A magyar felhatalmazási törvény ellen határozottabb fellépést várt volna az Európai Bizottságtól a testület előző elnöke. Jean-Claude Juncker a Politiconak azt mondta, nem csak "általánosságban kellett volna aggódni a törvény miatt", néven kellett volna nevezni Magyarországot. Bár azt elismeri, hogy helyzet akkor sem változik érdemben.
Április elején 13 uniós tagállam olyan nyilatkozatot adott ki a felhatalmazási törvény ellen, amelyhez még a magyar kormány is tudott csatlakozni. Ursula von der Leyen bizottsági elnök kicsit konkrétabb volt, azt mondta, megérti, hogy a tagállamoknak veszélyhelyzeti törvényeket kell alkotniuk, de aggodalommal tölti el, hogy bizonyos törvények túl messzire mennek. A magyar helyzet miatt különösen aggódott. A magyar kormány rendre visszautasítja az aggodalmakat, elmondásuk szerint nem veszélyezteti a demokráciát, hogy Orbán Viktor a veszélyhelyzet alatt - határidő nélkül - rendeletben kormányozhat.
Jean-Claude Juncker viszont azt mondja, a magyar kormány minden ésszerű korlátot átlépett, szerinte ez a felhatalmazás elfogadhatatlan, éppen ezért kellett volna határozottabban fellépnie az Európai Uniónak.
