„Az elmúlt évtizedben megtapasztalhattuk, hogy a kormány nem tűri a hatalomgyakorlás alkotmányos korlátait. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat is erről árulkodik” – olvasható az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásában.
Szerintük a törvényjavaslat a benyújtott változatában nem felel meg a különleges jogrenddel szemben támasztott demokratikus és az Alaptörvényből is következő követelményeknek.
Olyan törvény elfogadását tartják szükségesnek, amely megfelel az alábbi szempontoknak:
- A különleges jogrendként bevezetett veszélyhelyzet nem alkotmányon kívüli helyzet, és nem is szabad hagyni, hogy azzá váljon.
- A különleges jogrend nem tarthat örökké, csak előre meghatározott időre szólhat, amely szükség esetén meghosszabbítható akkor, ha a veszély továbbra is fennáll.
- A jogállami működés alapvető szabályai nem írhatók felül járványügyi vészhelyzetben sem.
- Az alapvető jogok a veszélyhelyzetben is megilletik a polgárokat. Azok csak a veszély elhárítása érdekében korlátozhatók.
Benyújtották a rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslatot
Az alkotmányjogász szerint az Orbán-kormány által bevezetett különleges jogrend kifejezés jogi eufemizmus, mert valójában súlyos szabadságkorlátozást jelent. Majtényi László a HVG-nek írt cikkében arra is figyelmeztet, hogy a legnagyobb veszély az információszabadságot fenyegeti.
Ezen szempontok alapján javasolják, hogy az elrendelt veszélyhelyzet sajátos szabályaival
- az Országgyűlés csak meghatározott időre adjon különleges jogrendi felhatalmazást a kormánynak;
- átmenetileg szélesítsék azok körét, akik az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezhetik, az érintettségtől független normakontrollt bármely országgyűlési képviselő vagy legalább frakcióvezető indítványozhasson;
- rövid, például háromnapos határidőt állapítsanak meg az Alkotmánybíróság számára a különleges jogrenddel, különleges jogrendi intézkedésekkel összefüggő indítványok érdemi eldöntésére.
