Fegyelmi eljárást indított a Szegedi Törvényszék büntetőkollégium-vezető helyettesével szemben a Szegedi Törvényszék elnöke a Szeviép-ügy miatt – erősítette meg a hvg.hu-nak a Pesti Srácok információját az Országos Bírósági Hivatal (OBH). Bár hivatalosan csak annyit közöltek, az igazgatási kérdések betartását vizsgálják, bírósági forrásaink szerint az ügyelosztási rendet vizsgálják.

A vizsgálatot az OBH elnöke, Senyei György Barna rendelte el, aki a bírósági vezetők esetleges felelősségét is vizsgálja majd. Ezzel az egésszel párhuzamosan év végén eredménytelenné nyilvánította a Szegedi Törvényszék elnöki posztjára kiírt pályázatot is, a vizsgálat végéig nem lesz döntés. Az egyetlen pályázó a bíróságot eddig vezető Tárkány-Szűcs Babett volt.

Gulyás Gergely sem hagyta szó nélkül

A lavina a Szeviép-vezérek december 13-i felmentő ítélete után indult el. (A Szeviép-ügy lényege, hogy az építkezésekkel foglalkozó cég évekkel ezelőtt bedőlt, hitelezőit végül az állam kártalanította, már az Orbán-kormány idején. A cég vezetőit elsőfokon csődbűntett miatt elítélte a bíróság, a másodfok viszont bizonyítottság hiányában felmentette őket. Az ügy mindig is politikai színezetű volt, jobboldali politikusok rendre firtatták a cégvezetés és a szegedi városvezetés közti kapcsolatot. Botka László polgármester korábban a hvg.hu-nak azt mondta, semmi köze az ügyhöz.)

A bírósági döntés után több kormánypárti politikus is felháborodott, különösen annak apropóján, hogy a kormánypárti sajtó szerint a csődbűntettben eljáró bírói tanács tagjai több vonalon haszonélvezői voltak szegedi önkormányzati kapcsolataiknak, ami szerintük befolyásolhatta az ítélethozatalt, de összeférhetetlenség miatt az ügyelosztásban eljáró bíró sem jelölhette volna ki az ügyben eljáró bírói tanács tagjait. Ezekre a cikkekre reagált pár nappal az ítélet után Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is a Kormányinfón:

ha mindaz igaz, ami megjelent a sajtóban, akkor durva összeférhetetlenségről van szó. Így adott esetben büntetőjogi felelősségre is kiterjedően kell vizsgálni, ami ott történt.

Gulyás ezt december 18-án közölte, de az nem teljesen egyértelmű, hogy Senyei a felszólítás előtt vagy után lépett-e, mindenesetre a belső vizsgálat elindult.

Nézzük a vádakat

Az előző évben elkészített ügyelosztási rendet csak kellően megindokolva lehet módosítani, ami a Törvényszéken tavaly többször is előfordult. A Szegedi Törvényszéken a bírók büntetőügyekre való kijelölésével eredetileg a büntető kollégium helyettesét, Nagy Andreát bízta meg a Szegedi Törvényszék elnöke. A kormányoldali lapok szerint Nagy kapcsolatban van Szilágyi Jánossal, aki az egyik Szeviép cégvezetőjének védőjeként érintett a perben, amelynek bíróit lényegében a vele egy háztartásban élő bíró szignálta ki. (A kormányoldali sajtó szerint férjről és feleségről van szó, a hvg.hu azonban közvetett forrásból úgy hallotta, ők csak élettársak.)

Miután az ügyelosztási rend többször módosult, rákérdeztünk a Szegedi Törvényszéknél, hogy ebben az esetben Nagy jelölte-e ki a bírókat, milyen szabályzat szerint bírálják el az ügyelosztást végző bíró összeférhetetlenségét, illetve hogy ki és mikor szignálta a tanácsba Nóvé Ágnes bírónőt, aki társasági tag egy olyan cégben, amely nyert egy önkormányzati közbeszerzésen. A Közbeszerzési Értesítő szerint az említett cég, az Éptárker konzorciumban az önkormányzat Zöld Város projektjében nyert 735 millió forintot 2018. novemberében.

Nóvé az ügyelosztás utolsó, 27-i módosításakor még nem szerepelt a tanácsban, a december 13-i másodfokú ítéletkor viszont már igen. A pályázati összeg miatt tartják őt összeférhetetlennek – a Magyar Nemzet legutóbbi cikke szerint épp a döntés után folyt be több tízmillió forint a céghez –, azonban a Szeviép elleni vádpontokban a szegedi önkormányzat egyszer sem szerepelt, a vádlott cégvezetőkhöz pedig nincs köze.

A kormánypárti sajtó beleállt a tanácsvezető bíró, Kovalcsik Éva lakásügyébe is. Kovalcsik négy évvel ezelőtt vásárolt meg kedvezményesen egy belvárosi szegedi bérlakást. A szeged.hu kikérte az ingatlangazdálkodó önkormányzati cégtől az adásvételre vonatkozó adatokat, amelyből az is kiderül, hogy bérlőként volt erre jogosultsága a bírónak (a lakásban élő idős rokonával kötött eltartási szerződést, annak halála után szállt át rá a bérlemény), ahogy mások is olcsón megvehették a bérlakásokat. Kovalcsik nem sokkal később eladta a lakást.

A hvg.hu megkereste Botka Lászlót, hogy a két, a Szeviép ügyben másodfokon eljáró bírókkal való üzleti kapcsolatokkal és annak következményeivel számoltak-e, vagy voltak-e ismereteik arról, hogy a közbeszerzésen nyertes cég tagja az egyik bíró. A Polgármesteri Hivatal azt írta, a Zöld Város projektben 16 hónappal a másodfokú ítélet előtt hirdettek eredményt, majd feltették a kérdést, hogy honnan kellene tudni a nyílt közbeszerzési eljárást lefolytató bíráló bizottság tagjainak, hogy a pályázó cégek tulajdonosainak mi a foglalkozása illetve ki tárgyalja majd a pályázat kiírásakor elsőfokon le sem zárult büntetőügyet később. Ebben a válaszukban is megismételték, a Szeviép-ügyben folyó büntetőeljáráshoz semmi köze az önkormányzatnak.

A december 20-i szegedi közgyűlésen is szóba került az ügy, ahol Botka László a legsötétebb diktatúrákat idézőnek nevezte a bírósági eljárások politikai vegzálását.

Czeglédy Csabát is segítheti a káosz, pedig biztosan nem ezt akarták

Az ügyelosztással már Czeglédy Csabának is meggyűlt a baja, ő és védője meg is támadták a számukra kijelölt tanácsot, éppen annak a kiszignálási módja miatt. Itt is Nóvé Ágnes került be úgy a bírói tanácsba, hogy az Czeglédyék szerint jogsértő volt.

A baloldali politikus kifogásai leperegtek a törvényszékről, az eljárás továbbra is folyik. Mindenesetre, ha Nové Ágnes személyével kapcsolatban a Szeviép ügyben a jelenleg elrendelt vizsgálat összeférhetetlenséget állapít meg, akkor elképzelhető, hogy a Czeglédy-ügyet is újra kell gombolni. Hiszen, ha Nóvé az önkormányzattal kötött üzlete miatt összeférhetetlen a Szeviép-ügyben, akkor annak kell lennie a Botka ügyvédjének nevezett Czeglédy Csaba ügyében is.

Az ügyelosztás nem éppen zökkenőmentes működésével a hvg.hu többször is foglalkozott, a portálnak a bíróságokon dolgozó bírók általánosságban fogalmaztak meg aggodalmakat. Név nélkül kifejtették, hogy néhány európai országban informatikai, gépi módszerekkel szignálják ki az ügyeket. A hazai gyakorlat lehetővé teszi, hogy a szabályok mögé bújva ugyan, de célirányosan landoljon egy meghatározott bírónál egy-egy ügy. Viszont ennél is nagyobb probléma többek szerint, hogy a bíróságok már rettegnek az olyan eljárásoktól, amelyeknek politikai, vagy gazdasági szereplői a politikai kampány fókuszába kerülnek.