Tetszett a cikk?

A felhatalmazási törvényről vitáztak a Parlamentben. Semmiben sem engedne a Fidesz, az ellenzék szerint pedig diktatúrát építene Orbán. A kormány célja az, hogy már kedden szavazhassanak a felhatalmazási törvényről, amihez négyötödös felhatalmazás kellett volna. Nem lett meg. Az ellenzék felállva tapsolta meg a védekezésben résztvevőket, de a kormányoldal ülve maradt.

Koronavírus-világjárvány
Magyarországon is veszélyhelyzetet rendelt el a kormány a koronavírus-világjárvány miatt. A korábban ismeretlen kórokozó (a SARS-CoV-2) a kínai Vuhan városából terjedt el világszerte. A tüdőgyulladással járó megbetegedés (a COVID-19) néhány hónap alatt több ezer halálos áldozatot szedett, naponta ezrek fertőződnek meg. A vírus terjedésével és leküzdésével kapcsolatos fejleményeket cikksorozatunkban követheti.
Friss cikkek a témában

Plenáris ülést tartott hétfőn az Országgyűlés. A központi kérdés a felhatalmazási törvény, illetve az, hogy a jelenlévő képviselők négyötödének szavazatával eltérnek-e a házszabálytól, amivel lehetőség nyílik arra, hogy kedden már szavazzanak is erről.

A felhatalmazási törvény elfogadása esetén

előre meg nem határozott időre meghosszabbítanák a veszélyhelyzetet.

Délelőtti tájékoztatóján Orbán üzent az ellenzéknek, amikor azt mondta, hogy a széthúzás és a viták helyett most az összefogás ideje jött el.

A Ház a délután egykor kezdődött ülésén először a nemrég elhunyt Szabadi Béláról és Petrenkó Jánosról emlékezett meg, továbbá a Magyar-Lengyel Barátság Napjáról.

Orbán: A szokásos jogszabályok kevesek

Majd napirend előtti kért szót Orbán Viktor. A miniszterelnök arról beszélt, hogy tizenkét napja hirdették ki a veszélyhelyzetet, azért, mert a koronavírus Magyarországon is megjelent.

Ázsiában tört ki, de behurcolták Európába is.

Újra elmondta, ellenszer egyelőre nincs, de sokan dolgoznak rajta, Magyarországon is van erre akciócsoport. De a vakcina a közeljövőben nem lesz elérhető, mondta, a magyarok pedig a várakozás helyett felvették a küzdelmet.

Az életünk megváltoztatása most elkerülhetetlen – mondta. Egy ideig másképpen kell dolgozni, másképpen kell viselkedni, ezért vezették be a veszélyhelyzeti jogrendet. Ez felhatalmazza a kormányt és eszközöket ad neki, hogy megszervezze Magyarország védelmét.

A szokásos jogszabályok keretei között ugyanis nem tudjuk megszervezni Magyarország kollektív önvédelmét – mondta, amivel arra utalt, miért kell elfogadni a Ház előtt fekvő törvényt.

Orbán ezt követően elismételte azt, amit már délelőtt is elmondott. “Gyorsuló ütemben közeledik a tömeges fertőzések időszaka” – mondta el a Házban is. Kitért arra is, hogy a védelmet az idősekre kell összpontosítani. Majd újra ismételt, a délelőtt elmondott számokat adta elő képviselőtársainak, készletszámokat, az emberi erőforrás számait sorolta fel. Ezeket részletesen leírtuk már, IDE kattintva éri el.

Ha baj van, ezzel gazdálkodhatunk – zárta a számok ismertetését.

A parlamentben is elmondta az újabb gazdasági intézkedéseket, amikről ITT írtunk.

Széthúzás és viták helyett az összefogás ideje érkezett el, mondta Orbán az ellenzéknek.

Gyurcsány: Nem tudjuk támogatni

Orbán szavaira először Gyurcsány Ferenc reagált. Tudomásul vette Orbán szavait. A DK elnöke szerint a kormánynak ilyenkor kivételes felelőssége és eszköze van. “Veszélyhelyzetben a kormányt támogatni kell, hogy a veszélyt elhárítsa” – mondta. Ebben nincs közöttük vita. De a kormányt ellenőrizni kell, szögezte le. Emlékeztette Orbánt, hogy a WHO tíz héttel ezelőtt mondta, hogy világjárvány előtt állunk. Szerinte ennyi idő volt a felkészülésre, és lehet, hogy azoknak van igazuk, akik úgy fogalmaz, nem sikerült megfelelő módon felkészülni.

Sok minden nincsen rendben – mondta Gyurcsány.

©

A nemzeti egységről a DK elnöke azt mondta, az nem a nemzet némaságát és korlátlan engedelmességét jelenti. “Ha arra kérik a felhatalmazásunkat, hogy bármit megtehessenek, azt nem tudjuk megtenni.” Feltette a kérdést, miért küzdünk? Azért, hogy Magyarország szabad, demokratikus jogállam maradhasson, ezt pedig nem lehet elvenni semmilyen harc ürügyén.

Nem lehet korlátlan felhatalmazást adni.

Szabó: Ez diktatúra lenne

Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, bajban a világ, Európa és az ország is, közös erőfeszítésekre van szükség. A bejelentett intézkedéseket támogatja – ahogy Gyurcsány is –, de azt mondta, a kórházakban egyelőre nem állnak rendelkezésre a megfelelő védőfelszerelések. A Párbeszéd szerint a kormánynak nem a járulékfizetést kellene elengedni, hanem készpénzt kellene osztani, mint Amerikában. A párt javaslata az, hogy 100 ezer forintra egészítsék ki a veszélyhelyzet idején az emberek jövedelmét.

©

Azt is kérik, sokkal több koronavírus-szűrést végezzenek. A felhatalmazás, amit pedig Orbán kér, példanélküli Európában – mondta a Párbeszéd politikusa.

Szerinte a miniszterelnök ellensége nem a vírus, hanem az ellenzék.

Ugyanis a hétpárti egyeztetésen az ellenzéki pártok azt a választ kapták a Fidesztől, hogy semmiben sem engednek.

Ezt úgy hívják, diktatúra – mondta Szabó, nem fognak időkorlát nélküli felhatalmazást adni.

Miközben Szabó a rémhírterjesztésről beszélt, Kövér elvette tőle a szót, lejárt az ideje.

Jakab: Az ország megmentői nem ebben a teremben ülnek

Jakab Péter (Jobbik) napirend előtt azt mondta, veszélyhelyzetben meg kellene őrizni az együttműködés képességét, de a felhatalmazási törvény neki azt mutatja, a Fidesz senkivel sem akar együttműködni.

Ismét jön a gyűlöletpropaganda.

Gulyás Gergely miniszternek szegezte a kérdést, miért mondta azt egy korábbi Kormányinfón, hogy az ellenzék egy része a vírusnak szurkol, amit kikért magának. “Mindannyian a vírus ellen és Magyarországnak szurkolunk, hogy legyőzze ezt a nyavalyát.” Jakab is arról beszélt, kevés tesztet végeznek Magyarországon, pedig így meg lehetne előzni a vírus terjedését.

Szerinte most gazdasági értelemben nem spórolni kell, hanem pénzt kell juttatni a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak, továbbá azt követelte, egyes termékek esetén vezessék be a hatósági árképzést (orvosi eszközök, maszkok, fertőtlenítő, élelmiszer.)

Ma ennek az országnak a megmentői nem ebben a teremben ülnek, hanem a kórházakban és a határokon, a boltok polcai mellett vannak – mondta.

Arra kérte képviselőtársait, álljanak fel és tapsolják meg ezeket az embereket. Az ellenzék pedig felállt és tapsolt, a kormányoldal nem.

Orbán délelőtti bejelentése után, de a parlamenti ülés előtt videóüzenetet tett közzé. A Jobbik elnöke szerint veszélyhelyzetben is azon dolgozik a kormány, hogy korlátlan hatalmat szavazzon meg magának. Azzal a párt egyetért, hogy a határidőt meg kell hosszabbítani, a kérdés, hogy mennyi ideig kapjon felhatalmazást a rendeleti kormányzásra. Szerinte 2-3 hónapnyi felhatalmazást kellene adni, mint ahogy ez korábban is előfordult, ilyen időközönként tud ülésezni a Parlament.

©

Jakab szerint "Orbán addig akarja fenntartani a veszélyhelyzetet, amíg a kedve tartja." Szerinte a kérdés, indokolt-e "élethosszig tartó felhatalmazást adni, hogy parlament nélkül kormányozzon. Egy királyságban ez indokolt, demokráciában nem." Szerinte közönséges államcsíny történik Magyarországon, ezért a Jobbik nemmel szavaz. Az ülés előtti tudásunk szerint a többi ellenzéki párt is így tesz, nemmel szavaznak, ha nem kerül időkorlát az elfogadás előtt álló jogszabályba.

Tóth: Bizalom kell

Az MSZP korábban azt javasolta, a veszélyhelyzetet június 30-ig hosszabbítsák meg. Napirend előtt pedig Tóth Bertalan MSZP-elnök arra kérte Orbánt, ne csak a munkaadókkal, hanem a munkavállalókkal is konzultáljon, az álláskeresési támogatás összegét pedig emelje meg. “Érdemes lenne a nyugdíj-kiegészítés kifizetését is előrébb hozni.” Majd a bizalomról beszélt. Szerinte emberek közötti együttműködésre van szükség, a politikusok között is.

©

De az nem együttműködés szerinte, amit Orbán akar. A hétpárti egyeztetésről elmondta, az ellenzék 90 napos határidőt is javasolt, amit szintén lesöpört a Fidesz. Miért akar határidőt Tóth és az ellenzék? Mert az emberek többsége nem bízik Orbánban. Arra kérte a kormányfőt, rakjanak határidőt a törvénybe. Azt mondta Orbánnal, ha beleteszik az időkorlátot, konszenzusos döntéssel fogadhatják el a jogszabályt.

Keresztes: A pártpolitikán túl

Az LMP-s Keresztes László Lóránt azzal kezdte, hogy megköszönte azok munkáját, akik a védekezésben részt vesznek, az első sorban harcolnak a vírus ellen. Félre kellene tenni a pártpolitikai logikát, mondta az LMP-s politikus. A felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban azt mondta, konszenzus van abban, hogy a békeidőben megszokott jogszabályok ilyenkor nem működnek. Megdöbbenéssel hallgatta Keresztes azt is, aki diktatúrát kiált, és azt is, aki szerint egyesek a vírusnak szurkolnak.

A legfontosabb kérdés szerinte az, sikerül-e felülemelkedni a pártpolitikán. Kell az erős felhatalmazás, de kell az időkorlát is – szögezte le.

Harrach: A maszk is csak részben véd

A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter szerint Orbán tájékoztatója a helyzetről és a védekezésről szólt, megnyugtató volt hallgatni a létszámadatokat. Majd az egyéni védekezésről szólt (többen maszkban ülnek a teremben, nekik azt mondta, ne ringassák magukat tévképzetbe, az is csak részben véd), például az otthon maradottakról. Ő is elmúlt már 65, de a kötelességtudata miatt van a Házban – tudtuk meg.

Szólt a gazdasági akciótervről is, magasztalta. Az ellenzéknek azt mondta, kicsit szelídebb volt a hangjuk, mint békeidőben. A bizalom tényleg az együttműködés feltétele, ez azonban csak az előző teljesítmények alapján alakulhat ki. “A bizalmat a tettek indokolják.”

Egyedül ez a kormány képes arra, hogy ezt a súlyos helyzetet kezelje.

Ha a bizalom működik, szerinte el kell fogadni a felhatalmazási törvényt.

©

Kocsis: A neheze még csak most jött

A Fidesz frakcióvezetője megköszönte a védekezésben részt vevőknek a munkát, majd hozzátette: a neheze még csak előttünk van. Szerinte a frakcióknak és az ellenzéki összejöveteleknek most az a dolguk és a szerepük, hogy ne élezzék ki az ellentéteket. Kocsis arról beszélt, hogy az ellenzék szerepe megváltozott az utóbbi időben, ugyanahhoz a kérdéshez máshogy állnak most, mint álltak korábban.

Kocsis erős ellenzéki vezetőként írta le Gyurcsányt, akitől csak annyit kértek, adjon az esélyt a kormánynak.

Ma tárgyalnunk kell a koronavírus-törvényről. Ehhez négyötöd kell, nekünk kétharmadunk van. Egy óránk van a négyötödös szavazásig, úgy is tudnak segíteni, ha kimennek a teremből.

Ugyanis a négyötöd azt jelenti, hogy a jelenlévő képviselők szavazata számít. Kocsis hozzátette, nincs korlátlan hatalom, vannak korlátok a törvénytervezetben. Szerinte engedményeket is tettek, a “szükségesség és arányosság” szófordulat Kocsis szerint Szabó Tímea javaslatára került be a normaszövegbe.

Ráadásul szerinte nem a törvényt kell megszavaznia az ellenzéknek (az kétharmados), csak az kell, hogy a négyötöd meglegyen, hogy szavazni lehessen a törvényről. Időkorlát pedig azért nem szerepel, mert Kocsis szerint senki nem tudja megmondani, hogy meddig tart a járvány.

Egy dolgot kérek. A négyötödös többséghez legalább annyiban segítsenek, hogy a felelősséget elvállalhassuk.

©

Orbán: Nem tudom eltüntetni a vírust

Orbánhoz került újra a szó. Érti az ellenzék nézőpontját, de a kormánynak más a nézőpontja. A kormánynak nincs szüksége időkorlátra, ugyanis szerinte az Országgyűlésnek minden nap ott lesz a joga arra, hogy a veszélyhelyzeti felhatalmazást visszavegye a kormánytól. (A Fidesznek parlamenti kétharmada van – a szerk.)

Kilencven nap múlva sokkal rosszabb állapotban leszünk, mint most. Erre készüljenek – mondta.

Hozzátette, szerinte ha a védekezés sikeres, akkor elnyúlik a járvány, a kormány azt akarja elkerülni, ne egyszerre zúduljon a sok beteg az egészségügyre.

Nem tudom eltüntetni a vírust – jelentette ki.

A baj, amiben vagyunk, nem három hónap lesz. Ezt a válságot pedig Önök nélkül is meg fogjuk oldani – üzente az ellenzéknek. A védekezésről azt mondta, az eddig meghozottak elégségesek voltak, de a jövőben nem lesznek, így a kormány újabb intézkedéseket fog hozni, mondta. Nem igaz szerinte, hogy az iskolák bezártak, csak átálltak a digitális oktatásra. Ráadásul aki ezt nem tudja otthon megoldani, beviheti gyermekét az iskolákba, ahol ötfős csoportokban foglalkoznak a diákokkal.

Mérlegelik a kijárási tilalmat, vagyis azt, hogy annak melyik formáját vezessék be adott esetben. “Értelmes vita az, hogy legyen-e, illetve milyen fajtája legyen.”

©

Az ellenzék által felvetett gazdasági tervekről azt mondta, nem fogadja meg azokat, mert megszorításokat jelentene és további munkahelyek megszűnéséhez vezetne, a kormány pedig munkahelyvédő politikát folytat. A védőfelszerelések hatósági árszabásáról azt mondta, állami gyártásból nem kerül piacra, amikre az ellenzéki hatósági árszabást követel, azok külföldről érkeznek, erre hatósági árat szabni Orbán szerint veszélyes. “Ahol szükséges és értelme van, vezessünk be hatósági árszabást, de a Jobbik javaslata rossz, nem tudom támogatni.”

Kijelentette: a felhatalmazási törvény rossz megfogalmazás, rossz emlékeket ébreszt, ne is használja senki.

Felszólalása végén Orbán arról beszélt, elvárja kormányától, hogy 133 bátor emberre van szüksége.

Az ország 133 legbátrabb emberére – tette hozzá.

Azt kérte a Fidesz-KDNP frakció tagjaitól, ne rendüljenek meg, ne bizonytalanodjanak el, maradjanak bátran.

Nehéz idők jönnek, mindenki szedje össze magát és nőjön fel a feladathoz – zárta szavait.

©

Szabó: két felszólalás, két elvett szó

Az ülés az előre bejelentett felszólalásokkal folytatódott rövid technikai szünet után. Szabó Tímea ismét napirend előtt szólalt fel. Orbán szavaiból azt vette ki, hogy az ellenzékre semmi szükség, mégis van, ugyanis négyötöd kell most a házszabálytól való eltéréshez. A Párbeszéd politikusa garanciákat kért, de az nem igaz, hogy csak a kormányé és ellenzéké lenne a felelősség. Szabó felszólalása megint azzal ért véget, hogy Kövér László elvette tőle a szót.

Szabóra Dömötör Csaba államtitkár reagált. Szerinte ellentmondás van aközött, hogy az ellenzék azt állítja, hogy a kormány nem működik velük együtt, majd arról szólnak, hogy a kabinet ellenzéki javaslatok hajt végre. Az államtitkár felhívta az ellenzék figyelmét arra, hogy nemzetközi szinten az ellenzék rendre támogatta a kormányt, ahol erre szükség volt.

Szeretnének negatív példa lenni? – kérdezte.

Keresztes: Nem nyugtatott meg Orbán

Újra felszólalt Keresztes László Lóránt is, aki másodjára döbbent meg azon, hogy a szót kapó (itt és most Dömötör államtitkár) pártpolitikai logika alapján beszélt. Majd arról szólt, sok helyen tapasztalta, hogy hiány van maszkból, védőfelszerelésből. Nem nyugtatta meg az, hogy Orbán szerint nincs hiány védőfelszerelésből. Elmondta, arról értesült, hogy a MÁV szondáztatási gyakorlata fertőzésveszélyes, a sajtó helyett ezt a minisztériumnak jelezte korábban, de a gyakorlatban nem állt be változás.

©

Rétvári Bence államtitkár megköszönte Keresztes hozzáállását, hogy ő megpróbál a pártpolitikán felülemelkedni. Az államtitkár elmondta azt is, hogy Magyarországon az első regisztrált eset után hét nappal kihirdette a veszélyhelyzetet, Olaszországban erre 38 napot kellett várni. A kormánynak pedig a gyors reagálóképesség miatt van szüksége a felhatalmazásra.

Gyurcsány, Jakab, Tóth és a sárkány

Gyurcsány Ferenc arról beszélt, amikor másodjára is szót kapott, hogy Orbán 133 bátor fideszersről beszélt, de a legbátrabbak szerinte a védőfelszerelés nélkül dolgozó orvosok, ápolók. Az pedig nincs rendben a DK elnöke szerint, ha Orbán azt mondja, a válságot az ellenzék nélkül is meg fogja oldani, miközben a négyötödhöz az ellenzékre is szükség van. Ugyanis – úgy fogalmazott – nem lehet egy szájból tüzet és vizet is okádni. A volt miniszterelnök azt javasolta a kormánynak, hívjanak össze péntekre is egy ülésnapot, és akkor meg lehet hosszabbítani a mostani veszélyhelyzetet.

Dömötör Csaba államtitkár válaszolt. Azt mondta, ha Gyurcsány akarata érvényesült volna, akkor most fizetős lenne az egészségügy, a koronavírusos betegek is fizetnének az ellátásért – mondta. Majd összefogást sürgetett, ugyanis szerinte a pártpolitikai viták megvárnak, de a vírus elleni védekezés nem.

Második nekifutásra Tóth Bertalan (MSZP) újfent a bizalomról és annak hiányáról beszélt, minekután Orbán korábban nemet mondott az ellenzék kinyújtott kezére. Rétvári Bence államtitkár válaszolt, szerinte jócskán vannak korlátok a törvénytervezetben. Ráadásul az ellenzék mindent belemagyaráz a szövegbe, azt is, ami nincs benne.

Jakab Péter (Jobbik) is másodjára kapott szót.

Önök államcsínyre készülnek – mondta a tervezetről.

Szerinte abban nincs vita, hogy a veszélyhelyzetet meg kell hosszabbítani, a kérdés csak az, hogy meddig. “Indokolt-e élethosszig tartó felhatalmazást adni Orbánnak? Királyságban igen, demokráciában nem” – mondta Jakab. Most a legfontosabb feladat az egység megőrzése, ez a javaslat azonban nem ezt üzeni, hanem totális diktatúrát építene ki.

Jakabnak Orbán Balázs államtitkár válaszolt. Szerinte Jakabnak semmi fogalma a Ház előtt fekvő javaslatról. “Politikai performansznak kiváló”, de jogi megalapozottsága nincs. Arra utalt, hogy ha az ellenzék nem járul hozzá a négyötödhöz, azzal emberéleteket kockáztat.

Hollik István (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy hadban állunk, egy láthatatlan ellenséggel. A kormány célja pedig a járvány terjedésének leállítása, az emberélet védelme. Itt az ideje szerinte, hogy az Országgyűlés tegye a dolgát, azonnal cselekedni kell, a kormányt pedig semmi és senki sem korlátozza az alkotmányos kereteken kívül.

Szerinte az nem normális, aki korlátlan idejű felhatalmazásról beszélt – szavait Jakab Péternek célozta.

Völner Pál igazságügyi államtitkár válaszolt a felvetésre, meglátása szerint a kormány eddig sem élt vissza a hatalmával.

Felszólalt Bánki Erik fideszes képviselő is. Hosszú hónapok állnak még előttünk, mondta, de megköszönte az eddigi munkáját azoknak, akik részt vesznek a védekezésben. A harc nagy része még előttünk áll – mondta, majd arra kérte a kormányt, tegyen meg minden lehetségeset. Az ellenzék pedig támogassa ebben. Tállai András államtitkár válaszolt, dicsérte a kormány intézkedéseit.

Amikor szavazásra került a sor, akkor elbukott Orbán terve, az ellenzék ugyanis nemmel szavazott arra, hogy eltérjen az Országgyűlés a házszabálytól.

137 igen szavazattal és 52 nem szavazattal a Ház nem szavazta meg a házszabálytól való eltérést négyötöddel, így kedden nem döntenek a kormány által benyújtott veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslatról.

De kétharmaddal sürgősséggel tárgyalásba vették a tervezetet.

*

Korábban írtuk:

Mi az a felhatalmazási törvény?

Ha nem szavazzák meg az eltérést a házszabálytól, akkor a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletek 15 nap után, március 26-án hatályukat veszítik, ezért újra meg kell hosszabbítani a különleges jogrendet, illetve az ez idő alatt hozott jogszabályok hatályosságát. Ha négyötöd nem jönne össze, akkor Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szerint kezdeményezik a törvény sürgősségi tárgyalását, ami legalább nyolc napig tart, március 31-én kétharmaddal szavazhatnak róla.

A Ház előtt fekvő törvényjavaslat szerint azzal együtt, hogy ismeretlen ideig hosszabbítanák meg a veszélyhelyzetet, a kormány mondaná meg azt is, annak mikor van vége. Az Országgyűlés csak ezt követően helyezhetné hatályon kívül ezt a jogszabályt, a kormány addig rendeletekkel kormányozna.

Választást és népszavazást sem lehetne tartani veszélyhelyzet idején, ahogyan időközi választásokat sem, az önkormányzati képviselőtestületeket pedig nem lehetne feloszlatni.

Új tényállás a járványügyi védekezés akadályozása, aminek értelmében ha valaki nem tartja be az elrendelt járványügyi elkülönítést, nem engedi a megfigyelést, a zárlatot vagy az ellenőrzést, akár  három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő. Azért is egy év járna, ha valaki  a „járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el.”

Rémhírterjesztésért öt év börtönbüntetés járna. A kormány azonban  a rémhírterjesztés elkövetési helyét kiterjesztené az egész országra, így akár 5 év börtönt is kaphatna az, aki „különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”.

A javaslat külön kitér arra, hogy az Alkotmánybíróság működne a veszélyhelyzet alatt, akár videokonferenciák megtartásával is.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Otthon maradásra kérik Vuhan lakosságát

Otthon maradásra kérik Vuhan lakosságát

Máshol Európában: a cég leáll, de az állam beszáll a bérek kifizetésébe

Máshol Európában: a cég leáll, de az állam beszáll a bérek kifizetésébe

Többen koronavírusosak a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján dolgozók közül

Többen koronavírusosak a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján dolgozók közül