Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Hatodára esett vissza tavaly azoknak a külföldieknek a száma, akiknek Magyarország védelmet adott, azaz akiket menekültként, befogadottként vagy oltalmazottként ismert el – írja a Népszava az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai alapján.
2018-ban még 367 menekültet fogadott be az ország, tavaly ez a szám 60-ra csökkent.
- A legnagyobb csökkenés az oltalmazottként elismertek számában volt, ahol 281-ről 31-re olvadt a létszám, vagyis majdnem a tizedére esett vissza. Nagyrészt irániakról van szó (13), de vannak afgánok, szírek, irakiak, illetve 6-an „ismeretlenek”, akiknek ezek szerint úgy adtak védelmet, hogy nem mondták meg vagy nem volt kideríthető róluk, honnan érkeztek, milyen nemzetiségűek.
- Menekültként 22 ember kapott védelmet, a pakisztániak (6) után következik az ismeretlen kategória, négy emberrel.
- Befogadottként pedig mindössze hét ember jöhetett Magyarországra, köztük két afgán és két szíriai.
A menedékjogi kérelmek nagy részét (394-et) a déli határon lévő tranzitzónában adtak be, ebből mindössze 16 esetben hoztak „elismerő döntést”. Ezzel kapcsolatban a Népszava megjegyzi, hogy ezek a menekültek hiába követik a kormányzati útmutatást, hogy a legális utat válasszák (értsd: kopogtassanak a határon), nem kaptak védelmet.
A déli határon feltűnően sok gyerek vagy fiatalkorú próbál védelmet kérni. Az idegenrendészeti főigazgatóság adatai szerint ugyanis a beadott menedékkérelemből 252 esetben 18 év alatti terjesztett elő menedékjog iránti igényt. Ez a teljes kérelemlétszámnak több mint a fele.
Helsinki: A kormánynak kell kezelnie a menekülthelyzetet
Tavaly mindössze 394-en adhattak be menedékkérelmet a tranzitzónákból.
