Arra számít a magyar miniszterelnök, hogy a kormány május végén vissza tudja adni a parlamentnek a koronavírus-járvány miatti különleges felhatalmazást.
Orbán Viktor erről pénteken Belgrádban beszélt, az Aleksandar Vucic szerb államfővel folytatott megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón.
A kormányfő azt mondta, a Magyarországon megalkotott különleges jogrend hatalmazta fel a kormányt és vezetőjét a járvány miatti súlyos, nehéz döntések gyors meghozatalára. A kabinet a felelősséget vállalta, a döntésekből pedig még két-három meghozatala van hátra.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még jóval távolabbi időpontot jelölt meg erre. A hvg.hu kérdésére válaszolva azt közölte: ha nem változik meg alapvetően a helyzet, akkor június vége felé a rendkívüli veszélyhelyzeti felhatalmazást a kormány vissza tudja adni. De folyamatosan figyelemmel kell lenni a járványügyi helyzetre.
Orbán úgy folytatta:
a különleges felhatalmazás visszaadása után „mindenkinek adunk egy esélyt, hogy elnézést kérjen Magyarországtól az igaztalan vádakért”, és hogy elismerje a magyar védekezés sikerességét.
Kijelentette azt is, hogy „sikeresen védtük meg a hazánkat, bármely országgal összehasonlítható a teljesítményünk, demokratikus keretek között tettük ezt meg, és a felhatalmazás után a szokásos parlamentáris rend kereteihez vissza fogunk térni”.
Azt is mondta, hogy az uniós vitákból Magyarország erkölcsileg és lelkileg megerősödve fog kikerülni a következő hetekben.
A miniszterelnök úgy értékelt: azok az országok, amelyek jó jogköröket adtak a kormányoknak, sikeresebben kezelték a járványválságot, mint azok, amelyek nem léptek ki a szokásos politikai döntésmechanizmusból.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos nemzetközi együttműködést kérdésre válaszolva úgy kommentálta: „Nyugaton akadozott, a keleti működött, a közép-európai pedig megerősített bennünket”.
Az EU-ról úgy fogalmazott: reméli, a második csatában, a gazdaság újraindításában jobb lesz a teljesítménye, mint a járványválság kezelésében. Kínával ugyanakkor Magyarország felépített egy légihidat, amelyen 120 repülőgépnyi szállítmány érkezett Magyarországra, és így a raktárkészleteket is sikerült felhalmozni, amivel a tudósok szerint október-novemberi második járványhullámmal szemben is sikeresen lehet védekezni – közölte Orbán.
A regionális együttműködés is kiválóan vizsgázott – hangsúlyozta a közép-európai járványügyi védekezésről szólva.
Belgrádi munkalátogatásáról a kormányfő azt mondta, azért utazott a szerb fővárosba, hogy „biztassuk egymást”. Ugyanis mind Magyarország, mind Szerbia megnyerte az első csatát: mindkét országban sikerült megfékezni a koronavírus-járványt. Most egy második csata kezdődik, ez a gazdaság újraindítása, és ebben kell egymást bátorítani – hangsúlyozta.
A magyar–szerb kapcsolatokról szólva jelezte, hogy a két ország kereskedelmi forgalma tavaly rekordot döntött, és a teherforgalom, valamint a határ menti ingázás jelenleg is zajlik Magyarország és Szerbia között.
Támogatásáról biztosította a magyarországi szerb beruházásokat is, a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal építéséről pedig úgy nyilatkozott, hogy az is gyorsuló fázisba lépett. „Mindenki láthatta, hogy a kínai áruk eljuttatása Európába a jövő egyik kulcskérdése, és a vasútvonal ennek a felgyorsítását segíti majd elő” – mondta.
Hozzáfűzte, közös gázvezeték-építés is várható, és előállhat az a helyzet, hogy Magyarország Szerbia területéről is kaphat gázt, ami eddig csak fordítva működött. Azt is megjegyezte, Magyarországnak össze kell szednie magát, ha versenyben akar maradni Szerbiával a gazdasági növekedés ütemét tekintve.
Megerősítette Orbán, hogy Magyarország elkötelezetten támogatja Szerbia európai integrációs törekvéseit, és azt várja a brüsszeli intézményektől, hogy nyissák meg azokat a tárgyalási fejezeteket, amelyekre Szerbia készen áll.
Úgy fogalmazott, Európában Szerbiával újra számolni kell, „Szerbia visszanyerte a tekintélyét, és visszatértek az európai politikába”. Ezt üdvözölte, mert egy megerősödő Szerbia közreműködhet a Balkán stabilitásában. „Ma az EU-nak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az EU-ra” – emelte ki, egyenlő elbánást kérve Belgrádnak.
