Az Országgyűlésnek hatékonyan és zavartalanul kell működnie, valamint meg kell őrizni annak tekintélyét és méltóságát – ezzel az indokkal nyújtották be fideszes és KDNP-s képviselők az „Az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatukat.

Facebook / MSZP

Az előzmény több esemény a közelmúltból:

• Ellenzéki képviselők a rabszolgatörvény elfogadásakor elfoglalták a pulpitust.
• Az MTVA tüntetések helyszíne lett, ellenzéki politikusok többször bementek az épületbe is.
• Megafonokkal, transzparensekkel tiltakoztak többször is az ülésteremben a kormány politikája ellen.
• Hadházy Ákos pedig táblákkal zavarta meg Orbán Viktor idénynyitó beszédét.

Ezek – és Kövér László ígérete után – a Fidesz és a KDNP szigorítaná az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő törvényeket. A benyújtók Kocsis Máté (Fidesz), Böröcz László (Fidesz), Bajkai István (Fidesz), Vejkey Imre (KDNP), Halász János (Fidesz), Harrach Péter (KDNP), Hende Csaba (Fidesz) és Nacsa Lőrinc (KDNP).

A törvényjavaslat a 2012-es országgyűlési törvényt szigorítja, többek között azzal, hogy a jövőben a parlamenti ülést vezető elnökök mellett működő jegyzőknek is feladatuk lesz a tárgyalási rend fenntartása. A jövőben megszűnik az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek megbízatása, ha „egy országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben.”

Az elnök esetében azért ez a veszély reálisan nem fenyeget. Alelnöki és jegyzői tisztséget azonban ellenzéki politikusok is betöltenek, például a jobbikos Lukács László György, aki Polt Péter újabb kilencéves legfőbb ügyészi megválasztásakor a „Hazai korrupció aranyfokozatú támogatója díj” kupát adta át Poltnak, vagy a párbeszédes Tordai Bence, akit Kövér 2017-ben „örökre” kitiltott a Parlamentből, igaz, akkor még nem is volt képviselő.

Lukács László György átadja a „Hazai korrupció aranyfokozatú támogatója díj” kupát Polt Péternek

Reviczky Zsolt

A jövőben a Házbizottság (ennek tagjai az Országgyűlés alelnökei, a frakcióvezetők és a háznagy) dönti el azt is, hogy a napirenden kívüli köztársasági elnöki felszólalás kapcsolódóan hozzászólhatnak-e a frakciók.

A törvényjavaslat pontosítja, ezzel pedig szigorítja is az Országgyűlés, az Országház és a Parlament mint elnevezés, valamint az Országház képe, az Országház stilizált képe vagy sziluettje felhasználási módját is. Ezeknek – az összefoglalóan csak jelképeknek nevezett – a használata „nem sértheti az Országgyűlés méltóságát, továbbá nem eredményezheti azt a látszatot, hogy a jelkép használója vagy annak tevékenysége összefüggésben áll az Országházzal, az Országgyűléssel, vagy annak tevékenységével, kivéve, ha a használathoz kapott hozzájárulásból ez következik.”

Eddig nem tartalmazta a törvény, de most bekerült, hogy a „képviselő az Országgyűlés, valamint az országgyűlési bizottság üléséről való távolmaradását előzetesen bejelenti.” Pontosítja a törvényt azt is, ki tekinthető jelenlévő képviselőnek a szavazásokkor. Ebből szintén a rabszolgatörvény elfogadásakor volt kavarodás, kinek volt benn a szavazáshoz szükséges kártyája, kinek nem.

Az Országgyűlés szavazásain jelen lévőnek a szavazásban – a házszabályi rendelkezések szerint – részt vevő képviselőt kell tekinteni – áll a tervezetben.

Emlékezetes, hogy 2018 májusában, a parlamenti alakuló ülésen az összes képviselő letette képviselői esküjét, kivéve Hadházy Ákos, aki a Kossuth téri tüntetésen vett részt. „Én nem fogok részt venni az eskütételen, én nem fogok a miniszterelnökkel és Farkas Flóriánnal egy köztörvényes, többszörösen elítélt, aztán utána harminc évre titkosítottan kegyelmet kapó és utána mégis több milliárd forint eltüntetésében oroszlánrészt vállaló emberrel nem fogok esküt tenni” – mondta akkor Hadházy.

Hadházy Ákos a Kossuth téren 2018. május 8-án

Reviczky Zsolt

A törvénytervezet ennek véget vetne a jövőben, ugyanis bekerült egy olyan bekezdés, miszerint a képviselő, amíg nem teszi le az esküjét, nem vehet részt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választható meg, valamint képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt.

Jelentősen szigorítanak a „tárgyalási rend fenntartása, a fegyelmi jogkör” című fejezeten is. A jövőben:

• „Az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a felszólalási jogot attól a képviselőtől, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését kifogásolja. Az a képviselő, akitől a felszólalási jogot megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel, de kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.”
• „Azt a képviselőt, aki az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő vagy megfélemlítő kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, az ülést vezető elnök az adott ülésnapról vagy ülésről kizárhatja vagy a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.”
• „Azt a képviselőt, aki az ülés, a vita vagy a szavazás menetét zavarja, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében zavarja, az ülést vezető elnök az adott ülésnapról vagy ülésről kizárhatja vagy a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.”
• „Ha a képviselő az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében akadályozza, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.”
• „Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszak alkalmazásával közvetlenül fenyeget, fizikai erőszak alkalmazására felhív, más kivezettetését akadályozza vagy fizikai erőszakot alkalmaz, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.”

A javaslat szerint a házelnök a fizikai erőszaknál akár 60 napra is kitilthatja a képviselőt, de egy hónap jár annak is, aki az ülés menetét, a vitát vagy a szavazást akadályozza. A kitiltás érinti természetesen a szavazást is, akit kitiltanak, az átadja szavazati jogát egy másik képviselőnek, vagyis bevezetik a megbízott útján történő szavazást, de az még nem teljesen világos, hogyan.

A tiszteletdíjat (fizetések) is érinti a rendszabályozásra irányuló javaslat. Amennyiben valaki fizikai erőszakot követ el vagy „a képviselő az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében akadályozza”, ráadásul a felszólításra nem hagyja el az üléstermet, akkor

a tiszteletdíj-csökkentés felső határa a kétszeresére emelkedik, vagyis akár egyévi (tizenkét havi) fizetését is megvonhatják a képviselőnek.

Az ellenzéki képviselők többször tiltakoztak az elmúlt hónapokban az MTVA épületénél, valamint az épületen belül is, megpróbálták elérni, hogy a közszolgálati csatornák közszolgálati és ne pártjelleggel működjenek.

A jelenlegi törvény kimondja, hogy „a képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít”, valamint előtte deklarálja azt a jogot is, hogy „az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.”

Ha a Ház előtt fekvő törvényjavaslat átmegy – és a Fidesz-KDNP által beterjesztett javaslatoknak ez a sorsuk az esetek döntő többségében –, akkor a közintézményekbe való bejutás megnehezül, ugyanis a mostani javaslat szerint ugyan „az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni”, de a képviselők csak előzetesen egyeztett módon kérhetnek tájékoztatást a közintézmények vezetőitől.

Változik az a szabály is, hogy a képviselő mihez kezdhet a minősített adattal. Eddig személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nélkül, felhasználói engedély alapján használhatták fel azt, ha az új javaslatot elfogadják, akkor a jövőben titoktartási nyilatkozat kitöltését követően használhatják csak az adatokat a képviselők.

A módosító indoklásában a jogalkotó úgy fogalmaz, hogy a parlamenti kontroll eszközei (ezek többek között a kérdés, interpelláció, azonnali kérdés, vizsgálóbizottság felállítása, satöbbi) biztosítják az ellenőrzés jogát a képviselőknek, a közintézményekbe való belépést az „akadálytalan működéshez fűződő közérdek” miatt korlátoznák.

Ha a kétharmados törvényt elfogadják, akkor január 1-jén hatályba is lép.