A hétfőtől hatályos új eljárásrend alapján az orvos pozitív PCR-teszt nélkül továbbra sem a koronavírus-fertőzést, csak annak gyanúját állapíthatja meg, viszont ezeket a gyanús eseteket ezentúl köteles 24 órán belül jelenteni a Nemzeti Népegészségügyi Központnak – mondta a hvg.hu-nak Zsigri Szabolcs háziorvos, aki szerint így gyorsabban kerülnek a hatóság látókörébe a gyanús esetek, ami a kontaktkutatás miatt lehet fontos.

Az orvosoknak eddig csak a pozitív eseteket kellett jelenteniük, a gyanúsakat nem volt kötelező, és beszéltünk is olyan háziorvossal, aki elmondta, ő a maga részéről eddig egyáltalán nem jelentette a gyanús eseteket, mivel az nagyon sok, szerinte fölösleges adminisztrációval jár, "millió papírt és kérdőívet kell kitölteni".

Rákérdeztünk az operatív törzsnél, hogy miért volt szükség erre a módosításra, mire Müller Cecília szerdán azt válaszolta, nem új jelenség, hogy a fertőző betegségeket jelenteni kell, a gyanús esetek adatai "összefutnak" a laborokból érkező, igazolt esetekével. A Nemzeti Népegészségügyi Központ egy országos fertőzőbeteg-megfigyelő rendszert működtet, abból látja, hogy hol alakulnak ki gócok, illetve hány beteg van az országban. A rendszerből kapott adatok alapján intézkednek.

Müller Cecília azt is elmondta, a gyanús eseteket tesztelése "kívánatos", hiszen nem biztos, hogy koronavírusról van szó, más kórokozó is okozhat megbetegedést, megyünk bele az influenzaszezonba is. A tiszti főorvos beszélt arról is, csak az igazolt fertőzötteknél rendelnek el kontaktkutatást és a szoros kontaktok esetén 10 napos járványügyi megfigyelést.

Mindez azért érdekes, mert az eljárásrend ellentmondásos, az alapján járványügyi megfigyelés alá kell helyezni azt is, aki csak fertőzésgyanús emberrel került szoros kapcsolatba. A szabály egész pontosan így szól:

A kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya a járványügyi vizsgálat során megkeresi a valószínűsített/megerősített esettel kontaktusba került személyeket, és a megerősített vagy valószínűsített COVID-19 beteg tüneteinek fennállása idején és a maximális elővigyázatosság érdekében a tünetek kialakulását megelőző két napban szoros kapcsolatba került személyeket 10 napig járványügyi megfigyelés alá helyezi.

De a Müller által ismertetett értelmezés alapján mindez csak az igazolt fertőzöttekre vonatkozik. Az legalább világos, hogy a járványügyi megfigyelésre kötelezettek (legyenek akár a külföldről hazatérő vagy a szoros kontaktnak minősülő tünetmentesek) 10 napig járványügyi megfigyelés alá kerülnek, és ebből ennél korábban még két negatív PCR-teszttel sem szabadulhatnak.

Túry Gergely

Ezzel igazodtak a helyzethez, a rendszer leterheltsége miatt amúgy sincs túl sok esély érdemben hamarabb szabadulni a karanténból, mert félő, hogy ennyi idő alatt egyszerűen nem készül el a két teszt laborvizsgálati eredménye. Az eljárásrend természetesen nem így fogalmaz, de a rendszer tehermentesítésének szándéka tetten érhető. Azt írták, a lehetőség elvételével csökken annak a veszélye, hogy esetleg fertőző emberek közlekedjenek, az embereknek nem kell kifizetni az eljárási díjakat, és a hatóság meg a kijelölt laborok is mentesülnek "a többszöri beavatkozás kényszerétől". Plusz, a járványügyi szabályok betartását is könnyebb így ellenőrizni.

Cserébe a járványügyi megfigyelés végén sem kell laborvizsgálatot végezni. Más a helyzet, ha a páciens időközben tüneteket mutat, mert akkor gyanússá válik, és indul a másik procedúra.

De hogy néz ki mindez a gyakorlatban?

Ahogy Müller Cecília is elmondta, bármilyen más kórokozó is fertőzhet, ezért nehéz eldönteni, hogy ki lehet koronavírus-gyanús. Az eljárásrend felsorolja a klinikai tüneteket (köhögés, láz, nehézlégzés, hirtelen jelentkező szaglásvesztés, ízérzés hiánya vagy zavara), de egyéb tüneteket mutató pácienst is lehet gyanúsnak tartani. Náluk az eljárásrend szerint indokolt a teszt, kötelező viszont csak azoknál, akik a tünetek mellett más kritériumnak is megfelelnek (például külföldön jártak, igazolt koronavírusossal találkoztak, kórházban, idősotthonban vannak vagy dolgoznak).

A cikkünk elején már idézett háziorvos, Zsigri Szabolcs azt mondja, orvosi körökben sokat beszélnek arról, hogy mi legyen a nem egyértelmű betegekkel, kérjenek-e tesztet számukra vagy sem, írják-e ki őket táppénzre vagy sem, illetve ha igen, milyen kódolással.

Egyszerűbb lett volna, ha meghatározzák, mikor kell teszt, és mikor tilos. Nagyon sok tünettel rendelkező panaszos van, majdnem minden hozzánk fordulónak kérhetnénk tesztet. Annak is, aki húgyúti fertőzés miatt lázasodott be.

Ő önmagában egy "határeset tünetre", mint az orrfolyás, nem kér tesztet, de ez mindig egyéni elbírálás kérdése, hiszen azt csak sejteni lehet, hogy sima fertőzéssel vagy koronavírussal állnak-e szemben. Van, hogy az orvos megérzése – a telefonos beszélgetés miatt – csal. Egy névtelenséget kérő háziorvos azt mesélte, volt, akinek a tünetei alapján fenntartásokkal kért tesztet, mégis kiderült, hogy fertőzött, máskor meg azt gondolta, biztos koronavírussal van dolguk, amit a teszt nem igazolt. A fertőzésgyanús pácienseinek csak tüneti terápiát tud javasolni: torokfájásra helyi fertőtlenítőt, láz esetén lázcsillapítót.

AFP / Varga György

Zsigri azt mondja, egyéni döntés kérdése az is, hogy enyhe tünetekkel otthon tartanak-e valakit vagy sem. Ha viszont a páciens rosszabbul lesz, esetleg jelentkezik nála bármilyen klinikai tünet, akkor kér tesztet számára. A fertőzött 14 nap után akkor hagyhatja el a karantént, ha 3 napig tünetmentes, és ilyenkor neki sem kell negatív PCR-teszt, hiszen fertőzés szempontjából nem kockázatos. Ez alól az egészségügyi, szociális intézmények dolgozói jelentenek jelenleg kivételt, nekik kell ismételt tesztet végezni, munkába állás előtt.

Zsigri Szabolcs azt mondja, bármilyen fertőzéssel otthon lehet maradni – ami mindennapos gyakorlat –, koronavírus-fertőzés gyanújával viszont kötelező is. Kérdés viszont, hogy ezt ki ellenőrzi, hiszen még az igazolt fertőzötteknél sem zökkenőmentes a rendszer.

Egyszer hívta a rendőr, mással nem beszélt

Egy olvasónk, akinek a Boldizsár álnevet választottuk, azt mesélte, magánúton kért tesztet múlt hét kedden, miután tüneteket észlelt magán (megfázásszerű tünetek után 4-5 napra elment a szaglása és ízlelése, akkor jött rá, hogy valószínűleg koronavírusos). Nem akarta kivárni az állami tesztelési procedúrát, így egy szolgáltatónál 32 ezer forint ellenében szerdára megtudta, hogy koronavírussal fertőzött. Azóta csak egy rendőrrel beszélt, múlt pénteken, és senki mással. A rendőr a kontaktkutatás miatt kereste, annyit kérdezett, kivel él és volt-e külföldön két napon belül. Boldizsár sok ember között dolgozik, de a munkatársaira nem kérdezett rá a rendőr.

Boldizsár időközben a családtagjait is teszteltette, akiknek negatív lett az eredményük. Őket aztán ugyancsak megkeresték, de nem kötelezték karanténra. A férfi azt mondja, a járványügytől azóta sem keresték, és piros cetlit sem kapott, amit kiragaszthatna az ajtajára. A rendőrség azóta sem hívta, hogy betartja-e a kötelező karantént vagy sem.

Fogalmam sincs, mit szabad és mit nem.

A háziorvosa azt mondta, csak a tünet megjelenése idején fertőz a vírus, így, miután neki ezek elmúltak, nyugodtan elmehet otthonról.

képünk illusztráció

AFP / Karl-Josef Hildenbrand

Ezzel ellentétes utasítást látott egy olyan beszkennelt júliusi határozaton, melyet egy szintén koronavírus-fertőzött ismerősétől kapott, akivel a helyzetéről beszélgetett. Abban több minden szerepelt. Először az, hogy az első tünetek után 10 nappal már el lehet hagyni az otthont, utána viszont az, hogy a teszt eredményét követő 10 napig kell otthon maradni. A kettő nem függ össze, másrészt az ismerőse az első tünet után két héttel ment teszteltetni, és úgy lett pozitív, így még mindig karanténban van. Elmondása szerint az ismerős 10-e körül teszteltette magát, és csak most hívták az ÁNTSZ-től, hogy majd kapni fog egy határozatot.

Nagy az összevisszaság, ki kerül karanténba és ki nem

Ráadásul az igazolt fertőzöttek esetén is sok az esetlegesség: egy fővárosi háziorvos azt mondta, a különböző járványügyi egységek mást mondanak pácienseinek. Az egyik esetben csak az igazolt koronavírusos számára írták elő a karantént, a vele élő férje szabadon mozoghatott, más kerületben lévő betegénél a vele élő (a betegség pillanatában elköltöző) szülőket is karanténra kötelezték, tesztelés nélkül.

képünk illusztráció

MTI / Varga György

A háziorvos azt mondta, ő nem kötelezhet senkit arra, hogy maradjon otthon, csak kérheti erre a gyanúsnak tartott pácienseit. Értelemszerűen ellenőrizni sem tudja, hogy valóban otthon marad-e a teszteredmény megérkezéséig. Annyit tehet, hogy betegállományba veszi a pácienst vírusfertőzéssel, de a bizonytalan helyzet miatt náthaszerű tünetekkel is kiírja a beteget egy hétre, és folyamatosan tartják a kapcsolatot. Más háziorvos, akivel beszéltünk, nem ilyen megengedő, egyikük azt közölte, ő telefonon bemondott tünetek alapján biztos nem enged senkit táppénzre.

Zsigri Szabolcs azt mondja, pozitív teszt hiányában keresőképtelen állományba tudják felvenni az érintettet, az nem egyértelmű az orvosok számára, hogy a tünetmentes kontaktokat milyen alapon tartsák táppénzen, illetve hogy a visszamenőleges határozatot kapó igazolt fertőzöttet milyen időszakra és milyen jogcímen tudják felvenni. A háziorvos szerint miután meredeken emelkedik a fertőzöttek száma, reálisnak tartja, hogy az igazolt fertőzöttet és a koronavírus-gyanús embert ne engedjék a valószínűleg nem fertőzött emberek közelébe, és abban bízik, mindenkit karaténra köteleznek, aki kapcsolatba került egy fertőzöttel.