A Fidesz miatt hetekig húzódott, végül csütörtökön hallgatta meg az operatív törzset a parlament honvédelmi és rendvédelmi bizottsága. Bár Halmosi Zsolt országos kórházparancsnok és Lakatos Tibor ezredes is ott volt, főleg az országos tiszti főorvos, Müller Cecília jelenléte ígért sokat, hiszen a kérdéseket erősen szelektáló napi tájékozatás mellett most ellenzéki képviselők is kérdezhettek tőle a járványkezelésről.

Müller beszédében tulajdonképpen a sajtótájékoztatón is megszokott tájékoztatási módszert választotta, és elmondta, Európa érintettsége sokkal nagyobb a második hullámban, Magyarország statisztikáit pedig azért nem lehet összehasonlítani más országokéival, mert más rendszert használnak például a halálozások megállapítására:

„Magyarország szélesre nyitotta az ajtót, tehát bármiben hunyt el valaki, ha a betegség időtartama alatt pozitívnak értékelték, akkor őt a koronavírus-elhunytak közé soroljuk” – mondta Müller.

Müller szerint egy kicsit mindig előrébb jártunk talán az Egészségügyi Világszervezetnél (WHO) is: „Amikor ők veszélyhelyzetet hirdettek, akkor Magyarországon már lépések történtek a járvány várásában. Januárban már megjelent az az eljárási elv, ami az egészségügyi szolgáltatókat célozta segíteni.”

A tiszti főorvos elmondása szerint a magyar vakcina fejlesztése is jól halad, majd reményét fejezte ki, hogy a magyar oltási rendszerbe vetett bizalom elég lesz ahhoz, hogy mindenki éljen a pandémia megfékezésének lehetőségével, ha elkészülnek az első oltások.

Bonyolult adatok

Az ellenzéki képviselők kérdéseit a DK-s Vadai Ágnes nyitotta: Vadai először gagyinak hívta a kormányzati tájékozató oldalt, amin sehol nincsenek például grafikonok, megkérdezte, miért nem kapják meg az önkormányzatok a karanténadatokat a településeikkel kapcsolatban, és létezik-e már valahol oltási terv.

Kemény kérdéseket tett fel az MSZP-s Harangozó Tamás is, aki egy orvos levelére hivatkozva kérdezte meg, miért nem tudják az egészségügyi dolgozók sem, hány szabad ágy van például az országban, illetve miért íratnak alá titoktartási szerződést az orvosokkal és ápolókkal, de rákérdezett a százszázalékos táppénzre is, ami jelenleg nem jár mindenkinek.

A jobbikos Lukács László György szintén az oltási tervről érdeklődött, illetve arról, kötelező-e a Remdesivir nevű gyógyszer alkalmazása már koronavírus esetén, és ha igen, mennyi pénzbe került ez.

Bár a kérdések csak nagyvonalakban fedték egymást, Müller Cecília mégis azt mondta, többre összefoglalva válaszol. Először kiemelte, hogy az adatszolgáltatás „rendkívül bonyolult folyamat”, ugyanis nem számok összeadásáról van szó, majd a rendszer bonyolultságával és sokrétegűségével és az eredmények értékelésével indokolta, miért „tolódnak el időben az adatok”.

„Ezzel az adatdobálózással nem jutunk sehova, mert a végén a Nemzeti Népegészségügyi Központ által jóvá hagyott adatok validak kell, hogy legyenek” – mondta.

Müller elismerte, hogy a második hullám alatt már nem kapnak értesítést az önkormányzatok a náluk karanténban lévő emberekről, ezt pedig azzal indokolta, hogy sok kifogás érkezett erről. „A lehetőség változatlanul fennáll, hogy segítséget kérjenek a karanténban lévők, de egy kistelepülésen különösen beazonosítható, és mindenkinek a szájára kerül a pozitív személy, szegregáció éri. Azt gondolom hogy jelzés esetén megkapják az önkormányzati segítséget anélkül, hogy aktívan közvetítenénk a személyes adataikat.”

Szerinte létezik oltási terv, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinál, és a legveszélyeztetettebb csoportokkal kezdve fogják kiszélesíteni az oltottak körét.

„A kaszinók bezárásáról semmit nem tudok önnek mondani, ez nem volt téma az operatív törzsnél” – mondta.

Harangozó felvetésére, hogy miért nincsenek tisztában az egészségügyi dolgozók sem azzal, hány szabad kórházi ágy van, Halmosi Zsolt kórházparancsnok reagált: szerinte nem baj, ha egy orvos nem látja, hol van még szabad kapacitás, elég, ha a saját kórházában tudja, az országos adatokat a vezetésnek kell látni. „A mentőszolgálat pedig online adatokkal rendelkezik, ezért látják, hol van szabad ágy” – mondta Halmosi.

Bár közel sem érkezett minden kérdésre válasz (100 százalékos táppénz, orvosok titoktartási szerződése, oltási terv elérhetősége stb.), visszakérdésekre nem volt lehetőség, csak véleményalkotásra. Ezen Vadai Ágnes elmondta, a bővebb adatszolgáltatás azért lenne fontos, mert az emberek bizalmatlanok, és az nem hiteles, hogy az adatok validálására hivatkozik, amikor naponta tízezreket változnak egyes számok. „Azt nem olyan vaszizdasz leírni, hány tesztet végeztek egy nap” – mondta.

A végén a szerinte a rendőrséget képviselő Halmositól és Lakatos Tibortól kérdezte meg, indul-e eljárás Demeter Szilárd antiszemita cikke miatt, illetve foglalkoznak-e Szájer József EP-képviselő drogbirtoklási ügyével. Bár kérdésként tette fel, erre már ha akartak se tudtak volna válaszolni, ugyanis véget ért a meghallgatás.

Az operatív törzset eredetileg a népjóléti bizottságnak kellett volna meghallgatnia, de a Fidesz azt heteken keresztül lehetetlenítette el arra hivatkozva, hogy nem hajlandók a hamis tartalmú videók közlésében szerepet játszott MSZP-s Korózs Lajossal együtt dolgozni, ennek a bizottságnak pedig épp ő az elnöke. Az ellenzék tulajdonképpen cselként hívta meghallgatásra egy másik bizottságba, de kérték a törzset, engedjék, hogy meghallgassa őket a másik bizottság is.

(Címlapképünk illusztráció: Müller Cecília februári meghallgatásán készült.)