Török Gábor: A kormány tetteiben "több az improvizáció, mint az ördögi ravaszság"

A koronavírus elleni védekezés hatékonyabbá tétele érdekében készült törvényjavaslat kerül az Országgyűlés elé hétfőn. Ebben egyebek mellett szerepel, hogy a meghosszabbított veszélyhelyzetben – arról, hogy ez mikor ér véget, a kormány határozhatna – időközi választást és népszavazást nem lehet tartani, a járványügyi intézkedések akadályozásáért börtön jár, és szigorúbban rendeli büntetni a rémhírkeltést is.

Erről a javaslatról – amely ellen már petíció is indult – kérdezte a Nyugat.hu Török Gábor politikai elemzőt.

Török szerint "nyilvánvaló, hogy a rendkívüli helyzetek határozott vezetőket, rendkívüli döntéseket és ehhez szükséges kivételes eljárásokat igényelnek", a normál demokratikus ügymenet nem alkalmas a gyors és hatékony válságkezelésre.

Ugyanakkor a rendkívüli felhatalmazás nem jelenthet időben korlátlan hatalmat, az ókori Rómában például a köztársaság idején a vészhelyzetben kinevezett diktátor különleges jogkörei fél év után megszűntek."

Az elemző úgy látja, hogy az mostani magyar vitában is ez a legtöbbet támadott pont: az ellenzék azt akarja elérni, hogy legyen előre rögzített határideje a parlament kikapcsolásának és a rendeleti kormányzásra való felhatalmazásnak. Szerinte ez "méltányolható felvetés", a kormány erősítené a bizalmat, ha beépítene a törvényjavaslatba egy határidőt, ami akár később meghosszabbítható.

Arról is kérdezték, megvan-e az esély arra, amitől az ellenzék is tart: hogy a kormány a törvényjavaslattal a saját rendkívüli hatalmát akarja bebetonozni. Török Gábor erre úgy felelt: ezt nem nagyon tudja értelmezni, három okból sem.

1. Ez a politikai ellenfél olyan mérvű diabolizálása, aminek a politikai hisztérián túl nem sok értelme és haszna van.
2. Kérdés, hogy egy kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormánynak milyen politikai haszna lenne a saját kétharmados többségének tartós és tudatos kikapcsolásából, amely egyben az ország teljes kiszakítását jelentené a demokratikus államok közösségéből.
3. Ha valóban diktatúrát akarna a miniszterelnök bevezetni, akkor azt eddig is megtehette volna, és a járványveszély után is megteheti, hiszen a kétharmados többségével olyan alkotmányt írhat, amilyet csak akar, akár az alkotmánybíróságot és a négyévenkénti választásokat is kivéve belőle, ehhez nincs szüksége a járvány paravánjára.

Az elemző a diktatúra-vitát nagyon ártalmasnak nevezte a jelenlegi helyzetben. De szerinte "ártanak az olyan elképesztő mondatok is, amelyekben az ellenzéket azzal vádolják kormánypártiak, hogy a vírusnak drukkol. Most, amikor valóban nemzeti egységre lenne szükség, meg kellene próbálni valahogy a politikai ellenfélben is meglátni a másik embert, és nem egyből a legrosszabbat feltételezni."

Arra a kérdésre, mi a politikai oka annak, hogy a kormány egyre kevesebb konkrétumot közöl a járványról, Török Gábor azt mondta: a kormányzati döntéseket és kommunikációt érő kritikák egy része "jogosnak látszik, mondjuk a tesztek alacsony száma miatt, a területi adatok eltitkolása okán vagy éppen egy-egy kioktató nyilatkozat kapcsán. Ugyanakkor azért érdemes néha arra is gondolni, hogy itt egy olyan válság szakadt hirtelen a kormány nyakába, amellyel korábban még senki nem találkozott.

Nem biztos, hogy minden döntés mögött valamilyen ördögi tervet, gonoszságot, politikai szándékot kell feltételezni, vakrepülésben – márpedig a legtöbb kormány az első hetekben egyértelműen ezt gyakorolja – több a kapkodás, az improvizáció, mint az ördögi ravaszság."

Az elemző szerint "nem is annyira rossz az összkép", egyelőre nem lehet azt állítani, hogy a kormány ne próbálná meg kezelni a válsághelyzetet. Megoldani nyilván nem tudja, azt csak az emberek fegyelmezettsége és az idő múlása teheti meg, de amire képes, azt láthatóan megteszi.

További részletek a Nyugat.hu-n.