Szerdán tartották az ügyészség 2018-as tevékenységéről szóló legfőbb ügyészi beszámoló vitáját az Országgyűlésben.

Bajkai István (Fidesz) az ügyészség beszámolóját alaposnak nevezte, majd kiemelte, hogy az ügyészség a lehető legnagyobb gyorsasággal tudott alkalmazkodni a 2018-tól hatályos új büntetőeljárási kódex teremtette jogi környezethez.

Fontosnak tartotta megemlíteni az ügyészség egységes jogalkalmazást segítő munkáját is.

Bajkai szerint a legfőbb ügyész munkája a határokon túl is kiemelkedő volt 2018-ban, Polt Péter számos nemzetközi szereplővel tárgyalt, az ügyészség feladatai ellátásának köszönhetően Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa lehet.

A jobbikos Gyüre Csaba köszönetet mondott azoknak az ügyészeknek, akik a politikától függetlenül végzik munkájukat, ugyanakkor szerinte nagy kérdés, hogyan növekedhetett meg az országban a korrupció az elmúlt években, miért került Magyarország hátrébb a korrupciós világranglistán, mekkora ebben a bűnüldöző szervek felelőssége, van-e egyáltalán hatékony ügyészségi fellépés a közpénzek elsíbolása ellen.

Miért van az, hogy "ma Magyarországon rendszerszintű korrupcióról beszél mindenki?" – fogalmazta meg kérdését.

Szerinte a kormánypártok részéről nincs indíttatás a korrupció felszámolására, visszaszorítására. Túlárazott pályázatok a közbeszerzéseknél, "pénzvisszaosztás", kedvezményezés "kormányközeli oligarcháknak" – sorolta kifogásait Gyüre Csaba, hozzátéve: 2018-ban az EU-s pénzek közel 20 százalékát nyerték el Mészáros Lőrinchez köthető cégek.

Gyüre szerint Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez.

Az MSZP úgy vélte, nem lehet az ügyészség függetlenségéről beszélni. Harangozó Tamás arról beszélt, hogy nem sok újat lehet elmondani az előző évi beszámolókhoz képest, rendszerszerűen nem sok minden változott.

A politikus elmondta, hogy az ügyészségi szervezetben sokan politikamentesen és tisztességesen teszik a dolgukat, hogy érvényre juttassák a törvényeket, ugyanakkor a 98,1 százalékos nyomozási eredményesség "kezd erősnek tűnni", emögött szerinte nem csak az ügyészség "szinte tökéletes" munkája van. Azokban az ügyekben, amelyeknél a rendőrségi, ügyészi nyomozás nem mutat százszázalékos bizonyítottságot, nem történik vádemelés, mondta Harangozó, aki szerint az ügyészség Orbán Viktor és a Fidesz állampárti rendszerének legfontosabb tartópillére, amely egyszerre fedezi a korrupciót és a kormányzó pártok soraiban, gazdasági holdudvarában biztosítja a büntetőjogi védelmet, az érinthetetlenséget.

A szocialista politikus hozzátette, hogy a 16 év alatt, amióta a legfőbb ügyész betölti a hivatalát, valódi előrelépés nem volt soha. Példaként hozta a Kaya Ibrahim- és a Yosip Tot-ügyet, Deutsch Tamás kapubeszerzési ügyét, az Elios-ügyet, a szekszárdi "trafikmutyit", a moszkvai vízumgyárat, amelyek egyike sem ugrotta meg az ügyészség ingerküszöbét.

Harangozó kitért az MTVA-székházában lezajlott eseményekre, és azt hangoztatta: a független magyar bíróság első és másodfokon is kimondta, hogy magyar országgyűlési képviselőként jogszerűen és hivatalos személyként tartózkodtak az MTVA épületében.

Szavai szerint annak kellene bíróság előtt állnia, aki a parancsot kiadta, hogy országgyűlési képviselőket taszigáljanak.

Az ellenzéki politikus szerint Varju László (DK) képviselőt bíróság elé állítani, észak-koreai tempónak minősül.