szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Akadémia szorosabb kapcsolatot akar kialakítani a felsőoktatási intézményekkel és az ipari kutatóhelyekkel, szeretne beleszólni a tudománypolitikai testületek munkájába is.

A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlésén elfogadta az elnök, Lovász László „A Magyar Tudományos Akadémia Küldetése 2019” című javaslatát, amely az MTA előtt álló feladatokat összegzi, írja a Népszava.

A testület azután gondolta át a küldetését, hogy a nyáron a kutatóintézetei a nagyobb kormányzati felügyeletet biztosító Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz kerültek.

Az Akadémia új küldetését az alábbi hét pontban foglalták össze:

  1. Az Akadémia a magyar tudományos közösséget egyesítő és megjelenítő köztestület.
  2. Az Akadémia őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet tudományos és kulturális örökségét.
  3. Az Akadémia hozzájárul a kutatás feltételeinek megteremtéséhez, és képviseli a magyar tudományos kutatás érdekeit.
  4. Az Akadémia a tudományos minőség és a tudományetika letéteményese.
  5. Az Akadémia feladata a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak bővítése, eredményeinek megjelenítése és érdekeinek képviselete.
  6. Az Akadémia a nemzet tanácsadója.
  7. Az Akadémia közvetíti a tudományos kutatások eredményeit a társadalom számára.

Lovász László a közgyűlés után elmondta, a pontok mögött két háttérdokumentum áll, amelyek pontosan részletezik a feladatokat, ezeket hamarosan közzé is teszik. Az elnök azt szeretné, ha az MTA szerepe a tudománypolitikában, a tudománypolitikai testületek munkájában, a döntéshozatalban jobban érvényesülne.

Az Akadémia, mint „a nemzet tanácsadója” így azt jelenti: az MTA „köztestületi tagjainak tudása a nemzet és a mindenkori kormányzat rendelkezésére áll. Az Akadémia a kormányzattal, a hazai kutatási, fejlesztési és innováció rendszerrel, az oktatási rendszerrel és a társadalommal kialakított széles körű együttműködésre alapozva valósítja meg az akadémiai törvényben is megjelenített tanácsadói, a döntéshozatalt támogató szakpolitikai tevékenységét. Ennek érdekében vállal részvételt a tudománypolitikai testületek munkájában - mondta.

Az elnök elmondta még, hogy az eddiginél szorosabb kapcsolatot akarnak kialakítani a felsőoktatási intézményekkel és az ipari kutatóhelyekkel. Lovász László a sajtótájékoztatón elárulta, ha lejár az elnöki mandátuma, szeretne visszatérni a kutatáshoz.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Fű alatt államosítanák az MTA teljes ingó vagyonát

Nem ért véget a Magyar Tudományos Akadémia vesszőfutása a kutatóintézetei elvételével: egy a hvg.hu birtokába jutott levél szerint Palkovics László egykori jobbkeze, a kutatóintézet-hálózatot átvevő ELKH Titkárságának jelenlegi főtitkára nemrég arra utasította az intézetek főigazgatóit, hogy könyveljék át az eddig az MTA tulajdonába tartozó ingóságokat saját – vagyis végső soron állami – tulajdonba. Több százezer tételről van szó a számítógépektől a laborberendezésig. Az összesen közel 70 milliárd forint értékű vagyont várhatóan nem adja önként az Akadémia, pláne, hogy a mostani lépés analógiájaként később akár az értékes ingatlanvagyonra is rámozdulhat az állam.