A szövegbe az utolsó pillanatban került bele egy módosító javaslat a kötelező kvótákról, a párt szerint ráadásul akkor sem lett volna semmi következménye, ha átmegy az Európai Parlamenten.
Kivételesen nem Brüsszelben, hanem Magyarországon kavart vihart egy európai parlamenti állásfoglalás, amely arra szólította volna fel az Európai Bizottságot, hogy készítsen új javaslatot az európai menekültügyi rendszer reformjára, a tagállamokat pedig arra kérte volna, tegyenek meg mindent, hogy kimentsék a bajba jutott menekülteket a Földközi-tengerről. (A teljes szöveget magyarul ezen a linken lehet elolvasni.)
Az indítvány az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) született, ugyanez a testület tárgyalta tavaly a Magyarországról szóló Sargentini-jelentést is. A szöveg innen annak rendje és módja szerint a plenáris ülés elé került, ahol azonban meglepetésre mindössze két szavazattal elbukott. Mindezt úgy, hogy
a Demokratikus Koalíció négy képviselője annak ellenére is nemmel szavazott, hogy frakciójuk teljes mellszélességgel támogatta azt.
A jelenleg 747 tagú Európai Parlamentben 614-en vettek részt a szavazáson, 290-en nyomták meg a nem gombot, 288-an pedig az igent, 36-an tartózkodtak. Az Európai Néppárt már a vitában leszögezte, hogy nem támogatják az indítványt, mert az az embercsempészeket segíti, nem pedig valós megoldásokat keres a problémára.
A szövegben a képviselők a többi közt arra szólították fel a tagállamokat, hogy
Kétségtelen, hogy
ha a négy magyar képviselő az igen gombot nyomja meg, akkor két szavazattal nem elbukik, hanem átmegy az állásfoglalás.
A DK-s politikusokat ezért rengetegen kezdték el támadni, hogy menekültek ezreit menthették volna meg a Földközi-tengeren a vízbe fulladástól, mégsem tették.
Információink szerint nem örültek a szavazás eredménynek a szociáldemokrata frakcióban sem, bár a DK-s képviselőknek következményektől valószínűleg nem kell tartaniuk. A hvg.hu brüsszeli forrásokból ugyanakkor úgy értesült, hogy a következő S&D frakcióülésen biztosan szóba kerül majd a kérdés, már csak azért is, mert „rossz üzenetet közvetít, hogy már a parlamenti ciklus elején nem szavaznak meg ilyen fontos nyilatkozatokat" – fogalmazott forrásunk.
Egy módosító kavart be
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője a hvg.hu-nak elmondta, hogy a tény, hogy az indítvány nem kötelező érvényű, és nem lettek volna következményei, csak az egyik ok volt, amiért nemmel szavaztak, ennél sokkal súlyosabb problémák is voltak.
„Az indítvány a címével ellentétben nemcsak a tengeri mentésről szólt, az utolsó pillanatban egy módosító javaslat is belekerült, ami a kötelező áttelepítési kvóta bevezetésére szólította volna fel az Európai Bizottságot. Ennek létrehozását azonban a Demokratikus Koalíció soha nem támogatta, mert semmi esély nincs az elfogadására” – mondta a politikus.
Molnár tagadta, hogy nem támogatnák a tengeri mentést, amit „alapvető emberi jogi kötelességnek” nevezett, az erről szóló részeket és módosító javaslatokat természetesen meg is szavazták. „Azt senki nem gondolja, hogy a saját házába férjével együtt menekülteket befogadó Dobrev Klára másként tette volna” – tette hozzá.
A képviselő szerint a módosítóról csak a szavazás előtt másfél-két órával szereztek tudomást, ráadásul nemcsak ők, hanem a többi képviselő sem értette, miért került bele a szövegbe. Éppen ezért nem ők voltak az egyetlenek, mások is nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak tiltakozásuk jeléül, még a szociáldemokrata frakción belül is.
Molnár szerint ráadásul már az eredeti szövegről sem volt politikai konszenzus az EP két legnagyobb pártja között, ami alapból magában hordozta a bukás kockázatát. A DK képviselői pedig azért tudtak teljes lelkiismerettel ellene szavazni, mert teljes tévedés, hogy ezzel menekülteket sodortak volna életveszélybe.
„Egy ilyen politikai nyilatkozat elfogadásának vagy elutasításának semmilyen következménye nem lett volna, azokat a jogalkotó szervek meg sem tárgyalják, nem lesz belőlük jogszabály” – tette hozzá.
A nyilatkozatot egyébként a Fidesz EP-képviselői sem szavazták meg (bár többen ott sem voltak az ülésen), a jobbikos Gyöngyösi Márton és a szocialista Ujhelyi István tartózkodtak, a momentumos Donáth Anna Júlia nem volt jelen (ő viszont a LIBE bizottságban részt vett a szöveg kidolgozásában), Cseh Katalin igennel szavazott.
Ezt Cseh Facebook-oldalán azzal indokolta, számára egyértelműen csak egy jó válasz létezik: az emberség. Meglepődött viszont azon, hogy az Európai Parlament egyik magyar asszisztense csodálkozott az ő támogató szavazatán, hiszen „ez Magyarországon nagyon érzékeny téma, és félő, hogy szét fogja érte szedni a magyar sajtó”.
A Földközi-tengeren érkező menekültek ügye már régóta téma az Európai Unióban, szeptemberben négy tagállam arról egyezett meg, hogy a maguk kezébe veszik az irányítást, amíg nem születik közös megoldás. Franciaország, Olaszország, Málta és Németország belügyminiszterei ezért megállapodtak, hogy az érkezésüktől számított négy héten belül szétosztják a részt vevő tagállamokon belül.
Harmadik birodalmi mintára, de nem német minőségben készült el 50 éve a Balatonig vezető autópálya első fontosabb szakasza. Az állampártnak elég volt, hogy csak Kádár János balatonaligai nyaralójáig ért a sztráda.
Mexikót is hasonló vámokkal sújtja az amerikai elnök.
Egy hollywoodi film forgatókönyvének lapjaira kívánkoznak az izraeli nukleáris fegyver megszerzésének részletei.
Apáti Bence mozgalmának éppen volt érkezése ezt legyártani.
A férje brazil, meg ott elismerik a melegházasságot.
