Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Százmilliós tételekben foglalják le különböző országok az egyelőre kísérleti fázisban lévő koronavírus elleni vakcinákat. A hvg.hu megtudta, a magyar kormány is elkezdett tárgyalni erről. Több cég kísérletezik, kérdés, ki tesz jó lóra látatlanban.

Koronavírus - a második hullám
Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

Hiába nem látszik még, mikor készülhet el az első, koronavírus ellen hatásos vakcina, több kormány máris százmilliószámra adja le a rendelést. A 66 milliós Egyesült Királyság például összesen 190 millió vakcinát foglalt be. Az adatokból könnyű rájönni arra, hogy a hazaiban bíznak a leginkább: az Oxfordi Egyetemen fejlesztett oltásból kötöttek le 100 milliót, míg a BioNtech/Pfizer német–amerikai konzorciumtól 30, a francia Valnevától pedig 60 millió darabot. Nem véletlen ez a túlbiztosítás: egyelőre nem tudni, hogy mely gyártó készítménye lesz a befutó – feltéve, ha ezen három bármelyike egyáltalán köztük lesz.

De folytassuk a sort: a 125 milliós Japán kormánya sem aprózta el, 120 millió vakcinára szerződött le a BioNtech/Pfizernél, míg az Egyesült Államok 100 milliót rendelt be a Sanofi/GSK-tól.

Az egyik legsúlyosabb helyzetben lévő Brazília épp a hétvégén jelentette be, hogy 100 millió adag oltóanyag leszállításáról állapodott meg a brit AstraZeneca gyógyszergyártóval (ők az Oxfordi Egyetem kutatói által fejlesztett védőoltást adják majd el). Ugyanezzel a céggel kötött megállapodást még júniusban Németország, Olaszország, Franciaország és Hollandia is összesen 400 millió dózis – lehetőség szerint év végén kezdődő – leszállításáról. Nem tudni, hogy az országok pontosan milyen szerződést kötöttek, vagyis elállhatnak-e a fizetéstől akkor, ha idővel kiderül, az oltóanyag nem elég hatékony vagy sem.

A képen egy kutató látható, aki a Churchill kórház Oxford Vakcina csoport laboratóriumi létesítményeben dolgozik Nyugat-Londonban, június 24-én
©

A holland egészségügyi miniszter szavaiból arra következtetni, hogy nincs kiugrási lehetőség. Hugo De Jonge ugyanis azt mondta,

a terv pénzügyileg kockázatos lehet, mivel az oltóanyagok hatékonysága még nem bizonyított, azonban a beszerzés társadalmi jelentősége fontosabb annak pénzügyi vonzatánál, mivel a vakcina lehet az egyetlen megoldás, ha a vírus újra terjedni kezd.

Noha a német egészségügyi miniszter, Jens Spahn arra utalt, négyük megállapodása az EU valamennyi állampolgárának biztosíthatja majd az oltóanyagot, Maggie De Block belga egészségügyi miniszter bírálta a különutasságot, ugyanis szerinte ez aláássa az EU közös vakcinabeszerzéssel kapcsolatos programját, amelyet az egészségügyi miniszterek pár nappal korábbi konferenciáján az uniós tagállamok túlnyomórészt támogattak.

Ide is fürkészeket küld a kormány?

Ha különutas, ha nem, az unió lakosságához viszonyítva darabra nem lenne kevés a négy tagállam által lekötött 400 millió vakcina, azonban minden előre szervezkedés csak akkor érhet valamit, ha a kísérleti fázisban lekötött oltóanyagról bebizonyosodik, valóban véd a koronavírus ellen (az eddig felsorolt cégeken kívül mások is dolgoznak, például Oroszországban és Kínában is).

©

A rossz lóra tevők vagy a későn bejelentkezők lemaradhatnak, az erősen duzzasztott, de még így is korlátozott gyártókapacitás miatt jóval lassabban juthatnak hozzá a valódi ellenszerhez a cégtől. Nem tudjuk pontosan, hogyan néz majd ki az oltóanyag-biznisz, mindenesetre a lélegeztetőgépekért folyó őrült küzdelem Kínában nem vetít előre nyugodt időszakot.

Megkérdeztük a magyar kormányt és az operatív törzset, hogy hogyan áll ehhez, foglalt-e be kísérleti fázisban lévő oltóanyagot, és ha igen, mennyit és kitől, mire egy egymondatos választ kaptunk az Emberi Erőforrások Minisztériumától:

több külföldi kormányhoz hasonlóan, Magyarország is megkezdte a tárgyalásokat az oltóanyag beszerzésesre több megbízható partnerrel is.

A francia virologus-mérnök, Thomas Mollet 24 osszetapadt sejt monoréteget vizsgál, amelyeket koronavirussal fertoztek, a Valvena SE csoport központjában, a Biosafety level 3 laboratóriumban Saint-Herblainban, Nantes közelében, Nyugat-Franciaorszagban
©
Az alapinformációt tartalmazó válasz után újból rákérdeztünk a tételre, a gyártókra és arra, hogy ebbe a beszerzésbe is bevonnak-e cégeket, úgy, mint a lélegeztetőgépeknél (ahol "fürkészek és portyázók" intézték a 300 milliárdos beszerzést a Külügy- és Innovációs és Technológiai Minisztériummal kötött szerződések alapján), vagy esetleg most a kormány közvetlenül intézi a vásárlást, illetve hogy mire számítanak, a befoglalás sorrendje alapján dől-e majd el, mely országok jutnak először vakcinához, mire ugyanazt az egy mondatot küldték vissza, amit már az előbb idéztünk az Emmitől.

Nem szokványos, hogy az országok előre befoglaljanak készleteket olyan vakcinából, mely még el sem készült

– mondta a hvg.hu-nak Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutató Központ virológiai kutatócsoportjának a vezetője. Nagyon sok gyógyszergyártó dolgozik a vakcinán, ezek között több ígéretes is van, csakhogy legutóbb az oxfordiról derült ki, hogy ugyan kivált immunitást, de tartós védettség helyett csak a tüneteket enyhítette és a halálozási arányt csökkentette – tette hozzá Jakab. Ez az a vakcina, melyből a négy EU-s ország befoglalt 400 millió darabot. A gyártók hagyományos és modern módszerekkel is kísérleteznek (vagyis a gyengített vagy elölt kórokozók mellett fehérje alapú oltóanyagon is dolgoznak), egyelőre nem tudni, melyik lesz a befutó.

Jakab Ferenc professzor, a Koronavírus Kutató Akciócsoport vezetője
©

Nem kizárt, hogy nem is lesz oltás

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is hűti a kedélyeket. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató azt mondta,

számos fejlesztés alatt álló oltóanyag van jelenleg a harmadik kísérleti fázisban, és azt reméljük, hogy több hatékony vakcina is elérhető lesz majd, amellyel megállíthatóvá válhat a koronavírus terjedése. Ugyanakkor pillanatnyilag még nincs meg a tökéletes megoldás, és nem kizárt, hogy olyat soha nem is találunk.

Az is lehet, hogy lesz vakcina, de csak pár hónapos védettséget ad, ami magyarázat lehet arra is, hogy néhány ország miért rendel a lakosságszámánál jóval nagyobb mennyiséget. Noha egyrészt örül a tempónak a WHO, azért Oroszországgal szemben szkeptikus. Az oroszok ugyanis bejelentették, október közepétől már tömegesen használnák a hazai fejlesztésű oltásukat, azonban a WHO-nak van egy hatos listája a végső (harmadik) tesztelési fázisban lévő koronavírus-vakcináról, de az oroszoké nincs ezek között (ők még csak az első fázisnál tartanak). Ezért figyelmeztették az orosz kormányt, tartsák be a gyógyszerek kifejlesztésére és tesztelésére vonatkozó nemzetközi előírásokat.

Jakab Ferenc a hvg.hu-nak azt mondta,

a vakcinafejlesztés több éves folyamat, amin lehet gyorsítani, hiszen helyenként túlszabályozott lehet a rendszer. A biztonságot ugyanakkor mindenki szem előtt tartja, egy nem megfelelően tesztelt szert nem fognak piacra dobni.

Jakab a gyermekbénulás elleni oltást hozta fel példaként: az 50-es évek közepén több százezer emberen tesztelték, és mikor látták, hogy hatékony, azonnal elkezdődtek a tömegoltások, és a mai napig használják.

©

A vakcinánál egy szűk keresztmetszet van: mennyire lesz hatékony, azaz mennyi ideig ad védettséget. Miután az antitest nagyon gyorsan kiürül a szervezetből, Jakab szerint a vakcina hatékonyságát nem befolyásolja, hogy az adott ember átesett-e már a koronavírus-fertőzésen vagy sem.

Több nemzetközi szakember felvetette, beszélni kellene arról is, hogy az oltásnak lehetnek mellékhatásai, hiszen ezáltal el lehetne kerülni a későbbi félreértéseket, összeesküvés elméleteket. Jakab szerint ugyanakkor ez minden oltásra igaz lehet, de miután még nem tudni semmit arról, milyen vakcina lesz, így senki sem tudja megjósolni azok mellékhatásait sem.

Az importon kívül van egy másik opció is: az ígéretek szerint, ha európai ország fedez fel hatékony oltóanyagot, a know-howt megosztja másokkal, vagyis több helyen indulhat el egyszerre a gyártás (ugyanilyen reményeket például az amerikai cégekhez nem fűznek). Kérdés, ez a verzió Magyarországon mennyit segíthet. Van ugyan hazai oltóanyag-gyártás, de kérdés, az mekkora kapacitással lenne képes átállni a koronavírus elleni oltóanyagra úgy, hogy az influenza elleni oltást sem hanyagolhatja el. Jakab Ferencnek ugyan nincsenek pontos információi erről, de úgy véli, inkább importra szorulunk majd.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Adószakértő: Varga olyan adót akar elengedni, ami addig nem létezett, amíg ő nem beszélt róla

Adószakértő: Varga olyan adót akar elengedni, ami addig nem létezett, amíg ő nem beszélt róla

Megbírságolta egy férfi egy építkezés munkásait, majd kiderült, hogy hamisította a NAV-igazolványát

Megbírságolta egy férfi egy építkezés munkásait, majd kiderült, hogy hamisította a NAV-igazolványát

Amiről nem tudtuk, hogy szükségünk van rá: jön az Avatar 2.

Amiről nem tudtuk, hogy szükségünk van rá: jön az Avatar 2.