A csaták 2018 elején kezdődtek, amikor olyan bírák kerültek be az Országos Bírósági Hivatal működését ellenőrizni hivatatott Országos Bírói Tanácsba, akik bírálták a hivatalt vezető Handó Tündét. Például azért, mert nem hajlandó kinevezni bírósági vezetőnek azokat, akik megnyerik a pályázatot, de neki nem tetszenek. Előfordult, hogy bíróság mondta ki: az OBH-elnök visszaélt jogával. Az OBT ezért Handó leváltását kezdeményezte az Országgyűlésnél, de a kormánypárti többség ezt elutasította, sőt éppen az OBT-t marasztalta el.

Ennek a csatának a része volt, hogy Handó Tünde egy belső utasítással megváltoztatta az OBT-tagok munkabeosztásának rendjét.

Azt törvény mondja ki, hogy a testület tagjait a fő munkahelyükön „az OBT-tagságukból eredő feladataik ellátásához szükséges mértékben” a munkájuk alól fel kell menteni. Ők maguk dönthették el ennek mértékét, amit csak közölniük kellett annak a bíróságnak az elnökével, ahol dolgoztak. Handó új utasítása szerint viszont a bírósági vezető határozhatta meg a munkaidő-kedvezményt.

Fatalin Judit, a Fővárosi Ítélőtábla büntetőbírája fordult több más OBT-tag nevében is az Alkotmánybírósághoz. Szerinte nincs biztosíték arra, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója új jogkörével élve ne veszélyeztesse az OBT-tag feladatainak megfelelő ellátását, vagyis függőségi helyzet jön létre a központi igazgatás és az annak a tevékenységét felügyelő OBT tagjai között. Ez alaptörvénysértő.

Az Ab Szalay Péter vezette öt tagú tanácsa azonban nem így látta.

A határozat szerint az Alaptörvényben szereplő bírói függetlenség eleve az ítélkező tevékenységre vonatkozik, nem az OBT-ben végzett munkára, továbbá a bírósági vezetők más igazgatási jellegű hatásköröket is gyakorolnak a bírák felett. Tehát ha ők állapítják meg, hogy az OBT-tag bíráknak a fő munkahelyükön hány ügyet kell tárgyalniuk, az semmilyen alkotmányos jogot nem sért.