A kormány, úgy tűnik, elfogadta a Magyar Orvosi Kamara szakmai javaslatait, és alkalmazza is ezeket a járvány elleni védekezésben – mondta a 444-nek adott videóinterjújában Kincses Gyula a a Magyar Orvosi Kamara (MOK) novemberben megválasztott elnöke.
A kamara március 15-én közölte 11 pontból álló javaslatcsomagját, amelyben egyebek között szigorúbb intézkedéseket látott szükségesnek az emberek mozgásának korlátozására, sokkal több védőeszközt kért az egészségügyi dolgozóknak, és az ellátás átszervezését is javasolta. Kovács Zoltán államtitkár még aznapi sajtótájékoztatóján „politikai akciónak” minősítette a javaslatot. Orbán Viktor kormányfő másnap már egészen más tónusban nyilatkozott: azt mondta, hogy minden józan szakmai javaslatot kész megfontolni, így a kamara javaslatait is. Három nappal később a kamara elnöksége találkozott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, aki hangsúlyozta, hogy számít a kamara javaslataira és együttműködésére.
Kincses Gyula szerint a javaslatcsomag legfontosabb eleme a mobilitás csökkentése volt. A kormány két hete még nem mert drasztikusabb korlátozást bevezetni, de most pénteken végre bejelentette a kijárási korlátozást. A kamara elnöke szerint jobb lett volna előbb lépni, de most az a fontos, hogy ez is megtörtént végre. Az orvosok eszközellátottságán is javítottak. A kamara javaslata volt, hogy a 65 évnél idősebb orvoskat, akik kiemelten veszélyeztetettek a járványban, vegyék ki a védekezésből, ez is megtörtént. „Gyakorlatilag nincs olyan pont a tizenegyből, amiben valamilyen szintű eredményt ne értünk volna el.”
Kincses Gyula hangsúlyozza, hogy nem önmagában a tesztek száma a meghatározó, hanem a tesztek célzott felhasználása. Tehát minden olyan egészségügyi dolgozót, akinek esélye van arra, hogy fertőzött beteggel találkozzon, tesztelni kell.
A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a járvány legjobban éppen az egészségügyi dolgozókat veszélyezteti. Spanyolországban a 65 000 fertőzött csaknem tizenöt százaléka, közel tízezer ember egészségügyi dolgozó. Az Operatív Törzs egyelőre nem közölt számot arról, hogy itthon hány orvos és ápoló kapta ela vírust.
Kincses Gyula szerint a magyar egészségügyi dolgozók tisztában vannak a veszéllyel:„Mindenki sejti, hogy mi jön. Látjuk a külföldi adatokat. Az átlag populációhoz képest tízszeres a megfertőződési arány az egészségügyi dolgozók körében. Tudjuk, érezzük, mi jön, de pánikhangulatot nem érzek a kollégák között. Inkább feszült várakozást. Vihar előtti csend.”
„Azt tudjuk, hogy a megbetegedések tömege fog ránk omlani. De nem látjuk a mestertervet. Nincs előttünk, hogy ezek a válságintézkedések hogyan néznek majd ki egyben.”
A kormány, úgy tűnik, elfogadta a Magyar Orvosi Kamara szakmai javaslatait, és alkalmazza is ezeket a járvány elleni védekezésben – mondta a 444-nek adott videóinterjújában Kincses Gyula a a Magyar Orvosi Kamara (MOK) novemberben megválasztott elnöke.
A kamara március 15-én közölte 11 pontból álló javaslatcsomagját, amelyben egyebek között szigorúbb intézkedéseket látott szükségesnek az emberek mozgásának korlátozására, sokkal több védőeszközt kért az egészségügyi dolgozóknak, és az ellátás átszervezését is javasolta. Kovács Zoltán államtitkár még aznapi sajtótájékoztatóján „politikai akciónak” minősítette a javaslatot. Orbán Viktor kormányfő másnap már egészen más tónusban nyilatkozott: azt mondta, hogy minden józan szakmai javaslatot kész megfontolni, így a kamara javaslatait is. Három nappal később a kamara elnöksége találkozott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, aki hangsúlyozta, hogy számít a kamara javaslataira és együttműködésére.
Kincses Gyula szerint a javaslatcsomag legfontosabb eleme a mobilitás csökkentése volt. A kormány két hete még nem mert drasztikusabb korlátozást bevezetni, de most pénteken végre bejelentette a kijárási korlátozást. A kamara elnöke szerint jobb lett volna előbb lépni, de most az a fontos, hogy ez is megtörtént végre. Az orvosok eszközellátottságán is javítottak. A kamara javaslata volt, hogy a 65 évnél idősebb orvoskat, akik kiemelten veszélyeztetettek a járványban, vegyék ki a védekezésből, ez is megtörtént. „Gyakorlatilag nincs olyan pont a tizenegyből, amiben valamilyen szintű eredményt ne értünk volna el.”
Kincses Gyula hangsúlyozza, hogy nem önmagában a tesztek száma a meghatározó, hanem a tesztek célzott felhasználása. Tehát minden olyan egészségügyi dolgozót, akinek esélye van arra, hogy fertőzött beteggel találkozzon, tesztelni kell. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a járvány legjobban éppen az egészségügyi dolgozókat veszélyezteti. Spanyolországban a 65 000 fertőzött csaknem tizenöt százaléka, közel tízezer ember egészségügyi dolgozó. Itt írtunk az egyik megfertőződött újbudai háziorvosról.
Kincses Gyula szerint a magyar egészségügyi dolgozók tisztában vannak a veszéllyel:„Mindenki sejti, hogy mi jön. Látjuk a külföldi adatokat. Az átlag populációhoz képest tízszeres a megfertőződési arány az egészségügyi dolgozók körében. Tudjuk, érezzük, mi jön, de pánikhangulatot nem érzek a kollégák között. Inkább feszült várakozást. Vihar előtti csend.”
„Azt tudjuk, hogy a megbetegedések tömege fog ránk omlani. De nem látjuk a mestertervet. Nincs előttünk, hogy ezek a válságintézkedések hogyan néznek majd ki egyben.”
