"Nincs mit beismernem" – mondta kollégánknak a Fővárosi Törvényszékre érkező Gyárfás Tamás, aki ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt emelt vádat az ügyészség júliusban Fenyő János egykori médiamogul megölése ügyében. Beismerő vallomás esetén az ügyész 12 év fegyházat és 10 év közügyektől eltiltást javasolt.

Az előkészítő ülés reggel 9-kor kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, Póta Péter bíró tárgyalja az ügyet. Gyárfás a tárgyaláson megtiltotta, hogy kép- és hangfelvétel készüljön róla. A bíró viszont felszólította azokat az újságírókat, akik tanúként érintettek az ügyben, de most tudósítóként vannak itt, hogy hagyják el a termet, mert nem vehetnek részt az előkészítő ülésen.

Kaufmann Balázs

Ezután ismertették a vádat: aszerint Gyárfás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János sértett, aki egy videókazetta-terjesztő és egy napilapot kiadó gazdasági társaságnak is vezérigazgatója volt. A vádlott és a sértett között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki. A vádlott 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti a sértettet. Emiatt 1997 szeptemberében megbízott egy, az éjszakai életből közismert személyt az ölési cselekménnyel, aki azt 12 millió forintért vállalta, azonban miután átvett 6 millió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Emiatt a terhelt megbízta Portik Tamást, akit 1994 óta ismert, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – Josef Rohácot a sértett megölésére. Rohác 1998. február 11-én a késő délutáni órákban a II. kerület, Margit utcán a piros lámpánál, a gépkocsijában várakozó sértetthez lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte – a lövedékek a fején és az oldalán érték Fenyőt. Gyárfás Tamást 2018. április 17-én gyanúsította meg a rendőrség azon hangfelvételek alapján, melyeket Portik Tamás készített a Gyárfással folytatott beszélgetésekről 2002–2004 között.

Kaufmann Balázs

A vádirat ismertetése után Gyárfást hallgatja meg a bíróság, aki nem ismerte be bűnösségét. Megismételte azt, amit befele mondott:

nincs mit beismernem.

Közölte, hogy vallomást tesz, amit papírból olvas fel. Gyárfás szerint a vádirat tényként kezel megalapozatlan vallomásokat, tényeket viszont elhallgat.

Személyiségem ismeretében abszurd, hogy agresszíven akartam volna fellépni Fenyő ellen.

Gyárfás szerint a Fenyő és közte fennálló legnagyobb vita a Nap-kelte tévéműsor szerkesztéséről egy tévéelnöki határozattal lezárult, 14 hónappal a Fenyő-gyilkosság előtt. Szerinte a józan ész ellen szól, hogy "másfél évvel a totális győzelmem után" bármit tegyen Fenyő ellen. Gyárfás szerint a megbízással is gondok vannak a vádiratban, nincs semmi arról, mikor, hogy, mennyiért bízta volna meg Portikot, majd gyorsan leszögezte, senkit sem bízott meg. Gyárfás szerint fontos kérdés az is, hogyha Portik minden beszélgetésüket felvette, hogyhogy pont azt nem rögzítette, amelyben megbízást kapott Fenyő megölésére. "Azért, mert nem volt ilyen beszélgetés" – teszi hozzá rögtön. Gyárfás szerint a felvett beszélgetések manipuláltak, sok esetben nem is érthetőek. Azt mondja, Portik célja az volt, hogy kimondassa Gyárfással a megbízás tényét.

Azzal folytatja, Portik egyszer sem vallotta be az 515 perces hangfelvételen, hogy Gyárfás őt megbízta volna, ezt vele akarta ezt kimondatni, ám ez nem sikerült, ellenben Portik többször kijelentette, hogy Gyárfás nem fizetett neki egy "ruppót" sem. Ez Portik szóhasználata, nem tipikus egy bérgyilkosság esetében – mondta a vádlott.

Kaufmann Balázs

Gyárfás azt mondja, a hanganyagból kiemelhetőek olyan részletek, amelyek alapján bűnösnek tűnik, de szerinte az egész alapján egyértelmű, hogy nem az. Portik szerinte feladatot kapott, hogy ráijesszen, megzsarolja és csapdát állítson neki, de túljátszotta a szerepét. Szerinte azzal lehetne közelebb kerülni az igazsághoz, ha kiderülne, ki küldte hozzá Portikot, hogy csapdát állítson. Felhozta, Kovács Lajos egykori nyomozó is "mániákusan" azon volt, hogy bűnösségét bizonygassa. "A Nap TV jóvoltából megvoltak a megfelelő politikai, jogi kapcsolataim, akkor miért nem fordultam hozzájuk?", teszi fel a kérdést Gyárfás, aki vallomását azzal zárja,

nincsenek gyilkos, agresszív hajlamaim. Engem is megrázott Fenyő János halála, amit sajnálok most is.

Az ügyész egyelőre nem tett fel kérdéseket, azokat a rendes tárgyalási szakra tartogatja. A bíró átadta Gyárfásnak a róla szóló, lejárató Népszava-cikkeket, ügyvédje, Zamecsnik Péter indítványokat és észrevételeket tett, elmondta, mit vitat a vádiratban, és mit nem. Zamecsnik sorolta, milyen hiányosságok vannak a vádiratban, részben a Gyárfás által elmondottakat ismétli. Ők tanúként Németh Pétert, a Nap-kelte és a Népszava egykori főszerkesztőjét, Pintér Dezső újságírót, a TV2 egykori elnökét hallgatnák meg, de a Tasnádi Péterről szóló elmeorvosi szakvéleménynek is szerepe lesz a védelemben.

Zamecsnik szerint a bizonyítékok közül ki kell zárni a Portik által felvett hanganyagokat, mert azok a felvétel pillanatában hatályos törvények alapján Gyárfás "jogainak korlátozásával" készültek (titokban, illetve zsarolási céllal). A tanúk közül kizárnák azokat, akik nem tényeket, hanem véleményeket közölnek.

Kaufmann Balázs

Az ügyész szerint a vádirat egyáltalán nem hiányos, a hatályos jogszabályok szerint a vádhoz nem kell minden részletet megvilágítani. A vád részletezi az felbujtási okokat, a gyilkosság módját és idejét, a vádlott tud ellene védekezni. Az ügyész nem érti, miért kéne Pintér Dezsőt kihallgatni, amikor nincs szó a kereskedelmi tévékről az ügyben. A hangfelvételeket a nyomozóhatóság lefoglalta, illetve maga Gyárfás csatolta őket, nem volt semmilyen törvénytelenség a megszerzésükben.

Az indítványokról majd dönt a bíró. Az ülés végén Gyárfás vállalta, hogy minden kérdésre válaszolni fog, de nem tudta megjósolni, milyen hosszú lehet a bíróság előtt tett nyilatkozata. Az már eldőlt, négy tárgyalási napon beszél majd, a bíróság februárban hallgatja meg.