Az ellenzék EP-kampányt színlel, de már azt lesi, hol találhat fedezéket

A kampányban alig észrevehető ellenzéki pártok az EP-választás eredményhirdetésekor igyekeznek majd láthatatlanná válni. Örülnek, ha csak kis verést kapnak. Egyedül a DK-nál álmodnak diadalról.

  • Tóth Richárd, Windisch Judit Tóth Richárd, Windisch Judit
Az ellenzék EP-kampányt színlel, de már azt lesi, hol találhat fedezéket

Ne rohanjatok ott elöl – szólnak az első sorban toporgó bajtársaiknak pánikolva a római legionáriusok, amikor az Asterix-képregényekben csatába indulnak a varázsitaltól legyőzhetetlen gall falu ellen. A magyar ellenzék nagy része épp így várja az európai parlamenti választásokat. Színleli a kampányt, de már azt lesi, hol találhat fedezéket, ha május 26-án este beérkeznek az első eredmények.

Félnivalójuk egyaránt van a kis jóindulattal nagyobbnak nevezhető ellenzéki pártoknak éppúgy, mint a küszöb körül táncolóknak. Ha az ellenzék tartani tudja állásait Strasbourgban, vagyis megőrzi kilenc mandátumát a Magyarországnak fenntartott 21 képviselői helyből, az már hunyorogva sikernek is mondható – legalábbis nem veszélyezteti a felkészülést az őszi önkormányzati választásokra.

Másképp hangzott ez még a január eleji tüntetéseken. Tóth Bertalan MSZP-s pártelnök azért javasolt egységlistát, hogy megmutassák, a Fidesz kisebbségbe szorítható. Az MSZP egyik, névtelenséget kérő parlamenti képviselője legyint; ha tippelni kellene, szerinte 15 mandátumot nyernek Orbánék, a pártja pedig éppúgy kettőt, mint a Jobbik és a DK. A többiek maradnak küszöb alatt.

Bár a Vona Gábor távozása óta helyét kereső Jobbik esetében komoly veszély, hogy három EP-mandátumából az egyiket elveszítheti, mégsem tűnik úgy, hogy a párt teljes erőbedobással kampányol. A vezetők többsége a háta közepére sem kívánja a megméretést. A karakteres arcait elvesztő, stratégiazavarban szenvedő pártnak szinte esélye sincs jobb eredményt elérni, mint 2014-ben. A kormánysajtó pedig tollal a kézben várja, hogy a Jobbik válságának újabb fejezetét megírja, megálmodja.

Ilyen körülmények között még segített is a pártvezetésen, hogy a Závecz Research kutatása szerint csak az emberek 6 százaléka mondta azt, hogy a Jobbikra szavazna az EP-választáson. Szakemberek szerint a kérdésfelvetés torzító hatású volt, és a Gyöngyösi Márton által vezetett lista valójában még mindig két számjegyű eredményre számíthat. Egy párttag szerint épp ezért nem is bánják a sokkoló felmérést, hiszen innen nézve a választások estéjén 10-12 százalékos eredménnyel azt bizonyíthatják, hogy rácáfoltak az előzetes várakozásokra. De szerinte is jobb felkészülni a pofonra.

Az arcuk azonban nem csak a szelídülő radikálisoknak éghet. A választások előtt interjút kért a HVG minden bejutásra esélyes párt listavezetőjétől, ám az MSZP elnöke inkább a listán második és harmadik helyen szereplő politikusait ajánlotta válaszadónak.

Tóth Bertalan
Fazekas István

Tóth Bertalan nem volt hajlandó felelni a kérdésekre, holott listavezetői szereplését azzal indokolták, hogy a szocialisták ezzel adnak súlyt az EP-választásoknak. A mostani reakciók alapján valószínűbb, hogy csak nem tudták eldönteni: Szanyi Tibor vagy Ujhelyi István kapja-e az első rajthelyet.

A szocialisták úgy számolnak, hogy a két mandátum számukra alanyi jogon garantált, vagyis Ujhelyi és Szanyi folytathatja azt, amit az utóbbi öt évben munkának neveztek. A nagy kérdés, hogy a Párbeszéd politikusa, Jávor Benedek a végén önzetlenül segítette-e a két MSZP-s kijutását, vagy számára is eredményez újabb mandátumot „az egyetlen közös listaként” hirdetett kényszerházasság?

Jávor Benedek
Máté Péter

Az európai zöldek soraiban eddig két magyar, egy párbeszédes és egy LMP-s képviselő ült, nyártól a számuk nullára csökkenhet. Az LMP a közvélemény-kutatások szerint csak abban bízhat, hogy korábbi szavazói átaludták Szél Bernadett és Hadházy Ákos távozását, és miattuk húzzák be az ikszet. A párton belül azzal számolnak, hogy a voksolás után a jelenlegi vezetéssel is leszámolnak. Közben már maguk sem tudják, hány garnitúrát fogyasztottak el az évek során. Attól azonban nem félnek, hogy a májusi kudarc esetén le kellene húzniuk a rolót, mert a politika mégsem lehet más. Marad továbbra is a parlamenti frakciójuk, amely elég anyagi forrást és megszólalási lehetőséget nyújt, hogy folytathassák belharcaikat.

Cseh Katalin, a Momentum listavezetőja. Dobozolna Brüsszelbe
Túry Gergely

A Momentum újabb kudarc esetén lehúzhatja a rolót. A budapesti olimpia elleni aláírásgyűjtés emléke az utóbbi bő két évben megkopott. Ha a fiatal csapat nem élhet át újabb sikerélményt, akkor ki-ki más területen keres magának érvényesülési lehetőséget. Egy mandátumnak tehát lennie kell, néhányan kettőről is álmodoznak. A párt kampány idején pörög a legjobban, ilyenkor a személyi ellentétek is elsimulnak. A stratégiájuk egyértelmű: liberális ajánlattal, a lista élén nővel akarják megnyerni a korábbi LMP-szavazókat. Nemcsak a bejutás lenne számukra alapvető fontosságú, de háttérbeszélgetéseken bevallják, hogy az ökopárt kiesése is érdekük. Az EP-választást pozícióharcnak tekintik, ami megelőzi az őszi önkormányzati voksolást. A Momentum már megállapodott az MSZP-vel és a DK-val a fővárosi kerületek leosztásáról. Az alkut pedig csak akkor kell szerintük megnyitni az LMP (és a Jobbik) előtt, ha arra a május 26-ai eredmények kényszerítik őket.

A pozícióharc a tökéletes kifejezés arra is, ami a DK-t lázban tartja. Azt – az előrejelzések alapján – már tényként kezelik, hogy Dobrev Klára EP-képviselő lesz, és egy további mandátumot is szereznek, de a Gyurcsány-pártban már három képviselőről is beszélnek egymás között. A Závecz Research kutatásában a DK szinte beérte a szocialistákat (11-12 százalék), és az elvi lehetősége annak is megvan, hogy a választások után a legerősebb ellenzéki pártnak tűnjön.

Bár a borítékolhatóan alacsony választási részvétel miatt nem lehet pontos képet formálni a pártok valódi társadalmi beágyazottságáról, a május 26-án mutatott produkció mégis meghatározza majd a hátralévő parlamenti ciklus jelentős részét. Minden a számokon múlik – mondja az egyik szocialista politikus, és a tizedszázalékokat is ideérti. Ha a DK pár szavazattal megelőzi az MSZP-t, és a Momentum pár vokssal megugorja a küszöböt, akkor pánik is kialakulhat a tagságban az őszi jelöltkoordinációs meccsek előtt. Az MSZP és a Momentum is abban bízik, hogy az önkormányzati alkukat nem kell újranyitni. A Jobbik sem érdekelt az eddigi megállapodások felülírásában. A bizonytalansági tényezőt így a DK lehetséges EP-választási szárnyalása adja. A pártnál hangsúlyozzák, hogy írásba adták a polgármesteri posztok leosztását, azt semmi esetre nem akarják felrúgni. A szocialistáknál ezzel szemben legyintenek, mondván: „ismerjük a Ferit”.

TÓTH RICHÁRD, WINDISCH JUDIT