Pénteken szavazott a Szegedi Tudományegyetem szenátusa arról, hogy a jövőben alapítványi fenntartású lehet az intézmény, azonban az elmúlt napokban folytatott beszélgetések alapján úgy tűnik, a döntés több sebből is vérzik.

Ahogy több forrásunk elmondta, magát a rendkívüli ülést is csak "neccesen" tarthatták meg, mert a szenátusra vonatkozó ügyrend szerint ilyen esetben két nappal előre el kell küldeni a szenátoroknak az előterjesztést, amiről majd szavaznak.

Szerda délelőtt ugyan valóban kiment egy változat, azonban több forrásunk elmondása szerint csütörtökön este még ezen is módosítottak az előterjesztők, ezt a változatot viszont már csak pénteken ismerhették meg többen. A módosítások pedig jelentősek voltak, például hogy milyen garanciákat vár el az egyetem. Az ülést forrásaink szerint teljesen szabályosan meg lehetett volna tartani hétfőn, de úgy tudjuk, hogy akkor már a fővárosban kell az egyetemi modellváltást szabályozó törvényről egyeztetni.

A szenátusi ügyrend megsértése ellen kizárólag a szenátorok nyújthatnak be kifogást, és úgy tudjuk, hogy vannak közöttük, akik keresik is a módját. Ezen túl a Nemzeti Felsőoktatási Törvény szerint a fenntartónak (ITM) a törvényesség biztosítása keretében kell ellenőrizni a döntéshozatal jogszerűségét. A minisztérium további ellenőrzést végezhet és kifogással élhet, kifogás esetén a döntés nem hajtható végre.

A szavazás is nagyon furcsán zajlott. Pénteken este, közvetlenül az ülés után nyilvánosságra hozott felvételeken látszik, hogy Rovó László rektor kétszer indította el a szavazást, miközben nagy valószínűséggel, már az első vezényszóra elindulhatott. Az egyetem jogi főigazgatója sietett a rektor segítségére, és megpróbálta egyértelművé tenni, hogy miről is szavaznak, de ettől még a hvg.hu-nak többen azt mondták, nem voltak azzal pontosan tisztában, hogy most arról szavaznak-e, hogy miről fognak szavazni később, vagy magáról a módosított előterjesztésről.

A helyzet azért volt ennyire bonyolult, mert a járványhelyzet miatt sokan online vettek részt az ülésen, akik az első vezényszó után próbálhatták leadni a szavazatukat az egyik honlapon, miközben hallgatták az éppen zajló vitát is.

A szavazás nemcsak ezért okozhatott feszültséget, hanem azért is, mert többen a kari tanácsok döntésével ellentétesen voksoltak (nem helyett igent nyomtak a modellváltásra). Ugyan a kötelező szavazást semmilyen belső szabályzat nem írja elő, többen mégis ezt a demokratikus eljárás megsértéseként értékelik. A tét nagy volt, ha ugyanis ez a néhány ember tartja magát a kari tanács véleményéhez, a modellváltást leszavazza a szenátus.

A hvg.hu még pénteken e-mailben megkereste az „átszavazókat”. Egyikük, Pál József bölcsész professzor, a helyi Fidesz elnökségi tagja még pénteken lemondott posztjáról. Ugyan a hvg.hu kérdéseire nem válaszolt, de a szegedma.hu munkatársának azt mondta, hogy

műbalhé miatt támadják őt, mert a politikai befolyásolási kísérlet nem érte el a célját.

A Természettudományi kar (TTIK) hasonlóan átszavazó dékánját pedig a korábbi dékán szólította fel lemondásra nyílt levelében a hétvégén.

A TTIK és a jogi kar Doktori Tanácsának elnökei is a modellváltás mellett voksoltak, egyikük szerint ő az általa képviselt kutatók, oktatók véleményének megfelelően szavazott igennel, a hallgatók képviselete nem az ő feladata (utóbbiak elutasító véleménye miatt fordult az eredmény). Az ÁJTK professzora pedig kifejtette, hogy az utolsó pillanatokig érkező információkat értékelve döntött a modellváltás mellett, szerinte, ha a tanácstagok véleményéhez ragaszkodott volna a szavazáskor, figyelmen kívül hagyva az ülésen újonnan kapott információkat, akkor az ő döntési kompetenciája kérdőjeleződött volna meg. Azt is megjegyezte a jogi doktor, hogy az elmúlt évtizedekben nem kapott még soha megbízást, hogyan szavazzon a szenátusban.

„A megjelent ütemterv szerint február elején születik meg a folyamatot meghatározó törvény, ami remélhetőleg számos kérdést fog tisztázni. Kinevezésre került az új kormánybiztos, akinek – a hírek szerint – szintén ez lesz a meghatározó feladata. Ezután kell igazán résen lenni és mérlegelni a most még nem világos kérdéseket és kiváló stratégiával elérni a szenátusi határozatban foglalt feltételeket” – írta a professzor.

Hasonlóan a doktori tanácsok elnökeihez mások is abban a tudatban szavaztak igennel az alapítványi átalakulásra, hogy az elfogadott határozatba épített feltételek nem teljesülése esetén nem lesz modellváltás. Hétfőn Szajbély Mihály, nyilatkozott a magyarnarancs.hu-nak, aki azt mondta, a fenntartó eddig is szabadon dönthetett az egyetemekről, abban nem kérte ki a szenátusi testületek véleményét.