szerző:
Schiffer András
Tetszett a cikk?

A NER maga tette lehetővé, hogy föl lehessen lépni a sajtószabadságot sújtó házelnöki önkénnyel szemben. Azután fölébredtek…

Kövér László házelnök 4/2019. számú rendelkezésével október 17-én módosította a 9/2013. számú házelnöki rendelkezés 8.§-át: karámba terelte a parlamenti tudósítókat, a lehető legszűkebbre vette az újságírók mozgásszabadságát az Országházban és a Képviselői Irodaházban. Az új regula éppen a legfőbb népképviseleti szerv munkájának nyomon követésénél lehetetleníti el az online sajtó kedvenc műfaját, a videóriportot. Ezzel egyébként az ellenzéki képviselőket kergető udvari médiának éppúgy bevittek egy gyomrost.

A történet azért is izgalmas, mert a 2010-14-es ciklus alakuló ülése előtt, 2010. május 14-én kelt ötpárti politikai megállapodásba – az LMP javaslatára és Szili Katalin korábbi szocialista házelnök korlátozó gyakorlatának kritikájaként – bekerült egy pont arról, hogy a tárgyaló felek – köztük a Fidesz-KDNP – a nyilvánosság szélesítése érdekében áttekintik a parlamenti ülések képi közvetítésének és rögzítésének rendjét. Időközben a köztévé leszokott a parlamenti ülések közvetítéséről, most meg itt tartunk. Pacta sunt servanda inda house.

A házelnök mozgástere azonban elvileg így sem lenne korlátlan. Az Országgyűlésről szóló 2012. XXXVI. tv. 54.§ (2) bek. második mondata így szól: „A házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.” Ehhez még bátran vegyük hozzá az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdését („Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”) és ennek mentén a sajtótörvénynek, valamint a médiaalkotmánynak a médiaszolgáltatók tájékoztatási kötelezettségéről és a közönség jogairól szóló szentenciáit. Eddig – főszabályként – a médianyilvánosság bátran odaléphetett egy politikushoz a Házban, míg ezentúl – főszabályként – a politikus fogja eldönteni, hogy médianyilvánosság elé kíván-e lépni. Az anyagi jogi helyzet közérthetően fogalmazva úgy áll: a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételei akkor biztosítottak, ha a parlamenti munkavégzés során nem a politikus dönti el, mikor áll nyilvánosság elé. A kérdés csak az: van-e jogorvoslati lehetőség a házelnöki jogsértéssel szemben?

Ezelőtt erre a kérdésre egyértelműen nemleges választ kellett volna adni. Most azonban az azonnali.hu kreatív megoldást talált. A múlt év első napján hatályba lépett közigazgatási perrendtartás, a 2017. évi I. tv. (Kp.) – diktatúrázás ide, uniós jogállamiság-kritikák oda- valójában soha nem látott mértékben növelte az állampolgári jogvédelem eszköztárát a mindennapok közhatalmi önkényeskedéseivel szemben. A Kp. alapján közigazgatási jogvita tárgya lehet az egyedi döntés, továbbá az „egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezés” is. A Kp. kivételesen közigazgatási szervként ismeri el és így perelhetővé teszi a jogszabály által közigazgatási cselekmény megvalósítására feljogosított egyéb szervezetet, személyt. Márpedig az országgyűlési törvény már idézett 54.§-a a házelnököt feljogosítja általános hatályú rendelkezés kibocsátására, az Országgyűlés Hivatalát pedig arra, hogy ennek alapján döntsön például videóriport-készítés engedélyezéséről.

A törvény igazi innovációja, hogy bírói jogvédelmet biztosít az állampolgároknak a jogszabálynak nem minősülő általános hatályú rendelkezések ellenében is, és nem csak a klasszikus közigazgatási hatóságok tekintetében. Jogszabályok esetén ott van az alkotmányjogi panasz lehetősége, a hatósági határozatokat pedig eddig is lehetett bírói úton támadni. A kettő közötti szürke zónában viszont az állam a rendszerváltás óta adós volt a jogvédelem kiépítésével. Ezt az adósságot sikerült 2018, január 1-én törleszteni.

No de mi tartozik ebbe a bizonyos szürke zónába? Korántsem csak a házelnöki rendelkezések, tehát messze nem az azonnali.hu, vagy más parlamenti tudósítók kiskapuzásáról van szó. Jogszabálynak nem minősülő általános hatályú rendelkezés volt például az, amikor 2006-tól a rendőrség – teljesen önkényesen – évekre lezárta, pontosabban: „műveleti területté” nyilvánította a Kossuth teret. Nem volt jó megfejtés arra, hogyan lehetne ezzel szemben fellépni: Orbánék például nemes egyszerűséggel kordont bontottak. A jog alatti szinten idetartoznak tipikusan általános hatályú rendelkezések, továbbá az állampolgárok által látogatott hivatalok belső rendszabályai, a bíróságok ügyviteli szabályzatai, az állami kórházak, egyetemek szabályzatai és még temérdek, a hétköznapi ember magatartására a kötelezően nyújtott, vagy kötelezően igénybe veendő szolgáltatások során a közszolgáltató részéről egyoldalúan megállapított norma.

November 11-én pereltük be a házelnököt és hivatalát, s kértük a parlamenti tudósítások korlátozásáról szóló októberi rendelkezés bírósági megsemmisítését. Másnap a parlament elé került a T/8016. számú igazságügyi salátatörvény, melynek 196.§-a alapvetően módosítja a Kp. előbb hivatkozott szabályait. Egyrészt a jövőben csak akkor lehet közigazgatási pert indítani, ha a fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette. Namármost: a parlamenti forgatás megtiltásával szemben eleve nem létezik közigazgatási jogorvoslat… A NER azonban biztosra akar menni: „egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés akkor lehet közigazgatási jogvita önálló tárgya, ha azt a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ennek hiányában az ügyész indítványozza.” Magyarul, elég volt a játszadozásból: két év bőven sok a NER-ben egy jogállami intézmény életben tartására. A Fidesz persze azt a taktikát is választhatná, hogy békésen tűri a házelnöki direktíva bírósági felülvizsgálatát, és a most folyó uniós jogállamisági vitákban büszkén lobogtatja az új Kp-t, mint az állampolgári jogvédelem kiszélesítésének iskolapéldáját. Igaz, ehhez egy csöppnyi nagyvonalúság is kellene. Ahhoz viszont újjá kéne születniük.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Alig használt Ferrari Enzo várja új gazdáját

Alig használt Ferrari Enzo várja új gazdáját

Félelmetes, ahogy egyszerre mozdul meg több tucat kínai robotkutya – videó

Félelmetes, ahogy egyszerre mozdul meg több tucat kínai robotkutya – videó

Telefonon is játszható a legendás Magic – majdnem úgy, mint a papírkártyákkal

Telefonon is játszható a legendás Magic – majdnem úgy, mint a papírkártyákkal