Tetszett a cikk?

Megjelent az infektológus főorvostól egy mondat, amit érdemes tisztázni.

"A koronavírus lappangási időben nagyon ritkán fertőz. Nem zárható ki, de csak néhány százalékról lehet szó" - mondta a hvg.hu-nak Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. A kérdésre azért tértünk vissza, mert az Index szombati cikkében is megszólalt a főorvos, és ott úgy idézték, hogy a lappangási időben nem fertőz a vírus. Márpedig mindeddig úgy tudtuk, hogy a vírus az akár 14 napos lappangási idő alatt is fertőzhet, éppen azért tanácsolják, hogy két hétig maradjon otthon az, aki a veszélyeztetett területekről érkezett haza.

Szlávik János tehát most kérdésünkre azt tisztázta, hogy a vírus igenis fertőzhet, bár vélhetően ritkán teszi: az biztos, hogy a lappangási idő a 2-14 napig tart (épp ezért kérik, hogy aki a fertőzéssel érintett területen járt, maradjon otthon két hétig), átlagosan öt napig. Miután ez egy friss betegség, egyelőre nem lehet megmondani, hogy a betegség mely szakaszában mutatható ki a vírus jelenléte a szervezetben, és a szakemberek nem tudják, mennyi lehet a tünetmentesen lezajló betegség, de úgy tartják, a betegek néhány százaléka tünetmentesen is fertőzhet. Ha minden tünetmentes beteg fertőzne, akkor tömeges megbetegedések lennének Olaszországban is.

Otthon maradni végereményben azért is tanácsos lehet, mert a fentiek alapján azt senki sem tudhatja magáról, hogy ő vírusmentes, vagy fertőző tünetmentes, vagy nem fertőző tünetmentes. Még ha a másodikra kevés is az esély.

Mi a különbség:

Lappangási idő: a kórokozó szervezetbe jutása és a betegség első tüneteinek megjelenése közötti időszak.

Tünetmentes betegség: a fertőzés végéig nem tapasztal tüneteket a beteg.

Jakab Ferenc virológus korábban a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a fertőzöttek a nagyon enyhe tüneteket produkáló betegek is terjesztők száma kevés, de nem nulla. Enyhe tünetekkel sokszor az orvost sem keresik fel, így nem kerülnek az egészségügyi ellátórendszer látókörébe. "Innentől fogva nehéz megakadályozni, hogy a vírust másoknak is átadják, de hangsúlyozom, hogy az esetek nagy részében ez egy tüneteket produkáló fertőzés" - mondta Jakab Ferenc.

Elképzelhető, hogy Európa megússza a komolyabb járványt, Szlávik ugyanis február végén az Újpest Médiának adott interjúban arról beszélt, "a légúti vírusok általában meleg idővel el szoktak múlni, ahogy az influenzajárványok is. Most pedig már mindjárt március van."

Szlávik abban az interjúban beszélt arról is, hiába magyarázza, hogy a koronavírus alig veszélyesebb, mint az influenza, utóbbit az emberek már megszokták, ezért nem félnek tőle. A főorvos ezt számokkal is illusztrálta: a jelenlegi influenzaszezonban csak az Egyesült Államokban 20 ezren haltak meg, míg a koronavírus áldozatainak száma világszerte 2700. (Utóbbi szám azóta már magasabb, 2900 és 3000 között van.) A koronavírus az influenzához hasonlóan elsősorban az idős, beteg emberekre veszélyes, akiknek valamilyen kísérő betegségük van, például szívbetegek, daganatos betegek, vagy magas vérnyomással küzdenek.

„Az esetek 1-2 százalékában, a súlyos esetek 5-10 százalékában halálos a kimenetele” – összegezte a főorvos, egyben magyarázatot adva arra, hogyan lehetséges, hogy Kínában például egy 34 éves orvos is meghalt.

Magyarországon egyelőre nincs koronavírusos beteg, a szakemberek szerint azonban ez nem kerülhető el.

Nem lehet megakadályozni, hogy Magyarországra érjen a koronavírus

Fontos, hogy tisztában legyünk az összes információval, amit a betegségről, a megelőzésről és a hatósági intézkedésekről tudni kell, ezért egy cikkben arra igyekeztünk választ adni, mik a COVID-19 legjellemzőbb tünetei, hanem arra is, hova fordulhatunk hiteles információkért, mi a teendőnk, ha attól tartunk, elkaptuk a vírust. Mi a különbség az influenza és a koronavírus között? Hogyan előzhetem meg? Lemehetek a háziorvoshoz? Ide kattintva elolvashat mindent, amit a következő hetekben tudni kell.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!