Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Rendpártiak és hagyománytisztelők a magyarok, de a Fidesz-tábornak nincs tartaléka – derül ki a másodlagos pártpreferenciákat és az értékválasztásokat kutató adatokból. A legnépszerűbb ellenzéki politikus Karácsony Gergely, Szabó Tímea és Fekete-Győr András. A hvg.hu a Republikon Intézet kutatását ismerteti.

Messze a Fidesz a legnépszerűbb, de az ellenzék vezető ereje címért nagy a verseny – ez a Republikon megállapítása a pártpreferenciára vonatkozóan. Az elemzőintézet megbízásából a Závecz Research végzett reprezentatív kutatást 2000 fő személyes megkérdezésével januárban.

A Závecz azóta egy frissebb kutatást is közölt, illetve a Medián is publikálta legfrissebb felmérését, amiről a csütörtöki HVG-ben számoltunk be. A tendenciák egyértelműek: rövid visszaesés után a Fidesz újra növelte táborát, az ellenzéki oldalon pedig a DK és a Momentum a két legerősebb párt. Utánuk az MSZP és a Jobbik következik, a sort pedig az LMP, a Párbeszéd, a Mi Hazánk és a Kutyapárt zárja.

Medián: Jön vissza a Fidesz

Erősödéssel nyitotta a Fidesz a 2020-as évet. A DK továbbra is a legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik stabilizálódott.

A Republikon-kutatásban a pártpreferenciákat a településtípussal összevetve is megvizsgálták. Kiderült, hogy négy olyan párt van jelenleg, melyek esetében a támogatottság aránya szembetűnő módon eltér a lakóhely mérete szerint.

  • Hiába néppártosodott a Jobbik, a párt támogatóinak aránya kétszer akkora a kisebb városokban, illetve falvakban, községekben, mint a nagyvárosokban (8, illetve 4 százalék).
  • A Párbeszéd szimpatizánsai egyértelműen a nagyvárosokba tömörülnek: az itt meglévő 4 százalékos támogatottságukhoz képest a kisebb méretű településeken 1 százalék szavazóik aránya.
  • A Magyar Kétfarkú Kutyapárt esetében nem mérhető a nagyobb városokon kívüli támogatottság,
  • a Mi Hazánk azonban 2 százalékon áll ezeken a településeken, szemben a nagyvárosokban mért 1 százalékos eredményükkel.

Mindez azt jelenti, hogy a gyakori elképzelésekkel ellentétben a legtöbb ellenzéki párt támogatottságában nincs szakadék nagy- és kisvárosi szinten (a DK például a nagyvárosokban 9, a kisebb településeken 8 százalékon, a Momentum 7-7 százalékon áll a két településtípuson), és a Fidesz–KDNP sem gyengébb lényegesen a nagyvárosokban, mint a kisebb településeken élő szavazók körében (nagyvárosokban 36, kisebb településeken 37 százalékon a kormánypárt).

A második választás

A felmérésben kitértek a másodlagos pártpreferenciákra is, vagyis arra, hogy melyik pártot választaná a választó, ha az elsőt valamilyen körülmények között nem lehet. (Megjegyzendő, hogy ennek eredményeit mindig óvatosan kell kezelni, minél kisebb pártról van szó, annál inkább.)

Gyurcsány Ferenc
©

Összességében azonban az mondható el, hogy a másodlagos preferenciákat tekintve Gyurcsány Ferenc pártja, a DK áll az első helyen, előnyük azonban minimális a többi párthoz képest. Ebben a szegmensben egyértelműen a Fidesz van a legrosszabb helyzetben, az eredmények alapján

a jelenlegi szavazótáborukon túl nincsenek tartalékaik.

Velük szemben azonban ott vannak az olyan kisebb pártok, mint a Párbeszéd vagy a Mi Hazánk, akik az alacsonyabb támogatottságukhoz képest jelentős tartalékokkal számolhatnak. A kormánypártok felé támogatóik nagyon elkötelezettek, majdnem háromnegyedük nem nevezett meg más pártot másodlagos preferenciájaként. A Fidesz–KDNP szavazói a két jobboldali párt fele mutatnak némi nyitottságot, legnagyobb arányban a Jobbikra szavaznának át, de az ő arányuk is mindössze 10 százalék, a Mi Hazánkra pedig 6 százalékuk voksolna.

A jobbikosoknál azonban már nincs ennyire előkelő helyen a Fidesz, náluk első helyen a Momentum áll (19 százalék szavazna át Fekete-Győr pártjára). A Jobbik szavazóbázisának változása látszik ebből is: pár éve még egyértelműen a Fideszre szavaztak volna át a legtöbben, ehhez képest ma már a Jobbiktól általában legtávolabbiként azonosított DK-t is egy hajszállal többen (7, illetve 6 százalék) választják másodlagosan preferált pártként, mint a kormánypártokat. A Mi Hazánk felé is nyitottak a Jobbik szimpatizánsai, 12 százalékuk szavazna rájuk. Esetükben az MSZP az egyetlen párt, ami egyikőjük számára sem jelenti a második alternatívát.

A Párbeszéd szavazói elsősorban a baloldali ellenzéki együttműködés pártjai felé nyitottak. Körülbelül kétharmaduk a DK-ra (26 százalék), az MSZP-re (23 százalék), vagy a Momentumra (18 százalék) szavazna. Látható, hogy a jobboldali pártok szinte egyáltalán nem jelentenek alternatívát számukra, a Jobbiknak az ellenzéki együttműködés ellenére sem sikerült megszólítania a Párbeszéd szimpatizánsait. A Kutyapárt viszont már nagyobb sikerrel tudna szavazókat nyerni a Párbeszéd-támogatók soraiból 10 százalékos eredményével, amivel az LMP-t is megelőzi (3 százalék).

A DK szavazóinak másodlagos preferenciája nagyrészt szintén az együttműködés néhány résztvevőjére koncentrálódik, legnagyobb arányban az MSZP-re szavaznának át (31 százalék). A Momentum erős ellenzéki pozíciója itt is megmutatkozik, a DK-sok 20 százaléka őket választaná, ha saját pártjukra nem szavazhatnának, a Párbeszéd esetén pedig ez az arány 13 százalék.

Fekete-Győr András
©

A Momentum szavazói közt nagyon megoszlik, hogy saját pártjuk helyett kire szavaznának. A legszimpatikusabb pártokat tekintve körükben a DK és az LMP áll az élen, 20, illetve 19 százalékuk szavazna rájuk, és ennek a két pártnak a szavazói is nyitottnak mutatkoztak a Momentum felé. Ez elsősorban a DK szavazóinál jellemző, akiknek körében a Momentum 20 százalékkal a második. Az LMP támogatói közt két másik párttal együtt, és csak 9 százalékkal áll a második helyen.

Érdekes még a jobboldali ellenzéki pártokhoz való viszonyulása a momentumosoknak, ugyanis míg a Jobbikra – melynek támogatói közt a Momentum végzett az első helyen – csak 5 százalék, a Mi Hazánkra 15 százalék szavazna. A feléjük irányuló szimpátia mögött az állhat, hogy ahogyan a Momentum is új pártnak számít, a Mi Hazánk is csak 2018 óta működik.

Az MSZP szavazói látszódnak a leghatározottabbnak a másodlagos preferencia kérdésében, a 36 százalékos bizonytalan csoport mellett a DK támogatottsága a legmagasabb, harmaduk őket választaná. Az MSZP–DK átjárás tehát megmaradt, ez jelenleg a rosszabb helyzetben lévő MSZP-nek lehet veszélyesebb, ami a politikusok után szavazókat is veszíthet a DK javára.

Az MSZP elnöke örömlányokhoz hasonlította a DK-ba átlépő polgármestereket

Örömlányos viselkedéssel teremtenek nehéz helyzetet, pedig a párt nem lábtörlő, hanem erős bástya - mondta.

Az LMP szavazóinak másodlagos preferenciái igencsak megoszlanak az egyes pártok között. A DK, a Momentum, a Kutyapárt és a Mi Hazánk is nagyon hasonló eredménnyel szerepel. Ehhez párosul a bizonytalanok magas aránya (42 százalék), ezért talán az ő esetükben a legkevésbé tiszta a kép a másodlagos pártpreferencia kérdésében.

Népszerű Karácsony

A Republikon megvizsgálta az ellenzéki politikusok népszerűségét is, a teljes népesség, illetve az ellenzéki szavazók körében.

A teljes népesség számára a Párbeszéd két társelnöke, Karácsony Gergely főpolgármester (47 százalék) és Szabó Tímea (44 százalék) a legnépszerűbb. Fekete-Győr András Momentum elnök (43 százalék) a harmadik.

Karácsony Gergely
©

A Jobbik új elnöke, Jakab Péter a negyedik, őt követi Tordai Bence és Jávor Benedek. Az első MSZP-s a kilencedik Kunhalmi Ágnes (40 százalék), az első DK-s a tizenegyedik Vadai Ágnes (39 százalék).

Szembetűnő, hogy az LMP-s politikusok jellemzően a lista végén helyezkednek el, a legnépszerűbb LMP-s politikusok – Demeter Márta és Ungár Péter – is csupán a középmezőnyben találhatóak. Látszik tehát, hogy a két, hasonló támogatottsággal rendelkező zöld párt, az LMP és a Párbeszéd közül a politikusainak megítélését figyelembevéve a Párbeszéd jóval előnyösebb helyzetben van.

Kitűnik még a listán viszonylag elöl – közvetlenül Tordai és Jávor mögött – szereplő Hadházy Ákos és Szél Bernadett, akiknek magas politikai aktivitása mellett a független státusz is belejátszhat a pozitív megítélésbe.

Ugyanez így néz ki az ellenzéki szavazók körében:

©

Látszik a DK nagyfokú elutasítottsága abból is, hogy a csak ellenzéki listán politikusaik sokkal előkelőbb helyen szerepelnek, mint a teljes népességet vizsgáló listán; Dobrev Klára itt például előzi Vadait.

Rendpárti értékek

A Republikon rákérdezett a megkérdezettek értékválasztására is. A felsorolt, zárt listából kettőt választhattak, mint a rájuk leginkább jellemző tulajdonságokat. Egyfelől a magyarok gondolkodását sokszínűség jellemzi, mivel az elsődlegesen választott értékek közül nincs olyan, ami kiemelkedne a többi közül, sok értékkel hasonló arányban tudnak azonosulni, másrészt azonban a lista elején lévő tulajdonságok közt inkább a hagyományosan jobboldali értékek vannak többségben.

Legkisebb arányban baloldali értékeket választanak, elsősorban szociáldemokrataként például csak 4 százalék jellemezte magát. Fontos látni azt is, hogy

ma már többen tartják magukat elsősorban zöld, környezetvédőnek (11 százalék), mint bármely hagyományos baloldali világnézettel (szocialista, szociáldemokrata) azonosulónak.

©

Sokkal árnyaltabb képet mutatnak a másodlagos értékválasztás eredményei. Ahogyan az elsődlegesnél, úgy a másodlagos értékválasztásnál is a rend és stabilitás hívei vannak legnagyobb arányban (27 százalék). Miközben a hagyományos baloldali értékek, mint a szocialista gondolkodás, illetve a szociáldemokrata felfogás a másodlagos értékválasztás során sem bizonyultak népszerűbbnek, fontos látni, hogy a zöld világnézet ezen a listán már a harmadik helyen áll.

A korábbi hasonló kutatásokhoz képest éppen ez a legnagyobb újdonság: a társadalom egyre nagyobb arányának nemcsak fontosak a környezetvédelmi kérdések, de ez identitásukban is egyre fontosabb szerepet tölt be. Ma már a társadalom csaknem egynegyede első- vagy másodsorban zöld, környezetvédő emberként definiálja magát a fenti kategóriák közül.

Ezek után teljesen érthető Orbán Viktor zöld fordulata.

Csak újrahasznosítás - Megnéztük, mennyi az újdonság Orbán zöld akciótervében

Szépen hangzik Orbán Viktor klímavédelmi terve, csakhogy kicsit megkapargatva a nagy mondatokat azt látjuk: már meglévő terveket és EU-s kötelezettségeket sorolt fel a miniszterelnök, gyakorlatilag kivétel nélkül. Ennek ellenére előrelépés igenis lehet, de ahhoz arra is szükség lesz, hogy a kormány sok pénzt és törvényi szigort tegyen a tervek mögé.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!