Helsinki: A kormánynak kell kezelnie a menekülthelyzetet
Tavaly mindössze 394-en adhattak be menedékkérelmet a tranzitzónákból.
Hatodára esett vissza tavaly azoknak a külföldieknek a száma, akiknek Magyarország védelmet adott, azaz akiket menekültként, befogadottként vagy oltalmazottként ismert el – írja a Népszava az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai alapján.
2018-ban még 367 menekültet fogadott be az ország, tavaly ez a szám 60-ra csökkent.
- A legnagyobb csökkenés az oltalmazottként elismertek számában volt, ahol 281-ről 31-re olvadt a létszám, vagyis majdnem a tizedére esett vissza. Nagyrészt irániakról van szó (13), de vannak afgánok, szírek, irakiak, illetve 6-an „ismeretlenek”, akiknek ezek szerint úgy adtak védelmet, hogy nem mondták meg vagy nem volt kideríthető róluk, honnan érkeztek, milyen nemzetiségűek.
- Menekültként 22 ember kapott védelmet, a pakisztániak (6) után következik az ismeretlen kategória, négy emberrel.
- Befogadottként pedig mindössze hét ember jöhetett Magyarországra, köztük két afgán és két szíriai.
A menedékjogi kérelmek nagy részét (394-et) a déli határon lévő tranzitzónában adtak be, ebből mindössze 16 esetben hoztak „elismerő döntést”. Ezzel kapcsolatban a Népszava megjegyzi, hogy ezek a menekültek hiába követik a kormányzati útmutatást, hogy a legális utat válasszák (értsd: kopogtassanak a határon), nem kaptak védelmet.
A déli határon feltűnően sok gyerek vagy fiatalkorú próbál védelmet kérni. Az idegenrendészeti főigazgatóság adatai szerint ugyanis a beadott menedékkérelemből 252 esetben 18 év alatti terjesztett elő menedékjog iránti igényt. Ez a teljes kérelemlétszámnak több mint a fele.
