Nagyon hiányozhat Orbán Viktornak Arthur Finkelstein kampányguru, akinek az elméjéből kipattant Soros-tervvel sikerült megnyernie a Fidesznek a 2018-as választást. Legjobb magyar tanítványai, Rogán Antal és Habony Árpád egyelőre nem voltak képesek olyan újabb, nagyszabású őrületet az országra szabadítani, ami mobilizálhatná a Fidesz táborán kívülieket is, és eltakarná a korrupció egyre inkább kilógó lólábát.

Nem valószínű ugyanis, hogy az újabb magyar űrutazás ötletét bárki is komolyan veszi, amit ráadásul akkor sikerült bedobni, amikor néhány centi hó megbénította a fél országot. Mire öt év múlva orosz barátaink újra magyar űrhajóst vinnének fel a csillagok közé, már valószínűleg menetrendszerű járatok indulnak oda gazdag turistákkal a fedélzetükön.

Címlapsztorink felidézi Farkas Bertalan űrutazását is, elismerve, hogy nemcsak a kalocsai motívumokkal díszített pörköltkonzervek voltak a hozadékai az útjának, hanem számos, később nagy karriert befutott műszer is, melyből egy még mindig a nemzetközi űrállomáson van. Sőt a rendszerváltás óta is több orosz és amerikai programban részt vesznek magyar tudósok, s az is kiderül, hogy

Musk Teslája után a magyarok és az oroszok Trabantot juttatnak az űrbe.

Ez annak a műholdnak a neve, aminek műszereit idehaza fejlesztik. De az is világos, hogy Farkas Bertalanhoz hasonló hős gyártása helyett itt a földön hatékonyabban be lehet bekapcsolódni az űrbizniszbe és a tudományos kutatásba. Utóbbit Tech-Tud rovatunk is megerősíti, elmagyarázva, hogy a debreceni Atommagkutató Intézetben hogyan jutottak közelebb a sötét anyag titkához. A magyar ember újabb űrbe juttatására szánt 10 milliárd forintot valószínűleg hasznosabban is el lehetne költeni olyan országban, ahol a legfrissebb PISA-teszt eredménye szerint a diákok negyede funkcionális analfabétának számít. A helyzet csak rosszabbodni fog: Magyarország rovatunk cikke szerint ugyanis a kormány

azért vetett véget hatalmi szóval az iskolába kerülés késleltetésének, mert ezzel jelentős számban szabadulnak fel óvodai férőhelyek,

ami egy családbarát kormány számára fontos mutató. Az, hogy a beiskolázási szigor hány diákban okoz életre szóló kudarcot, már nem érdekli a kormányt.

Pedig mire ezek a gyerekek felnőnek, már nem sok hely lesz a magyar gazdaságot mozgató német autógyárak összeszerelő sorai mellett. Legalábbis ez derül ki Gazdaság rovatunk cikkéből, amely megmutatja, hogy a német autóipar a remek eladási statisztikák mögött súlyos válsággal küzd. Alaposan elmaradt az önvezető technológiák fejlesztésében, és most hirtelen elbocsátásokkal próbálják előteremteni rá a pénzt, miközben egyre nagyobb nyomás helyeződik rájuk, hogy elárasztják a világot a „benzinzabáló terepjáróikkal”.

Pedig az újabb generációk számára lassan minden termék esetében a környezetvédelmi szempontok lesznek a döntők. Divat mellékletünkből kiderül, hogy egyre inkább az a cipő trendi, amellyel nem hagyunk nyomot, legalábbis a természetben, mert ananászlevélből, gombafonalakból készülnek. Igaz, ezek beszerzése egyelőre gyakran ugyanúgy megterheli a Földet, mint ha hagyományos alapanyagból készülnének.

A szerző a HVG szerkesztője