Csak a hatéves kislány élte túl az apa ámokfutását, aki vasárnap délután 13 éves nevelt lányát és 10 éves kisfiát megölte, majd magával is végzett. A rendőrséget az anya értesítette, miután a láthatáson lévő gyerekek közül csak a legkisebbel tudott beszélni. Noha a rendőrség nem erősítette meg, a Szombathelyi Törvényszék válaszából egyértelmű, hogy az a H. G. támadt a gyerekeire, aki pár éve kalapáccsal és szikével próbálta megölni feleségét, a gyerekek anyját úgy, hogy a gyerekek is otthon voltak. A nő, akit álmában ért a támadás akkor életveszélyesen megsérült.

Noha a férfit ezt követően emberölés kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt öt év börtönbüntetésre ítélték, jó magaviselet miatt csaknem két évvel korábban szabadult. A hvg.hu-nak az ügyet ismerő források megerősítették a Blikk információját, miszerint a szombathelyi börtön vezetése tiltakozott a szabadon bocsátás ellen, erről a büntetés-végrehajtás bírója döntött így.

Szeptemberben bocsátották feltételesen szabadlábra H. G.-t, pártfogó felügyelet elrendelése mellett. A Szombathelyi Törvényszék válasza szerint a meghallgatások során tisztázódott, hogy a vádlott Győrben akar élni és dolgozni, a bv-bíró pedig úgy látta,

a költözéssel csökken annak kockázata, hogy az elítélt volt családtagjai sérelmére ismételten bűncselekményt követne el.

Az adatokból úgy tűnt, hogy a férfi rendezte viszonyát a volt feleségével és a gyerekeivel, akik rendszeresen látogatták őt.

Fél éve még jó apának tűnt

Még börtönben ült a férfi, mikor felbontották a házasságukat idén június 17-én. Ekkor a szülők közös gyerekfelügyeletben állapodtak meg azzal, hogy a gyerekek az anyjuknál laknak. A kapcsolattartásról azért nem döntött a bíróság, mert a férfi még börtönben ült. A bontóperrel párhuzamosan futott az ügyész által indított per a szülői felügyeleti jog megszüntetése érdekében, ebben az ügyben június 20-án született döntés, melyben a járásbíróság megszüntette az apa felügyeleti jogát azzal, hogy a gyerekeivel tarthatja a kapcsolatot. Ezt a döntést az ügyész tudomásul vette. A bíróság a hvg.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta,

ezen eljárásban az anya a fogvatartott apa mellett, az ő pernyertessége érdekében beavatkozott, és a kereset elutasítását kérte.

Az apa mellett érvelt tehát az anya, de egy igazságügyi pszichológusi szakértő sem talált semmi különöset: szerinte nem merültek fel olyan pszichológiai szempontok, amely indokolná az apa felügyeleti jogának megszüntetését. A szakvéleményben ez állt az apáról: érzelmileg kötődik a gyermekeihez, a gyermekek életében a születésüktől aktívan részt vett. Kötődése őszinteségét illetően kétségek nem mutatkoztak. Az apa személyiségében jelenleg kóros vonások, amelyek a szülői szerepben való helytállásra őt alkalmatlanná tennék, nem mutatkoznak. Jövőképe pozitív, optimista. Szülői felelősségét hangsúlyozza.

Alperes feltehetően szabadulása után mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy gyermekeit kárpótolja és szeretettel foglalkozik velük. A szülők és a gyermekek valamennyien arra vágynak, hogy működőképes kapcsolattartás legyen az apa és a gyerekek között.

A bíróság több tanút is meghallgatott, akik szerint a fogvatartott jó apa, a gyerekek pedig szorosan kötődnek hozzá. Ugyanezt támasztotta alá a gyerekekről készült pedagógiai jellemzés is.

Ezután a szülők együtt rendezhették a gyerekekkel való kapcsolattartást. A bíróság kérdésünkre elmondta azt is,

a férfi szülői felügyeleti jogát jogerősen megszüntették, az apa kapcsolattartási jogát viszont nem zárták ki, mert nem volt erre irányuló kereset.

Ha patát visel, nyilván könnyebb észrevenni

Ezt a bírósági érvelést végigolvasva lehetne arra az egyszerű következtetésre jutni, hogy ez az egész az anya hibája, hiszen maga is harcolt azért, hogy az apa láthassa gyerekeit. Csakhogy ez ennél sokkal bonyolultabb kérdés. A körülményeket nem ismerjük, de attól, hogy az anya nem érzékelte vagy nem fejezte ki a veszélyt, a hatóságoknál még bekapcsolhatott volna a vészjelzés. A Nane Egyesület szakértője, Wirth Judit azt mondja,

nem bújhat egy egész intézményrendszer a bántalmazott nő háta mögé, hogy ő is akarta a közös felügyeletet. Az intézményrendszer egy tagja sem volt kitéve annak, aminek ez a nő és gyermekei. Attól, ha valaki nem tudja szakszerűen értelmezni a bántalmazási körforgást amiben van, még nem azt jelenti, hogy az neki jó és rá kell hagyni. Abban kell segíteni, hogy biztonságba kerüljön.

Noha tanúk is jó apának írták le a férfit, Wirth szerint egy megfelelő kockázatelemzési tudással rendelkező, a bántalmazás természetrajzával tisztában lévő szakértő nem gondolta volna, hogy ez igaz.

Aki a gyerekei anyját bántja, nyilván nem törődik azzal, milyen hatással lesz ez a gyerekeire. Alapvető tévhit hogy aki bántja a partnerét, lehet jó apa. Ördögpatát és szarvakat kell viselnie a bántalmazónak ahhoz, hogy kellően veszélyesnek tűnjön a szakemberek számára?

Ha a bíróságok nem képesek a bántalmazók tekintetében kockázatelemzésre, kérjenek segítséget olyan szervezetektől, amelyek ismerik a bántalmazás természetrajzát, és azt, hogyan lehet felmérni, mennyire veszélyes egy bántalmazó – mondja Wirth, aki a bíróság döntése után úgy látja, sem az igazságügyi szakértő, sem a bíróság nem rendelkezett erről megfelelő ismeretekkel ebben az ügyben. A bíróság dolga lett volna elvégezni a kockázatelemzést, neki kellett volna számolnia azzal, hogy milyen veszélyt jelenthet a férfi a családjára nézve. Azt kellett volna vizsgálni, mi történt eddig, mert abból lehet következtetni arra, mi várható a jövőben. „Az esetek többségében az életveszélyes bűncselekményt elkövetők nem a semmiből bukkannak fel.”

A bíróság felülírhatta volna a szülők döntését, és elrendelhetett volna felügyelt kapcsolattartást is, bár Wirth szerint a nemzetközi szakirodalomban is elismert, hogy nem szolgál a gyerek előnyére, ha a partnerét bántalmazó szülővel kapcsolatot kell tartania.

És a gyámügy hol volt?

Azt korábbi sajtóhírekből tudjuk, hogy az anya elleni bűncselekmény miatt a gyerekek védelembe kerültek pár éve. Kérdés, hogy a gyámhivatalnak meddig voltak a látóterében a gyerekek, az illetékes szervek tudtak-e arról, hogy az apa szabadul és kapcsolatban lehet a gyerekeivel, és ha tudtak, miért nem léptek. Erre vonatkozó kérdéseinket elküldtük az illetékes kormányhivataloknak, illetve megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy elrendelnek-e vizsgálatot az ügy tisztázása érdekében.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szerint is indokolt volna, hogy az illetékes gyermekvédelmi hatóságok azonnali vizsgálatot rendeljenek el az ügyben. Azt írták, a kapcsolattartás szabályozása elképesztően nagy hibaszázalékkal működik: sokszor olyanok döntenek gyermekvédelmi ügyekben, akik nem megfelelően képzettek, gyakran nem az érintett gyerek érdekeit nézik, hanem jogszabályt alkalmaznak, saját tudás híján szakértői véleményekre alapozzák a döntést.

A felügyelt kapcsolattartást sokszor azért nem rendelik el, mert egész egyszerűen nincs elég hely (szoba, váró) és szakember, aki azt végre tudná hajtani, és sajnos sokszor azért is, mert az érintett szakemberek menekülnek a felelősségvállalás elől, és a "könnyebb, egyszerűbb" döntést hozzák meg, ami azt jelenti, hogy az erőszakos vagy manipulatív kliensnek lesz igaza.