, az OBT jogköreivel és az OBT által megállapított törvénysértésekkel szorosan összefüggő javaslatokat is megfogalmazott – az OBT szerint ezekkel saját korábbi törvénysértéseit szerette volna az OBH elnöke orvosoltatni.

Hab a tortán: alkotmányellenes OBH-szabályzat

2017-ben magyar bírák az Emberi Jogok Európai Bíróságán és a Magyar Alkotmánybíróságon támadták meg az OBH elnökének integritási szabályzatát, amelyben az értelmező rendelkezések szerint az integritás egyebek mellett az Országos Bírósági Hivatal elnöke, azaz Handó Tünde értékeinek és elveinek való megfelelést jelentette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OBH nem kötelező jellegű ajánlásában nem írhat elő olyan magatartási szabályokat, amelyek érinthetik a bírói függetlenséget, ezért a szabályzat egyes részeit megsemmisítette, miután azok ellentétesek az Alaptörvénnyel.

Az alkotmánybíráskodás vége?

Jogvédő szervezetek 2015-ben kimutatták, hogy az Alkotmánybíróságot megszállta a kormányzati politika. Az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvények módosításával, az új tagok egypárti jelölésével és megválasztásával az Alkotmánybíróság döntései jellemzően a kormányzati érdekeket képezik le, így az Alkotmánybíróság elvesztette valódi ellensúly funkcióját.

2019. júniusában, amikor az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel összhangban lévőnek találta a hajléktalanság kriminalizációját, végleg bebizonyította, hogy képtelen a kormánypárti politikai akarattal szembefordulni. Kíváncsian várjuk, hogy a bírósági vezetőként szabálytalanságokat elkövető Handó Tünde mennyiben lesz képes az Alaptörvény legfőbb őreként működni, amikor azt kell majd megvizsgálnia, hogy egyes szabályok mennyire sértik a jórészt a férje által írt Alaptörvényt. Az utolsó majd kapcsolja le a villanyt.

Öröm az ürömben

Handónak, amennyiben alkotmánybíróvá választják, nem töltheti ki elnöki mandátumát, és le kell mondania az Országos Bírói Hivatal vezetéséről. Ez lehetőséget adna a kormánytöbbségnek arra, hogy kijavítsa azt, amit 2012-ben elrontott, és működőképes igazgatási modellt vezessen be a bíróságokon. Jogvédő civil szervezetek, valamint az alkotmányjogász szakértőkből álló Velencei Bizottság már 2012-ben felhívták a figyelmet arra, hogy az OBH elnöke kezében túlzott hatalom összpontosul. A megoldás az, hogy érdemi ellenőrzési jogköröket kell adni a bírói önkormányzatiságot kifejező Országos Bíró Tanács kezébe, és olyan modellt kell létrehozni, amelyben a hatékony igazgatás és a bírói autonómia védelme egyszerre érvényesül, és amely képes ellenállni a bíróságokra egyre jobban nehezedő politikai nyomásnak. Komoly a veszélye azonban annak, hogy az elmúlt években követett gyakorlatához hasonlóan, ezt a helyzetet a kormánytöbbség arra használja ki, hogy tovább erősítse a kormányzat befolyását egy független intézmény, jelen esetben: a bíróságok felett.

A szerző az Amnesty International Magyarország igazgatója.