Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Rendpártiak és hagyománytisztelők a magyarok, de a Fidesz-tábornak nincs tartaléka – derül ki a másodlagos pártpreferenciákat és az értékválasztásokat kutató adatokból. A legnépszerűbb ellenzéki politikus Karácsony Gergely, Szabó Tímea és Fekete-Győr András. A hvg.hu a Republikon Intézet kutatását ismerteti.

Messze a Fidesz a legnépszerűbb, de az ellenzék vezető ereje címért nagy a verseny – ez a Republikon megállapítása a pártpreferenciára vonatkozóan. Az elemzőintézet megbízásából a Závecz Research végzett reprezentatív kutatást 2000 fő személyes megkérdezésével januárban.

A Závecz azóta egy frissebb kutatást is közölt, illetve a Medián is publikálta legfrissebb felmérését, amiről a csütörtöki HVG-ben számoltunk be. A tendenciák egyértelműek: rövid visszaesés után a Fidesz újra növelte táborát, az ellenzéki oldalon pedig a DK és a Momentum a két legerősebb párt. Utánuk az MSZP és a Jobbik következik, a sort pedig az LMP, a Párbeszéd, a Mi Hazánk és a Kutyapárt zárja.

Medián: Jön vissza a Fidesz

Erősödéssel nyitotta a Fidesz a 2020-as évet. A DK továbbra is a legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik stabilizálódott.

A Republikon-kutatásban a pártpreferenciákat a településtípussal összevetve is megvizsgálták. Kiderült, hogy négy olyan párt van jelenleg, melyek esetében a támogatottság aránya szembetűnő módon eltér a lakóhely mérete szerint.

  • Hiába néppártosodott a Jobbik, a párt támogatóinak aránya kétszer akkora a kisebb városokban, illetve falvakban, községekben, mint a nagyvárosokban (8, illetve 4 százalék).
  • A Párbeszéd szimpatizánsai egyértelműen a nagyvárosokba tömörülnek: az itt meglévő 4 százalékos támogatottságukhoz képest a kisebb méretű településeken 1 százalék szavazóik aránya.
  • A Magyar Kétfarkú Kutyapárt esetében nem mérhető a nagyobb városokon kívüli támogatottság,
  • a Mi Hazánk azonban 2 százalékon áll ezeken a településeken, szemben a nagyvárosokban mért 1 százalékos eredményükkel.

Mindez azt jelenti, hogy a gyakori elképzelésekkel ellentétben a legtöbb ellenzéki párt támogatottságában nincs szakadék nagy- és kisvárosi szinten (a DK például a nagyvárosokban 9, a kisebb településeken 8 százalékon, a Momentum 7-7 százalékon áll a két településtípuson), és a Fidesz–KDNP sem gyengébb lényegesen a nagyvárosokban, mint a kisebb településeken élő szavazók körében (nagyvárosokban 36, kisebb településeken 37 százalékon a kormánypárt).

A második választás

A felmérésben kitértek a másodlagos pártpreferenciákra is, vagyis arra, hogy melyik pártot választaná a választó, ha az elsőt valamilyen körülmények között nem lehet. (Megjegyzendő, hogy ennek eredményeit mindig óvatosan kell kezelni, minél kisebb pártról van szó, annál inkább.)

Gyurcsány Ferenc
©

Összességében azonban az mondható el, hogy a másodlagos preferenciákat tekintve Gyurcsány Ferenc pártja, a DK áll az első helyen, előnyük azonban minimális a többi párthoz képest. Ebben a szegmensben egyértelműen a Fidesz van a legrosszabb helyzetben, az eredmények alapján

a jelenlegi szavazótáborukon túl nincsenek tartalékaik.

Velük szemben azonban ott vannak az olyan kisebb pártok, mint a Párbeszéd vagy a Mi Hazánk, akik az alacsonyabb támogatottságukhoz képest jelentős tartalékokkal számolhatnak. A kormánypártok felé támogatóik nagyon elkötelezettek, majdnem háromnegyedük nem nevezett meg más pártot másodlagos preferenciájaként. A Fidesz–KDNP szavazói a két jobboldali párt fele mutatnak némi nyitottságot, legnagyobb arányban a Jobbikra szavaznának át, de az ő arányuk is mindössze 10 százalék, a Mi Hazánkra pedig 6 százalékuk voksolna.

A jobbikosoknál azonban már nincs ennyire előkelő helyen a Fidesz, náluk első helyen a Momentum áll (19 százalék szavazna át Fekete-Győr pártjára). A Jobbik szavazóbázisának változása látszik ebből is: pár éve még egyértelműen a Fideszre szavaztak volna át a legtöbben, ehhez képest ma már a Jobbiktól általában legtávolabbiként azonosított DK-t is egy hajszállal többen (7, illetve 6 százalék) választják másodlagosan preferált pártként, mint a kormánypártokat. A Mi Hazánk felé is nyitottak a Jobbik szimpatizánsai, 12 százalékuk szavazna rájuk. Esetükben az MSZP az egyetlen párt, ami egyikőjük számára sem jelenti a második alternatívát.

A Párbeszéd szavazói elsősorban a baloldali ellenzéki együttműködés pártjai felé nyitottak. Körülbelül kétharmaduk a DK-ra (26 százalék), az MSZP-re (23 százalék), vagy a Momentumra (18 százalék) szavazna. Látható, hogy a jobboldali pártok szinte egyáltalán nem jelentenek alternatívát számukra, a Jobbiknak az ellenzéki együttműködés ellenére sem sikerült megszólítania a Párbeszéd szimpatizánsait. A Kutyapárt viszont már nagyobb sikerrel tudna szavazókat nyerni a Párbeszéd-támogatók soraiból 10 százalékos eredményével, amivel az LMP-t is megelőzi (3 százalék).

A DK szavazóinak másodlagos preferenciája nagyrészt szintén az együttműködés néhány résztvevőjére koncentrálódik, legnagyobb arányban az MSZP-re szavaznának át (31 százalék). A Momentum erős ellenzéki pozíciója itt is megmutatkozik, a DK-sok 20 százaléka őket választaná, ha saját pártjukra nem szavazhatnának, a Párbeszéd esetén pedig ez az arány 13 százalék.

Fekete-Győr András
©

A Momentum szavazói közt nagyon megoszlik, hogy saját pártjuk helyett kire szavaznának. A legszimpatikusabb pártokat tekintve körükben a DK és az LMP áll az élen, 20, illetve 19 százalékuk szavazna rájuk, és ennek a két pártnak a szavazói is nyitottnak mutatkoztak a Momentum felé. Ez elsősorban a DK szavazóinál jellemző, akiknek körében a Momentum 20 százalékkal a második. Az LMP támogatói közt két másik párttal együtt, és csak 9 százalékkal áll a második helyen.

Érdekes még a jobboldali ellenzéki pártokhoz való viszonyulása a momentumosoknak, ugyanis míg a Jobbikra – melynek támogatói közt a Momentum végzett az első helyen – csak 5 százalék, a Mi Hazánkra 15 százalék szavazna. A feléjük irányuló szimpátia mögött az állhat, hogy ahogyan a Momentum is új pártnak számít, a Mi Hazánk is csak 2018 óta működik.

Az MSZP szavazói látszódnak a leghatározottabbnak a másodlagos preferencia kérdésében, a 36 százalékos bizonytalan csoport mellett a DK támogatottsága a legmagasabb, harmaduk őket választaná. Az MSZP–DK átjárás tehát megmaradt, ez jelenleg a rosszabb helyzetben lévő MSZP-nek lehet veszélyesebb, ami a politikusok után szavazókat is veszíthet a DK javára.

Az MSZP elnöke örömlányokhoz hasonlította a DK-ba átlépő polgármestereket

Örömlányos viselkedéssel teremtenek nehéz helyzetet, pedig a párt nem lábtörlő, hanem erős bástya - mondta.

Az LMP szavazóinak másodlagos preferenciái igencsak megoszlanak az egyes pártok között. A DK, a Momentum, a Kutyapárt és a Mi Hazánk is nagyon hasonló eredménnyel szerepel. Ehhez párosul a bizonytalanok magas aránya (42 százalék), ezért talán az ő esetükben a legkevésbé tiszta a kép a másodlagos pártpreferencia kérdésében.

Népszerű Karácsony

A Republikon megvizsgálta az ellenzéki politikusok népszerűségét is, a teljes népesség, illetve az ellenzéki szavazók körében.

A teljes népesség számára a Párbeszéd két társelnöke, Karácsony Gergely főpolgármester (47 százalék) és Szabó Tímea (44 százalék) a legnépszerűbb. Fekete-Győr András Momentum elnök (43 százalék) a harmadik.

Karácsony Gergely
©

A Jobbik új elnöke, Jakab Péter a negyedik, őt követi Tordai Bence és Jávor Benedek. Az első MSZP-s a kilencedik Kunhalmi Ágnes (40 százalék), az első DK-s a tizenegyedik Vadai Ágnes (39 százalék).

Szembetűnő, hogy az LMP-s politikusok jellemzően a lista végén helyezkednek el, a legnépszerűbb LMP-s politikusok – Demeter Márta és Ungár Péter – is csupán a középmezőnyben találhatóak. Látszik tehát, hogy a két, hasonló támogatottsággal rendelkező zöld párt, az LMP és a Párbeszéd közül a politikusainak megítélését figyelembevéve a Párbeszéd jóval előnyösebb helyzetben van.

Kitűnik még a listán viszonylag elöl – közvetlenül Tordai és Jávor mögött – szereplő Hadházy Ákos és Szél Bernadett, akiknek magas politikai aktivitása mellett a független státusz is belejátszhat a pozitív megítélésbe.

Ugyanez így néz ki az ellenzéki szavazók körében:

©

Látszik a DK nagyfokú elutasítottsága abból is, hogy a csak ellenzéki listán politikusaik sokkal előkelőbb helyen szerepelnek, mint a teljes népességet vizsgáló listán; Dobrev Klára itt például előzi Vadait.

Rendpárti értékek

A Republikon rákérdezett a megkérdezettek értékválasztására is. A felsorolt, zárt listából kettőt választhattak, mint a rájuk leginkább jellemző tulajdonságokat. Egyfelől a magyarok gondolkodását sokszínűség jellemzi, mivel az elsődlegesen választott értékek közül nincs olyan, ami kiemelkedne a többi közül, sok értékkel hasonló arányban tudnak azonosulni, másrészt azonban a lista elején lévő tulajdonságok közt inkább a hagyományosan jobboldali értékek vannak többségben.

Legkisebb arányban baloldali értékeket választanak, elsősorban szociáldemokrataként például csak 4 százalék jellemezte magát. Fontos látni azt is, hogy

ma már többen tartják magukat elsősorban zöld, környezetvédőnek (11 százalék), mint bármely hagyományos baloldali világnézettel (szocialista, szociáldemokrata) azonosulónak.

©

Sokkal árnyaltabb képet mutatnak a másodlagos értékválasztás eredményei. Ahogyan az elsődlegesnél, úgy a másodlagos értékválasztásnál is a rend és stabilitás hívei vannak legnagyobb arányban (27 százalék). Miközben a hagyományos baloldali értékek, mint a szocialista gondolkodás, illetve a szociáldemokrata felfogás a másodlagos értékválasztás során sem bizonyultak népszerűbbnek, fontos látni, hogy a zöld világnézet ezen a listán már a harmadik helyen áll.

A korábbi hasonló kutatásokhoz képest éppen ez a legnagyobb újdonság: a társadalom egyre nagyobb arányának nemcsak fontosak a környezetvédelmi kérdések, de ez identitásukban is egyre fontosabb szerepet tölt be. Ma már a társadalom csaknem egynegyede első- vagy másodsorban zöld, környezetvédő emberként definiálja magát a fenti kategóriák közül.

Ezek után teljesen érthető Orbán Viktor zöld fordulata.

Csak újrahasznosítás - Megnéztük, mennyi az újdonság Orbán zöld akciótervében

Szépen hangzik Orbán Viktor klímavédelmi terve, csakhogy kicsit megkapargatva a nagy mondatokat azt látjuk: már meglévő terveket és EU-s kötelezettségeket sorolt fel a miniszterelnök, gyakorlatilag kivétel nélkül. Ennek ellenére előrelépés igenis lehet, de ahhoz arra is szükség lesz, hogy a kormány sok pénzt és törvényi szigort tegyen a tervek mögé.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Varga Mihály: Egyszeri adót vetnek ki a bankszektorra, 55 milliárdot várnak

Varga Mihály: Egyszeri adót vetnek ki a bankszektorra, 55 milliárdot várnak

A Xiaomi állítja: félreértés az egész, nem trollkodja a Huaweit

A Xiaomi állítja: félreértés az egész, nem trollkodja a Huaweit

Napokig életben maradhat a koronavírus az arcmaszkon

Napokig életben maradhat a koronavírus az arcmaszkon