Kivételesen nem Brüsszelben, hanem Magyarországon kavart vihart egy európai parlamenti állásfoglalás, amely arra szólította volna fel az Európai Bizottságot, hogy készítsen új javaslatot az európai menekültügyi rendszer reformjára, a tagállamokat pedig arra kérte volna, tegyenek meg mindent, hogy kimentsék a bajba jutott menekülteket a Földközi-tengerről. (A teljes szöveget magyarul ezen a linken lehet elolvasni.)

Az indítvány az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) született, ugyanez a testület tárgyalta tavaly a Magyarországról szóló Sargentini-jelentést is. A szöveg innen annak rendje és módja szerint a plenáris ülés elé került, ahol azonban meglepetésre mindössze két szavazattal elbukott. Mindezt úgy, hogy

a Demokratikus Koalíció négy képviselője annak ellenére is nemmel szavazott, hogy frakciójuk teljes mellszélességgel támogatta azt.

A jelenleg 747 tagú Európai Parlamentben 614-en vettek részt a szavazáson, 290-en nyomták meg a nem gombot, 288-an pedig az igent, 36-an tartózkodtak. Az Európai Néppárt már a vitában leszögezte, hogy nem támogatják az indítványt, mert az az embercsempészeket segíti, nem pedig valós megoldásokat keres a problémára.

A szövegben a képviselők a többi közt arra szólították fel a tagállamokat, hogy

• biztosítsanak hajót, felszerelést és személyzetet azokon a tengeri útvonalakon, ahol segíthetik az életmentést, a Bizottságot pedig arra, hogy ezt pénzzel is támogassák.
• tartsák nyitva a kikötőiket az NGO-k mentőhajói számára.
• evakuálják a líbiai idegenrendészeti fogdákat, és helyezzék át – többek között az EU-ba is – az ott fogva tartott migránsokat, és nyissanak humanitárius folyosókat.
• valamint hozzanak létre egy méltányos áthelyezési mechanizmust is, mely a tengeren át érkező személyekre vonatkozik.

Kétségtelen, hogy

ha a négy magyar képviselő az igen gombot nyomja meg, akkor két szavazattal nem elbukik, hanem átmegy az állásfoglalás.

A DK-s politikusokat ezért rengetegen kezdték el támadni, hogy menekültek ezreit menthették volna meg a Földközi-tengeren a vízbe fulladástól, mégsem tették.

Információink szerint nem örültek a szavazás eredménynek a szociáldemokrata frakcióban sem, bár a DK-s képviselőknek következményektől valószínűleg nem kell tartaniuk. A hvg.hu brüsszeli forrásokból ugyanakkor úgy értesült, hogy a következő S&D frakcióülésen biztosan szóba kerül majd a kérdés, már csak azért is, mert „rossz üzenetet közvetít, hogy már a parlamenti ciklus elején nem szavaznak meg ilyen fontos nyilatkozatokat" – fogalmazott forrásunk.

Egy módosító kavart be

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője a hvg.hu-nak elmondta, hogy a tény, hogy az indítvány nem kötelező érvényű, és nem lettek volna következményei, csak az egyik ok volt, amiért nemmel szavaztak, ennél sokkal súlyosabb problémák is voltak.

„Az indítvány a címével ellentétben nemcsak a tengeri mentésről szólt, az utolsó pillanatban egy módosító javaslat is belekerült, ami a kötelező áttelepítési kvóta bevezetésére szólította volna fel az Európai Bizottságot. Ennek létrehozását azonban a Demokratikus Koalíció soha nem támogatta, mert semmi esély nincs az elfogadására” – mondta a politikus.

Molnár tagadta, hogy nem támogatnák a tengeri mentést, amit „alapvető emberi jogi kötelességnek” nevezett, az erről szóló részeket és módosító javaslatokat természetesen meg is szavazták. „Azt senki nem gondolja, hogy a saját házába férjével együtt menekülteket befogadó Dobrev Klára másként tette volna” – tette hozzá.

A képviselő szerint a módosítóról csak a szavazás előtt másfél-két órával szereztek tudomást, ráadásul nemcsak ők, hanem a többi képviselő sem értette, miért került bele a szövegbe. Éppen ezért nem ők voltak az egyetlenek, mások is nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak tiltakozásuk jeléül, még a szociáldemokrata frakción belül is.

Molnár szerint ráadásul már az eredeti szövegről sem volt politikai konszenzus az EP két legnagyobb pártja között, ami alapból magában hordozta a bukás kockázatát. A DK képviselői pedig azért tudtak teljes lelkiismerettel ellene szavazni, mert teljes tévedés, hogy ezzel menekülteket sodortak volna életveszélybe.

„Egy ilyen politikai nyilatkozat elfogadásának vagy elutasításának semmilyen következménye nem lett volna, azokat a jogalkotó szervek meg sem tárgyalják, nem lesz belőlük jogszabály” – tette hozzá.

A nyilatkozatot egyébként a Fidesz EP-képviselői sem szavazták meg (bár többen ott sem voltak az ülésen), a jobbikos Gyöngyösi Márton és a szocialista Ujhelyi István tartózkodtak, a momentumos Donáth Anna Júlia nem volt jelen (ő viszont a LIBE bizottságban részt vett a szöveg kidolgozásában), Cseh Katalin igennel szavazott.

Ezt Cseh Facebook-oldalán azzal indokolta, számára egyértelműen csak egy jó válasz létezik: az emberség. Meglepődött viszont azon, hogy az Európai Parlament egyik magyar asszisztense csodálkozott az ő támogató szavazatán, hiszen „ez Magyarországon nagyon érzékeny téma, és félő, hogy szét fogja érte szedni a magyar sajtó”.

A Földközi-tengeren érkező menekültek ügye már régóta téma az Európai Unióban, szeptemberben négy tagállam arról egyezett meg, hogy a maguk kezébe veszik az irányítást, amíg nem születik közös megoldás. Franciaország, Olaszország, Málta és Németország belügyminiszterei ezért megállapodtak, hogy az érkezésüktől számított négy héten belül szétosztják a részt vevő tagállamokon belül.