Az Országgyűlés a koronavírus-járvány kezdetekor fogadta el a büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a március 31-étől hatályos módosítását, amely szerint a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rémhírterjesztés különleges jogrend, így például járványhelyzet idején szigorúbb szankcióval sújtható.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) benyújtott panasz szerint ez a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul, ötéves szabadságvesztéssel fenyegetve korlátozza a szólásszabadságot, továbbá kiszámíthatatlan és tág teret nyújt az önkényes jogalkalmazásnak, ezért alkotmányellenes, meg kell semmisíteni. Az indítványozó kifogásolta, hogy annak is büntetőjogi szankcióval kell szembenéznie, aki jóhiszeműen állít valamit, azaz nem tud állításának valótlanságáról.

Brüsszel ráugrott Orbánék botlására, pedig aligha van szó hibáról

Kellemetlen pillanatokat okozott az Orbán-kormánynak két Facebook-felhasználó rendőri előállítása. Mégsem valószínű, hogy véletlen rendszerhibáról lenne szó: ahhoz nagyon is hatékonyan hallgattatja el a hatalom a kritikusait és fegyelmezi Zuckerberg birodalmát. Megnyugvás helyett csak az aggodalmait fokozta egy dél-magyarországi férfinak, amikor koronavírusra tesztelték. Kételyeit meg is osztotta egy Facebook-videóban.

Az Ab teljes ülése soron kívül tárgyalta az ügyet.

A szerdán közzétett határozatában a testület felhívta a figyelmet arra, hogy a vitatott Btk.-tényállás a közlések szűk körére vonatkozik, a „tudottan hamis vagy elferdített tények nagy nyilvánosság felé közvetítését” tiltja, de azt is csak akkor, ha az különleges jogrend idején, a védekezés akadályozására alkalmas módon történik. A tiltás nem vonatkozik a kritikus véleményekre.

Ha viszont tudottan hamis tényt állít valaki, és azzal akadályozhatja a védekezést, akkor az ahhoz fűződő társadalmi érdek miatt szükséges és arányos a véleményszabadság korlátozása – mondta ki az Ab, és ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

"A Rákosi-rendőrség is tartott házkutatást nálunk, a család ehhez van szokva"

Eddig hány alkalommal fordult elő, hogy rémhírterjesztés miatt a rendőrség a lakásán keresett fel állampolgárokat, előállította őket? - kérdeztük az ORFK-t. A válaszuk szó szerint: „Az ön által kérdezettnek megfelelő statisztikai kimutatást a rendőrség nem vezet." A rendőrök kaptak bármilyen iránymutatást az ügyészség által megszüntetett két esetet követően, hogyan járjanak el a rémhírterjesztés gyanúja, illetve az e tárgyú feljelentések ügyében?

A testület szerint ugyanakkor a jogbiztonság szempontjából a kiszabható büntetés nagysága miatt szükséges megerősíteni az új tényállás Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezését, alkotmányos követelmény formájában. E szerint a vizsgált büntetőjogi rendelkezés csak olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelynek hamisságáról az elkövetőnek már az elkövetéskor tudnia kellett, és azzal különleges jogrend idején valóban akadályozza vagy akadályozhatja a védekezést.

Nem minősül viszont rémhírterjesztésnek, ha az elkövetés idején állított tény vitatott, és csak későbbiekben bizonyul hamisnak. Ilyen esetben a tény közlője nem vonható büntetőjogi felelősségre.

A határozathoz a 15 tagú testületből Czine Ágnes alkotmánybíró fűzött különvéleményt.