Tarlós István interjút adott a Magyar Nemzetnek. A volt főpolgármester többek között beszélt arról, amit korábban az ATV stúdiójában is elmondott már, miszerint különbséget kell tenni a működési adósság, illetve a fejlesztési hitel között.

„Tényszerű és egyértelmű, hogy a jelenlegi adósságnak több mint a duplájával kellett átvennünk a várost 2010-ben, és ebből a tartozásból több mint hetvenmilliárd forint működési célú volt. Mi 2019-ben nulla működési hitellel adtuk át a fővárost, ráadásul a fejlesztési hitelkeret – ami szintén lényegesen alacsonyabb – nagy része is csak formálisan szerepel a költségvetésben, az még nincs felhasználva.”

Ismét hangsúlyozta, hogy a 3-as metró egyes szerelvényeinek korróziós hibáját csak a három prototípus-szerelvénynél fedeztek fel a 37 szerelvény közül, ezeket pedig az oroszok garanciálisan kijavítják, „az a budapestieknek egy fillérjébe nem kerül”.

A Budapestet kilenc évig irányító politikus szót ejtett a Karácsony Gergely által megszüntetett főpolgármesteri sajtótájékoztatóról, a Budapestinfóról is, elmondása szerint az a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel való ellentétére és az általa elindított Kormányinfóra vezethető vissza. Tarlós azonban most sem fog „teljesen kimaradni a médiából”.

Orbán Viktor a közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Tarlóst, aki a lapnak kifejtette, hogy egyik

feladata a közlekedési és közmű-infrastruktúrák nagyberuházásainak véleményezése lesz, másrészt állandó kapcsolattartó lesz a kormány, a miniszterelnök és a mérnöktársadalom, elsősorban a mérnöki kamara között.

„A kamara és néhány komolyabb tervező cég mellett Palkovics László miniszter úrral leszek még állandó munkakapcsolatban. A megbízásom kiegészült néhány, az önkormányzatisággal összefüggő kérdéssel is. Nem konkrét ügyekről van szó, hanem az önkormányzati törvény véleményezése, az önkormányzati struktúrák és a forrásmegosztás helyzetével foglalkozom, ebben az esetben Pintér Sándor belügyminiszter úr a kormány illetékes képviselője.”

Tarlós elmondta a véleményét a Lánchíd gyalogoshíddá alakításáról. Véleménye szerint a gyalogoshíd mint alapfunkció elsősorban műszaki okokból erősen vitatható.

„Az átkelő gyalogoshídként nem tud jól működni, hiszen a láncok, a tartók miatt a sétáló turistáknak a jelenlegi útpályáról a panoráma élvezhetetlen. A Lánchíd a városvezetés végső döntésétől függetlenül gyalogoshídnak nem alkalmas, csak a szavak szintjén lenne az. Hiába irkál olyanokat az ellenzéki sajtó, hogy „végre a gyalogosoké lesz a Lánchíd”. A másik probléma, hogy a Lánchíd műemlék, védett műtárgy, legrégebbi, 1849-ben elkészült állandó dunai átkelőnk, az ország és a főváros egyik jelképe. Ha most nem engedik rá a gépjárműforgalmat, az csak elodázza a megoldást. A szerkezet korróziója nem fog attól megállni, hogy az autók helyett csak járókelők, biciklisták fogják használni. A felújítás idővel egyre többe fog kerülni.”

Tarlós meglátása szerint a fővárosban egyébként is kevés a híd van a Duna felett, és a Petőfi híd felújításával sem lehet sokáig várni. „Ezeken látszik, hogy vitatható döntés volt 2010 előtt szinte az összes fejlesztési forrást előre elkölteni az M4-es metróra.”

Tarlós beszélt a 2022-es országgyűlési választásokról is.

„A kormányzati munkát illető valós és alaptalan kritikák ellenére mindenkinek végig kell gondolnia, mi lenne a következménye a legfontosabb sorskérdésekben, ha egy egyébként idővel múló hangulatnak engedve hatalomváltás történne.”

A volt főpolgármester a sorskérdések alatt az illegális bevándorlást, a nemzetállamiságot, a magyar kultúrát és a családpolitikát említett, véleménye szerint ezeket megfelelően képviseli a kormány. Az utolsó kérdés Tarlóshoz az volt, hogy milyen szavazói viselkedésre lehet számítani 2022-ben a 4-500 ezer első választótól.

„Nagyon fontos kérdés ez. Riasztó, hogy a Momentum, amely mögött gyakorlatilag semmilyen teljesítmény nincs, pillanatnyilag a legveszedelmesebb és leggátlástalanabb álláspontot képviseli az említett sorskérdések tekintetében, miközben külhonban is lobbizva, 'megszállva' az egyetemeket és az online térben messze megelőzve a kormánypártokat jelentős és erős hatást gyakorol a velük egyébként nem azonos szellemű fiatalokra is.”