Lázár: Magyarország nem kicsi, le kell számolni azzal a mentalitással, amely ezt sugallja

A cél, hogy az új felsőoktatási intézmény az egyik legjobbá váljon Magyarországon, majd a világon – adta meg az irányt a Szent István Egyetem átalakulásával február 1-jén létrejövő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek Csányi Sándor. Mint hétfőn kidertült, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az alapítványi fenntartásba kerülő intézmény kuratóriumának elnöke lesz. A posztra az innovációs és technológiai miniszter, Palkovics László kérte fel.

Csányi a kuratórium bemutatkozó online sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy most 14 ezren tanulnak az egyetem öt campusán, több mint ötven telephelyen, és hosszú távon is legalább 13 ezer hallgatóra számítanak.

Kiemelte a mezőgazdaság jelentőségét, de megjegyezte, hogy az egyetemnek pedagógiai és művészeti képzései is vannak. Arról beszélt, hogy az intézmény mindegyik kara egyformán fontos, és nemcsak kiváló agrárszakembereket akarnak képezni, hanem olyan értelmiségieket is, akik a vidéki élet bástyái lehetnek.

A kuratórium tagja lett Nagy István agrárminiszter is, aki a tájékoztatón kijelentette: az integrált egyetem a magyar mezőgazdaság és vidék megújulásának záloga. Szerinte az agrár-felsőoktatás korábban nem volt hatékony: a széttöredezett rendszerben sok egyetem kínált sok, kis létszámú képzést. Az egyetem modellváltását mérföldkőnek nevezte, úgy látja, az új struktúra nagyobb mozgásteret biztosít az intézménynek.

Nagy szerint a XXI. század problémáira nincs tisztán agrárszakmai válasz. Multidiszciplináris ismeretekre van szükség, informatikai, műszaki, élettudományi kihívásokra egyaránt választ kell adni. Beszélt arról is, hogy a magyar élelmiszeripar fellendüléséhez jól képzett fiatal szakemberek szükségesek. A mezőgazdaság jövője szempontjából pedig alapvető fontosságúnak nevezte, hogy az „agrár-nemzedékváltás” gördülékenyebb legyen.

Elismerte viszont azt is, hogy az agrárium tradicionális képe sajnos jelenleg nem biztosít vonzó karrierlehetőséget az ifjúságnak, komoly kihívás inspirálni ezt a generációt.

Felszólalt Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos is, aki ugyancsak bekerült a kuratóriumba. Szerinte

az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy Magyarország nem kicsi, le kell számolni azzal a mentalitással, amely ezt sugallja.

Az sem igaz – magyarázta –, hogy Magyarország nem gazdag nyersanyagban, ugyanis nagyon sok édesvíz és jól termő föld áll itt rendelkezésre. Az ebben rejlő lehetőséget a magyarok nem tudták kiaknázni az elmúlt száz évben. Habár tíz év alatt a kormány nem tudta megváltoztatni a múltat, a jövőt megalapozta. Megjegyezte Lázár azt azt is, hogy szuverenitásra törekszenek több területen.

Beszélt továbbá arról is, hogy a kormány kötelessége a magyar családok gyarapítása, annak biztosítása, hogy a magyarok munkájából a magyarok húzzanak hasznot, majd Csányihoz hasonlóan kijelentette, hogy Európa egyik legjobb agráregyetemét akarják létrehozni.

Gyuricza Csaba megbízott rektor arról beszélt, hogy ekkora integráció ilyen gyorsan nem történt korábban a felsőoktatásban. Új fejezet indul az egyetem életében – jelentette ki, megjegyezve, hogy ez az év elsősorban az új szervezeti felépítés véglegesítéséről szól majd.

Stratégiai cél, hogy az egyetem előrébb jusson a nemzetközi rangsorokban, ennek eléréséért intenzíven fognak dolgozni – jelentette ki.

A sajtótájékoztatón a kuratórium további két tagja is felszólalt, ők mindketten a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai: Bedő Zoltán, valamint Horn Péter rector emeritus.