Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Ahogy megírtuk, megjelent Juliane Kokott főtanácsnok indítványa a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosításáról – közismert nevén a lex CEU-ról –, amelyben megállapította, hogy az abban megfogalmazott követelmények nem egyeztethetők össze az uniós joggal és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jogával.
Az egyetem a dokumentum megjelenésére reagálva azt írta: „A főtanácsnok ajánlása minden részletében megerősíti a CEU érveit, amelyeket a 2017 áprilisában elfogadott lex CEU ellenében felhozott. Várjuk a bíróság végső döntését, amely ősszel esedékes.
Amennyiben a bíróság elfogadja a főtanácsnok érvelését, Magyarország az Európai Unió tagállamaként vissza kell, hogy vonja a lex CEU-t, és vissza kell állítania a CEU jogát ahhoz, hogy amerikai akkreditációval rendelkező egyetemként Magyarországon működjön.”
Azt is írták, hogy bár a főtanácsnok bíróságnak szóló javaslata jelentős előrelépés, a CEU magyarországi jogi helyzete változatlan: 2019 januárja óta nem vehet fel diákokat amerikai akkreditációjú programjaira. Ennek eredményeképpen az intézmény arra kényszerült, hogy kampuszt nyisson Bécsben, és 2020 szeptemberétől már minden új diákját ott fogadja.
A főtanácsnok javaslata nem változtat a CEU tervein. Ameddig a magyar kormány nem vonja vissza a lex CEU néven ismert törvénymódosítást, addig nincs más választásunk, mint hogy folytassuk az amerikai akkreditációhoz kötődő oktatásunk Bécsbe költöztetését. A CEU azonban sose fogja hagyni, hogy a kormány teljesen kiszorítsa a CEU-t budapesti otthonából.
Jelezték: továbbra is jelen lesznek a városban a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (IAS – Institute for Advanced Studies), a Nyílt Társadalom Archívummal (OSA – Vera and Donald Blinken Open Society Archives), a Demokrácia Intézettel, a kognitív tudományok terén kutató laboratóriumaival és a magyar akkreditációhoz kötődő oktatással.
