T. R.
T. R.
Tetszett a cikk?

A kormány szerint a járvány második hullámakor nem lesz szükség újra a rendkívüli jogrend kihirdetésére, de ha a parlament elfogadja a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről című törvényjavaslatot, nem is lesz rá szüksége. Szabó Mátét, a TASZ szakmai igazgatóját kérdeztük.

Koronavírus-világjárvány
Több mint 11,5 millióan fertőződtek meg, és csaknem 600 ezer beteg halálát okozta a 2019 végén kitört koronavírus-járvány világszerte. A pandémia felbecsülhetetlen gazdasági károkat okozott annak ellenére, hogy a járvány csillapodásával mind több országban elkezdték enyhíteni a korlátozásokat. (Igaz, több helyen már ismét szigorításokat vezettek be.) Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Június 20-án érhet véget a különleges jogrend, azonban a kormány bebiztosította magát egy következő járványidőszakra is, egy parlamentnek beterjesztett törvényjavaslat értelmében ugyanis Orbán Viktor lényegében ismét különleges felhatalmazást kér – írtuk elemző cikkünkben. Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója az új törvény kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy annak egyik paragrafusa átmenti a katasztrófavédelemről szóló törvénybe a koronavírus-törvény egy vitatott szabályát, aminek értelmében a kormány a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából, veszélyhelyzet idején rendeletekkel „egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”.

Szabó szerint a most újraszabályozott egészségügyi válsághelyzet leginkább a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzethez hasonlítható a TASZ szakmai igazgatója szerint, amit legutóbb 2020 márciusában hosszabbítottak meg és 2016 márciusában hirdették ki, mindkettő egy „félig rendkívüli jogrendként értelmezhető”.

Az egészségügyi válsághelyzetet akkor hirdetheti ki a kormány, ha nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyeztető körülmény következik be. Az országos tiszti főorvos kezdeményezésén múlik mind a bevezetése, mind a visszavonása. Egészségügyi válsághelyzet alatt kormányrendelettel lehet megtiltani személyes érintkezést, üzletek működését, intézménylátogatást, egyes területek elhagyását, de konkrétan kijárási korlátozást nem lehet előírni. Igaz, a kormány tömegközlekedési eszközök használatát is megtilthatja, ami Szabó szerint szintén aggályos jogilag, mert olyan alapjogokat korlátozna kormányrendelet, mint a mozgás szabadsága, de a gyülekezés szabadsága is korlátozhatóvá válna rendeletileg.

Vagyis a kormány arra kéri ezzel a most beterjesztett javaslattal az Országgyűlés és a Fidesz-kétharmad felhatalmazását, hogy később az Orbán-kabinet törvényektől eltérő, ráadásul alacsonyabb szintű rendeleteket is hozhasson, ráadásul szinte korlátlan ideig. Ugyan a leendő rendeleteket első körben legfeljebb fél évre lehet meghozni, de ha a járványhelyzet indokolja, a határidőt meg lehet hosszabbítani. Külön parlamenti felhatalmazás nem kell majd, amivel Szabó szerint „végleg kiiktatnák a parlamenti kontrollt”.

Ebből a szempontból ez rosszabb, mint a felhatalmazási törvény – mondta Szabó.

Ez szerinte nem állja ki az alkotmányosság próbáját, de azt is valószínűtlennek tartja, hogy ha még az Alkotmánybíróság elé is kerül a jogszabály, akkor azt megsemmisítenék. Kiemelte, hogy a Btk. szigorítását és a rémhírterjesztők szigorúbb büntetését a kormány nem vonja vissza, azonban a kérdéses bűncselekményt csak különleges jogrend idején lehet elkövetni, így a veszélyhelyzet megszűnésével az nem alkalmazható – ugyanis az egészségügyi válsághelyzet jogilag nem különleges jogrend.

A TASZ szakmai igazgatója szerint a Ház előtt fekvő javaslat „tered ad az önkénynek”, a felhatalmazási törvény visszavonását csak látszatintézkedésnek nevezte, mert

ez a mostani jogszabály is a kormány lehetőségeinek a kiterjesztéséről szól.

Soha véget nem érő

A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Amnesty International Magyarország közös közleményt adott ki a törvényjavaslatokat elemezve „sohasem érhet véget” címmel. Ezt alább közöljük:

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 26-án éjfél előtt benyújtotta a „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. A javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik a rendeleti kormányzás veszélyeire figyelmeztettek, ám valójában egyáltalán nem alkalmasak e félelmek eloszlatására. Éppen ellenkezőleg: villanófényben mutatják meg a rendszer természetét.

1) A „veszélyhelyzet megszüntetéséről” szóló törvény például egyáltalán nem szüntetné meg a veszélyhelyzetet, viszont jól szemlélteti, hogy Magyarországon nem a parlamentnek van kormánya, hanem a kormánynak parlamentje. A javaslat ugyanis, amely szerint az Országgyűlésnek fel kell hívnia a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére, magától a kormánytól érkezik.

Valójában tehát a kormány önmagához intéz kérést mandinerből. Ráadásul úgy, hogy még határidő sem szerepel a jogszabályban. A kormány arra kéreti magát, hogy amikor majd jónak látja, vessen véget a rendkívüli jogrendnek. Sok értelme nincs – legfeljebb annyi, hogy a felületes szemlélőnek be lehessen mutatni: a felhatalmazási törvény – a bírálatokkal ellentétben – nem szüntette meg a kormány feletti parlamenti kontrollt. Kis utánaolvasással azonban gyorsan kiderül: a törvényjavaslat éppen ennek ellenkezőjéről tanúskodik.

2) A katasztrófavédelmi törvénynek – a felhatalmazási törvény egyik legproblematikusabb szabályát átmentő – módosítása fontos garanciát iktatna ki az Alaptörvényből. Az Alaptörvény úgy próbálja megtartani veszélyhelyzetben is a hatalmi ágak egyensúlyát, hogy megengedi a kormánynak a törvények felfüggesztését és az azoktól való eltérést, de csak olyan körben és módon, ahogy azt az Országgyűlés előzetesen – a katasztrófavédelmi törvényben – szabályozza. A katasztrófavédelmi törvénybe most beleírnák: ha nem elégségesek ezek a parlament által előre körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést is meghozhat. Ezzel értelmét veszti az Alaptörvény azon kikötése, hogy a kormány ezzel a speciális felhatalmazással csak sarkalatos törvényben meghatározottak szerint élhet, mert a sarkalatos törvény immár semmit nem határoz meg, bármit engedélyez, amit a kormány az adott helyzetben jónak lát.

3) Az átmeneti intézkedésekről szóló javaslat tartalmaz egy másik egyáltalán nem átmeneti rendelkezést: az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosításával létrehozza a különleges jogrend kistestvérét, amelyben a kormány eredetileg legfeljebb hat hónapig, de valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhat lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot. Ennek az alkotmányban nem szabályozott, félkülönleges jogrendnek mind a bevezetése, mind a vége a kormány belátásától függ gyakorlatilag, és az ez alapján hozott rendeletek esetében nincs meg még az a garancia sem, hogy bizonyos idő eltelte után hatályukat vesztik parlamenti felhatalmazás nélkül.

A fentiek alapján tehát megerősítést nyert, hogy azoknak volt igaza, akik arra figyelmeztettek: a kormány vissza tud, és vissza is fog élni a járvány kapcsán megszerzett hatalmával. Az elmúlt két hónap során sorra születtek olyan szabályok, amelyek nem kapcsolódtak a védekezéshez vagy aránytalanul korlátoztak alapvető jogokat. A felhatalmazási törvény visszavonásának ígérete és a veszélyhelyzet megszüntetése egyszerű szemfényvesztés: ha a törvényjavaslatokat ebben a formában elfogadják, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé, és ezúttal már a minimális alkotmányos garanciák sem érvényesülhetnek.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
8,5 milliárd forinttal segíti meg az állam a mezőhegyesi ménesbirtokot

8,5 milliárd forinttal segíti meg az állam a mezőhegyesi ménesbirtokot

Már elkezdték begyűjteni Hongkongban a "felforgató" könyveket

Már elkezdték begyűjteni Hongkongban a "felforgató" könyveket

Az ügyészség elfogadta az ítéletet, nem megy börtönbe Kaleta

Az ügyészség elfogadta az ítéletet, nem megy börtönbe Kaleta