Ellenőrizhetetlen kuratórium, vállalati szemléletmód - erre számíthatnak a modellváltásba belevágó egyetemek

Lóhalálában hajtják a vidéki orvosi képzést is nyújtó egyetemeket a magánosodás felé, január közepén-végén Debrecenben, Szegeden, Pécsen is rábólintott az egyetemi szenátus a modellváltás elindításának kezdeményezésére. Az érintett egyetemeken pár hét alatt zavarták le a vitát a váltásról - már ahol volt erről érdemi párbeszéd. Ennek során számtalanszor elhangzott a konstrukciót propagáló innovációs és technológiai minisztérium által összeállított érvcsokor, a nagyobb autonómiáról, a fizetések emeléséről, a nagyobb gazdasági mozgástérről, a bürökratikus akadályok enyhüléséről, az oktatási színvonal, a nemzetközi versenyképesség emelkedéséről, és így tovább.

A kormányzati befolyás növekedésére, az egyetemi autonómia és a közalkalmazotti státusz elvesztésének veszélyeire, a várható bizonytalanságokra figyelmeztető hangok, bár több helyen és többször is hallhatóak voltak, jelentősen nem befolyásolták a döntéseket.

Az ott dolgozók számára, akik ilyen-olyan reményekkel és félelmekkel várják a folyamat lezajlását, talán fontos tanulság lehet azoknak az egyetemeknek a példája, ahol már megtörtént a modellváltás, és van róla hétköznapi tapasztalat. Két ilyen egyetem oktatóival illetve szakszervezeti vezetőivel is beszéltünk ezekről. Az egyik a Corvinus Egyetem, ahol elsőként ment végbe a modellváltás, és bár sok szempontból modellként szolgál, egy lényeges kérdésben eltér a többitől: itt a fenntartó alapítványt hatalmas vagyonelemekhez is juttatta a kormány, hogy teljesen önnfentartóvá válhasson. A másik a Miskolci Egyetem, amely több más intézménnyel együtt tavaly augusztus 1-vel került közhasznú alapítványi fenntartásba, de továbbra is elsősorban az állam által garantált pénzből működik majd.

A válaszokból kiderül, hogy az egyetemi választott szenátusok korábbi jogai mindenütt csorbultak. Ezt egyébként törvényi szinten tette lehetővé a kormányzat 2020-ban, pont a Corvinuson tapasztalt szenátusi ellenállás miatt - jelezte a hvg.hu-nak Toronyai Gábor, aki a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének helyi elnöke a Corvinus Egyetemen. Szerinte a helyzeten egy keveset javít, hogy az intézményfejlesztési terv elfogadásának joga egy tavaly decemberi törvényváltoztatásban visszakerült a szenátusokhoz.

Hogy működik a kuratórium?

Toronyai Gábor szakszervezeti vezetőként nem lát rá a kuratórium munkájára. “Semmit nem tudunk arról mikor ülnek össze, miről beszélnek, miről döntöttek, mennyi pénzzel gazdálkodnak.” Arról tud, csupán, hogy a kuratórium egy-egy szenátusi ülést követően szokott tárgyalni a szenátus által véleményezett előterjesztésekről, és ezt a véleményt többnyire figyelembe veszi, de nem minden esetben.

A baj felülről jön: nem tudni, mi történik a kuratóriumban - mondta a hvg.hu-nak a Corvinus Egyetem egy másik, neve elhallgatását kérő munkatársa is. Szerinte a testület a maga elhatározása szerint közöl egyes döntéseket az egyetemmel. A kuratóriumnak sem az alapító okirata, sem a költségvetése nem nyilvános, és munkatervéről sem tudhat meg a kívülálló semmit. A szenátus azt tárgyalhatja meg, amit a kuratórium terjeszt elé, de a döntés tervezésének a folyamatába gyakran nincs bevonva - mondta. Az egyetem költségvetéséről az egyes egyetemi polgár pedig jellemzően utólag értesül, és akkor is csak a rá vonatkozó részinformációval találkozik.

Azt ugyanakkor jelezte, hogy az egyetemi vezetés – érzékelve az alulinformáltság miatt keletkezett bizalmatlanságot – javítani igyekszik az egyetemi működés átláthatóságán. A fenntartó szerinte alulról jövő költségvetési tervezéssel is kísérletezik, de az utóbb közzétett költségvetés többnyire köszönőviszonyban sincs az alulról benyújtott igényekkel.

Miskolcon még nem tudni, hogy miként fog működni a fenntartó alapítvány kuratóriuma a gyakorlatban - mondta a hvg.hu-nak Dabasi Halász Zsuzsa, az FDSZ helyi elnöke. A testület egyelőre sem a munkavállalókkal, sem az érdekképviseletekkel nem találkozott még hivatalos fórumokon, de szerinte ez betudható a vírusveszélynek is. Azt azonban súlyos hiányosságnak nevezte, hogy nincs szabályozva a kapcsolattartás a kuratórium, mint irányító testület és a munkavállalói érdekképviseletek között.

Hogyan alakul a közalkalmazotti státusz és a beígért béremelés?

A közalkalmazotti státusz megszűnt, és még nem újították meg a kollektív szerződést - mondta erről a hvg.hu-nak Toronyai Gábor. Szerinte a státusz eltörlését kompenzálni hivatott béremelés egyelőre nem pótolta az elvesztett jogokat (mint például a végkielégítés, a felmondási idő, a határozatlan idejű munkaszerződés, vagy a jubileumi jutalmak).

Az átlagosan 10 százalékosnak beharangozott első béremelést pedig differenciáltan vezették be teljesítmény alapján, így a dolgozók 40 százalékának egyáltalán nem emelkedett a fizetése. Jelezte ugyanakkor, hogy áprilisra be van ígérve egy további 15 százalékos bónusz emelés. Ennek ellenére szerinte az átalakulás a fizetések tekintetben nem teljesítette a várakozásokat, és kérdés, hogy továbbiakban tudja-e - mondta.

Dabasi Halász Zsuzsa fájónak nevezte, hogy a Miskolci Egyetemen a januárra beígért béremelés még nem történt meg. A miskolci szakszervezeti vezető szerint a felsőoktatási bérek alacsony volta felülír minden szervezési kérdést, így valószínűleg ezért fogadták el sokan a modellváltást. Abban reménykedtek - és ígéretet is kaptak rá -, hogy részben állami finanszírozásból, részben üzleti eredményből emelkedni fognak a bérek. Egyelőre azonban be kell érniük azzal az ígérettel, hogy ennek első fele tavaszra valósul meg. (A modellváltásba újonnan belépő vidéki egyetemek esetében is fontos érv volt az ottani oktatóknak ígért kétszer 15 százalékos béremelés - a szerk.)

Azt viszont pozitívumként értékelte, hogy náluk lett módosított kollektív szerződés. Ebben szerinte sikerült megtartani több, a státuszhoz kapcsolódó plusz jogot, konkrétumként részben a kötetlen munkaidőt, részben az oktatóknak járó nagyobb (a nyári oktatási szünet miatti 45 napos) szabadságmennyiséget említette. Azt ugyanakkor sokan még nem mérték fel, és nem sikerült kibeszélni sem szerinte, hogy a közalkalmazotti státusszal elvesznek olyan előnyök is, mint a jobb banki hitelképesség vagy a felmentési, felmondási folyamat.

Teljesítményértékelés

A Corvinuson már működik a teljesítményértékelési rendszer, ami mintaként szolgál a többi intézmény száméra is, de nem mindenki elégedett vele. “Ez a vállalatszerű teljesítményértékelési rendszer egyszerűen nem felel meg az oktatás, és különösen nem a kutatás természetének” – mondta a hvg.hu-nak a neve elhallgatását kérő munkatárs, aki megalázónak is érzi az új rendszert.

Az éves teljesítményértékelés és az állásbiztonság hiánya Toronyai Gábor szerint oda vezetnek, hogy az oktatók nem csak a közéletben fognak kevésbé megnyilvánulni, de a kutatásaikat is inkább a vezetői akarathoz igazítják majd. “Illuzórikussá válik a kutatás és az oktatás szabadsága”. Így szerinte az oktatók nem fogják tudni betölteni a közjót szolgáló küldetésüket, nem jönnek majd a szabad oktatásra vágyó emberek az egyetemre, ahol hasznos, de nem valódi kutatások várhatók. Hiába garantálja az akadémiai autonómiát az alaptörvény, ha az egyetemi autonómia nincs meg. Így elvész a szabad kísérletezés lehetősége, középszerű helyekké válnak az egyetemek - mondta.

Szervezet

A Corvinus szervezeti átalakulásánál is érezhető a nagyvállalati logika. Megszűntek az évtizedes múltra visszatekintő karok, helyettük intézetek lettek, és leértékelődött a tanszékek szerepe is - mondták forrásaink.

Az intézetvezetők nem tudnak saját akadémiai munkájukkal foglalkozni, mert menedzserként kell működtetniük intézetüket, rövid határidővel beszámolni az ott zajló munkáról, szervezni a teljesítményértékelést – mondta a név nélkül nyilatkozó munkatárs, aki szerint “egyre kevésbé jut tér az akadémiai megalapozásnak, a módszertani, összehasonlító kutatásoknak. “Az üzleti tudományok, az üzleti profil kerül előtérbe, az akadémiai szempontok pedig hátrébb.”

Toronyai Gábor szakszervezeti vezető azt emelte ki, hogy az új, egyszerűbb egyetemi szervezet kialakításakor, ami során közvetlenül a legfelső vezetésnek beszámoló, 40-45 fős vezető munkavállalói csoport jött létre, a munka világából származó főnök-beosztotti viszony jelent meg hangsúlyosabban az egyetemen. Ezzel együtt pedig egy erős, a legutolsó emberig elérő személyi függés is létrejött, ami “Visszás az akadémiai világban”.

Miskolcon Dabasi Halász Zsuzsa szerint a dolgozók többsége a mindennapokban még semmit nem észlelt a modellváltásból. Az sem látszik, hogy egyszerűsödtek volna a pénzügyi folyamatok (például a beszerzés) - jegyezte meg. Erre egyébként a

Elbocsátások

Toronyai Gábor szerint a Corvinuson jelenleg is zajlanak a beszélgetések az intézetigazgatók és az oktatók között a további munkáról. A szakszervezeti vezető úgy tudja, többeket rendkívüli felmondással bocsátottak, bocsátanak el, másokkal pedig azt közölték vezetőik, hogy nyáron kell távozniuk. “Tudható, hogy az oktatók jelentős részét ki akarják cserélni” - mondta a docens, aki szerint erre utalhatott Lánczi András, az egyetem rektora is egy múlt heti interjúban, amiben többek között azzal indokolta a modellváltásokat, hogy “a magyar egyetemeken nem történt meg a rendszerváltás”.

(A jelzett interjúban a rektor egyébként a fentebb, egyik forrásunk által is jelzett ellentmondásról is beszélt, ami az üzleti élet és az egyetemek működésének logikája között feszül. Lánczi András azt mondta, hogy ez “finoman szólva is olykor komoly nehézségeket és konfliktusokat okoz”, megoldási törekvésekről, lehetőségekről azonban nem beszélt - a szerk.)

Toronyai Gábor szerint a személyes függés, a munkajogok elvesztése, az elbocsátások fenyegetése miatt nyomasztó és kaotikus a helyzet az egyetemen, bár az új működésmód kereteinek kialakulásával kétségtelenül rendezettebb, mint az átalakulás korábbi szakaszaiban.

Van pozitívum?

A corvinusos szakszervezeti vezető lát pozitív elemet az új szabályok között. Ez szerinte az akadémiai életpályamodell. Ennek az a lényege, hogy az oktatók többféle utat választhatnak maguknak hároméves időtávban, attól függően, hogy az oktatásra vagy a kutatásra szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni. Ehhez a választott úthoz vannak hozzárendelve oktatási és publikálási minimumkövetelmények, ami egy világos és követhető rendszer.

A docens szerint rövid távon a publikációs kényszer nyomán emelkedhet az oktatás színvonala is, de az akadémiai szabadság elvétele miatt hosszabb távon ez már kérdéses. “Tudománymetriai szempontokon lehet javulást elérni, de annak, hogy miként alakul az egyetem helye a különböző rangsorokban, nem a célnak, hanem következménynek kellene lennie.”

Az átalakulással valódi esély van arra is, hogy az egyetem szabaduljon az államigazgatási kötöttségektől, könnyebben lehet felvenni új kollégákat, de kirúgni is könnyebb őket, ami szerinte vegyes dolog. A gazdasággal való együttműködés is könnyebbé válhat, és lehetnek majd eredmények az innovációban is, de a folyamat összességében mégis lefelé, főiskolai irányba viheti az egyetemet - vélte.

A szakszervezeti vezető nem látja annak garanciáit sem, hogy az egyetem, a számára (a modellváltó egyetemek közül egyedülállóan) az állam által biztosított molos és richteres részvénypakettekkel ki tudja majd gazdálkodni a költségvetését. Jelezte, hogy tavaly a Mol Zrt. a gazdasági helyzet miatt nem fizetett például osztalékot a részvényei után, ami viszont az egyetem költségvetésének jelentős hányadát teszi ki

Dabasi Halász Zsuzsa pozitívként értékelte, hogy a Miskolci Egyetem vezetése igyekezett mindent megtenni, hogy maga a modellváltás zökkenőmentes legyen, de a túl gyors lebonyolítás és a viszonylag kevés kommunikáció így is bizonytalanságokat okozott. A modellváltást megelőző időszakban pedig mindenki hiányolta az előzetes egyeztetéseket és a hosszabb távú felkészülést. A miskolci modellváltásról januárban az Oktatói Hálózat készített összefoglalót, ami alapján a váltás pozitív fejlemények egyelőre váratnak magukra.

Forrásaink ugyanakkor jelezték, hogy az átalakulások hatásait hosszabb távon érdemes majd figyelni. Az is biztos, hogy a kormányzat érzékelte a modellváltások okozta problémákat és velük kapcsolatos elégedetlenségeket. A változások levezénylésére a hetekben Stumpf István korábbi kancelláriaminisztert, leköszönt alkotmánybírót nevezték ki kormánybiztosnak, aki egy, a Telexnek adott interjúban arról beszélt, azt szeretné, ha az egyetemek átalakítása, a felsőoktatás nem lenne háborús terület.

Stumpf István: Orbán szerintem most próbálja újraformálni a környezetét

Az egyetemi modellváltásért felelős Stumpf István szerint az egész életpályáját teszi kockára azzal, hogy elvállalta a kormánybiztosságot. A Telexnek adott interjúban a miniszterelnök internetezési szokásairól is beszélt.