Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azon a parlamenti vitán, ahol a Türk Tanács budapesti nyíló új irodájáról volt szó, kiemelte: Magyarország és az EU is szoros kapcsolatok építésére törekszik a Türk Tanács tagjaival. Emlékezetett: az EU nemrég fogadta el új, a közép-ázsiai kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó stratégiáját, hogy ezzel a fejlődő térséggel szorosabb együttműködés épüljön ki. Egy különleges képviselőt is kineveztek, akinek kötelessége a minél szorosabb együttműködés létrehozása az EU és Közép-Ázsia között – tette hozzá.

Közölte: a térség fontos és erős szervezete a Türk Tanács, amelynek munkáját Brüsszelben és Budapesten is figyelemmel kísérik, hiszen a tagországokkal a kulturális, kereskedelmi, oktatási és gazdasági kapcsolatok erősítése egyértelműen magyar érdek. Emellett biztonságpolitikai szempontból is fontos ez az együttműködés, hiszen ezek országok fontos szerepet játszanak a terrorellenes küzdelemben és a szélsőséges ideológiák terjedése elleni fellépésben – mondta.

Megjegyezte: az elkövetkező években könnyen megtörténhet, hogy a közép-ázsiai gázforrásokat nagyobb mértékben kell igénybe vennünk, mint eddig.

Elmondta: amikor a tanács úgy döntött, Budapestet választja európai képviselete helyszínéül, székhely-megállapodást kötöttek. Budapesten több nemzetközi szervezet – köztük ENSZ-szervezetek – tartanak fenn regionális vagy globális irodát, szolgáltató központot, és az ilyen esetekben vonatkozó megállapodásokat vették alapul a szóban forgó dokumentum tekintetében is.

Budapesten nyit irodát a Türk Tanács, és egy rakás kedvezményt kapnak

Tekintettel a magyar és a türk népek szoros történelmi és kulturális kapcsolataira - fogalmaz Szijjártó Péter külügyminiszter a törvényjavaslatban.

Kitért rá: ebben a dokumentumban rögzítik azokat a nemzetközi közjogi elemeket, amelyek biztosítják az iroda jogállását. Magyar diplomata vezeti a képviseletet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium állományába tartozó két munkatárs dolgozik ott, a tanács tagországai delegálnak két-két munkatársat, valamint a szervezet főtitkársága egy embert.

Fidesz: újabb jelentős nemzetközi szervezet európai bázisává vált Budapest

Zsigmond Barna Pál kormánypárti képviselő elmondta, a térséggel folytatott külkereskedelmi aktivitást bizonyítja, hogy Magyarország és a Türk Tanács államai között a külkereskedelmi forgalom az elmúlt 10 évben a duplájára nőtt és elérte 4 milliárd dollárt. Emlékeztetett arra, hogy az Eximbank 577 millió eurós hitelkeretet nyitott a tanács tagállamai számára, ezt az összeget a térség és a magyar vállalkozók közösen tudják felhasználni.

A törvényjavaslatról azt mondta, az az iroda jogi státusát rendezi, illetve meghatározza a tagállami tisztségviselőknek nyújtott mentességeket és kiváltságokat. Értelmetlennek nevezte az ellenzék által indított vitát, miszerint az iroda és annak alkalmazottai nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

Szerinte a kiváltságokat és mentességeket nem az ott dolgozók személyes javára biztosítják, hanem az iroda feladatainak független teljesítése érdekében. Hozzátette: a Türk Tanács külügyminiszteri tanácsa köteles lemondani a szervezet bármely tagjának mentelmi jogáról, amennyiben véleménye szerint ez a jog akadályozná az igazságszolgáltatást. Úgy értékelt, újabb jelentős nemzetközi szervezet európai bázisává vált a magyar főváros.

A későbbi ellenzéki kritikákra (ezek lentebb olvashatóak) reagálva azt hangsúlyozta: az együttműködésnek komoly gazdasági haszna van, amit az is mutat, hogy a MOL éppen most vásárolta be magát egy azeri olajmezőbe. Kijelentette: az iroda jogállása a külképviseletekével egyezik majd meg, munkatársai semmilyen veszélyt nem jelentenek a magyar államra.

Kiemelte: a budapesti iroda létrehozása nem jár magyar érdeksérelemmel, hanem éppen ellenkezőleg, a magyar érdekről szól.

Jobbik: elkeserítő, hogy a kormánypártok távolodnak a nyugati értékektől

• Potocskáné Kőrösi Anita emlékeztetett arra, hogy a kormány keleti nyitás politikájának következtében megnyitott, majd később bezárt nemzeti kereskedőházak kilencmilliárd forintos veszteséget termeltek. Most ezt a politikát a Türk Tanáccsal akarja folytatni a kormány – vélekedett. Szerinte a mostani törvényjavaslat kísértetiesen hasonlít a Nemzetközi Beruházási Bankról, vagyis az orosz kémbank budapesti székhelyéről szóló törvényhez. Kifogásolta a szervezetnek biztosított diplomáciai, adó- és vámmentességet.
• Hangsúlyozta, pártja tiltakoznak az ellen, hogy külföldi szervezeteknek és személyeknek gyanús körülmények között ilyen kiváltságokat adjanak. Elkeserítő látni, hogy miközben a kormánypártok egyre távolodnak a nyugati értékektől és az EU-tól, egyre szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a keleti autokrata vezetőkkel – hangoztatta.

MSZP: nem nemzeti érdek a Türk Tanácshoz közeledés

• Gurmai Zita aggályosnak nevezte, hogy az iroda vagyona, eszközei "szentnek és sérthetetlennek" minősülnek a hivatalos magyar szervek előtt. Szóvá tette, hogy Magyarország fedezi az iroda fenntartási költségeit, a helyi személyzet fizetését, illetve hogy az iroda mentesül az adók és a vámok alól.
• Elképesztő, hogy a nemzetbiztonságra máskor oly érzékeny kormányzati politika nem először ruház fel ilyen különös jogállással külföldi szervezeteket és munkatársaikat - közölte. Rámutatott, hogy a Türk Tanács országainak van nagykövetségük Budapesten, ezek kiválóan alkalmasak arra, hogy a kiemelt együttműködést fenntartsák.
• Az ellenzéki politikus szerint a törvényjavaslat indoklása, illetve a miniszterelnök azonnali kérdésére adott válasza sem győzte meg, hogy szükség van a budapesti iroda megnyitására. A Türk Tanácshoz közeledést alátámasztó nemzeti érdeket senki sem tudta bizonyítani – mondta.  Úgy folytatta: arra lehet következtetni, hogy az Orbán Viktor politikai törekvéseit szolgálja, ez a két érdek azonban az elmúlt években igen ritkán esett egybe.
• Mesterházy Attila amellett érvelt, hogy egyensúlyban kell tartani a keleti és nyugati partnerekkel való magyar viszonyt. Hozzátette: ez az egyensúly viszont nem azt jelenti, hogy "az egyik oldalra folyamatosan nyalakodunk, a másik oldalra meg köpködünk". Bírálta a kormányt, mert szerinte Oroszországgal, Kínával vagy Törökországgal szemben indokolt esetben sem fogalmaz meg kritikát, míg az EU-val szemben mindig hangot ad nemtetszésének. Úgy fogalmazott: a "keleti kalandozást" be kellene fejezni, és vissza kellene térni a korábbi, konszenzusos külpolitikához, amely az euroatlanti kapcsolatokat helyezi előtérbe.

LMP: mi a haszna a Türk Tanácshoz való csatlakozásnak?

• Demeter Márta azt firtatta: mi a konkrét haszna a magyar emberek számára, hogy Magyarország csatlakozni kíván a Türk Tanácshoz. Szerinte ugyanis szervezet tagjaival való kereskedelmi forgalom nem mutat olyan értéket, amely indokolná Magyarország részvételét. Úgy vélte: ahogyan a dunakeszi járműjavító üzem esetében az Eximbank lényegében az oroszok piacra jutását segíti magyar adófizetői pénzből, most kérdés, számíthatnak-e arra is, hogy az Eximbank a Türk Tanács esetében majd a törökök piacra jutását segíti. Értékelése szerint a gázszállítási lehetőségek sem indokolják a tanácsban való részvételt. Azt is felvetette: vajon hírszerzőknek is helyet biztosít-e majd a Türk Tanács budapesti irodája, illetve a magyar Információs Hivatal együttműködik-e majd a Türk Tanács hírszerzői szervezeteinek állandó titkárságával.
• Ungár Péter az orosz gázszállítás jövőjét firtatta, és úgy vélte: az iroda megalakításával gesztusokat kívánunk gyakorolni egy olyan hatalomnak, ami utána nem fogja viszonozni a gesztust a Török Áramlat megépítését illetően. Hangsúlyozta: Magyarország híd szerepét ki kellene egyensúlyozni, jó lenne, ha történelmi jellegű szövetségeseink szervezetei is helyet kapnának hazánkban. Reményét fejezte ki, hogy a Türk Tanács után nem Észak-Korea vagy Kína következik majd.

Párbeszéd: eltúlzottak az iroda létrehozásának gazdasági indokai

• Mellár Tamás jelezte: biztonságpolitikai szempontból nem kérdőjelezi meg a Türk Tanács budapesti székhelyének légjogosultságát, ugyanakkor nagyon eltúlzottnak tartja az iroda felállítása mögé felsorolt gazdasági indokokat. Rámutatott: a tanács országaival bonyolódó 4 milliárd dollárnyi kereskedelmi forgalom maximum 2 százaléka Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmának. Szerinte az iroda létrehozása energetikai szempontból sem indokolható. Úgy vélte: inkább Kína és Dél-Korea irányába lenne érdemes keleti kapcsolatokat építeni, nem pedig a türk országok irányába.

KDNP: csak előnye lehet az országnak az iroda megnyitásából

• Nacsa Lőrinc frakciója támogatásáról biztosítva a törvényjavaslatot azt mondta, biztosítékot, kiszámíthatóságot jelent a Türk Tanács országai európai működését nézve. Szerinte a magyar kormány külpolitikája ezer éves gyakorlaton alapul: legyünk összekötő a keleti és a nyugati világ között.
• Közölte, a Nyugat és a Kelet közötti együttműködés miatt Magyarország pozíciója jelentős és az ország büszke lehet arra, hogy a Türk Tanács Budapesten nyitotta európai képviseletét. Csak előny származhat abból, hogy egy közel 150 millió embert számláló országcsoport Magyarországon keresztül kíván kapcsolatot ápolni az európai nemzetekkel – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a magyar külpolitika "a merjünk magyarok lenni" elvet képviseli és egyik sikere a keleti nyitás. Szóvá tette, hogy a Jobbik akkor nem tüntetett, amikor az ENSZ-irodák kaptak diplomáciai mentességet Budapesten.