Az 1998-ban történt politikai robbantások megoldásához vezethetnek el azok a rendőrséggel együttműködő, Portik Tamás szűk környezetéhez tartozó tanúk, akik a Gyüre József elleni gyilkosság ügyében az elkövetőre vallottak - írta meg a minap a PestiSrácok a leszámolásos ügyek nyomozásaira rálátó, névtelen forrásra hivatkozva. A lap információi szerint az alkut kötő személyek több más leszámolásról is beszéltek, amiket eddig nem sikerült a rendőrségnek felgöngyölítenie, ám az újonnan született vallomásoknak köszönhetően esély nyílt arra, hogy “végső csapást mérjenek a ’90-es évek alvilágának eddig homályban lévő szereplőire”.

Tény, hogy nemrég újabb régi gyilkosságot sikerült felgöngyölítenie a rendőröknek, bár talán egyelőre pontosabb úgy fogalmazni: egy 1999-ben elkövetett emberölés, a Gyüre-gyilkosság gyanúsítottját, K. Gábort elfogták.

Portikhoz vezethet a 22 évvel ezelőtti gyilkosság gyanúsítottjának elfogása

Egy 22 évvel ezelőtt elkövetett gyilkosság miatt vettek őrizetbe egy dunakeszi férfit. Az áldozat személye azért érdekes, mert a nyolcvanas években egy olyan telefonfülke-fosztogató banda főnökeként ismerték, amely bandának az akkor még tinédzser Portik Tamás is tagja volt. A gyilkosság gyanúsítottja, K. Gábort viszont több mint másfél évtizeddel később már Portik embereként könyvelték el.

A rendőrség a hvg.hu érdeklődésére közölte, hogy a Gyüre-gyilkosságban egy férfit felbujtással gyanúsítottak meg - úgy tudjuk, hogy ő nem más, mint Portik Tamás. “Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai egy személyt a bűncselekményre felbujtással gyanúsítottak meg. Egyéb információt a nyomozás érdekére tekintettel nem áll módunkban adni” - közölte érdeklődésünkre a rendőrség.

Alvilági körökben egyébként úgy hírlik, hogy egy olyan, szintén a kilencvenes években elkövetett gyilkossági kísérlet ügyében folytatott nyomozásban is fejlemény várható, amelynek a sértettje Totka Pál, aki a hetvenes években még mint tehetséges ökölvívó került az újságok címlapjára, később pedig az éjszakai élet meghatározó alakjává nőtte ki magát.

A kilencvenes években gyakoriak voltak a személyi sérüléssel nem járó kézigránátos támadások, valamint azok a robbantások, amelyeknek sértettjei vagy éppen halálos áldozatai is voltak. A legsúlyosabb ezek közül kétségtelenül az 1998 nyarán elkövetett Aranykéz utcai robbantás volt, ebben a bíróság már kimondta Portik Tamás érintettségét. Csakhogy több hasonló, nem ennyire súlyos robbantásos bűncselekmény hátterében is ő állhat - állítják rendőrök és ma már visszavonult nehézfiúk. Márpedig ha igazak ezek az állítások és a Gyüre-gyilkosság ügyében is azért tudtak a rendőrök egyről a kettőről jutni, mert Portik szűk környezetéből valaki vagy valakik beszélni kezdtek, akkor jó eséllyel tényleg választ kaphatunk a közeljövőben arra: ki és miért robbantott a kilencvenes években a politikusoknál, pártoknál?

Merthogy bőven akadtak ilyen jellegű támadások is, noha az ezek mögötti indítékok máig tisztázatlanok.

1998. március 12-én az akkor még ellenzékben lévő Független Kisgazdapárt budapesti, Belgrád rakparti székházának portása a székház bejáratának lábtörlő rácsán talált szatyrot. Azt egyből a rakpart és az épület közötti parkolóba vitte, és hívta a rendőröket, akik hatástalanították a szerkezetet. A fekete nejlonszatyorban kilenc darab húsz dekagrammos „szelencéből” álló robbanószer volt, amit távirányítással lehetett volna működésbe hozni. Ez a bomba ugyan nem robbant fel, de néhány nappal később egy másik igen, méghozzá a kisgazda pártelnök, Torgyán József budai lakásánál. A lakás, az elnök fiának ügyvédi irodája és a környéken lévő autók megrongálódtak, de szerencsére senki nem sérült meg.

Alig másfél hónappal később, 1998. május elsején az akkori Fidesz-alelnök, Szájer József feleségének, Handó Tündének a mátyásföldi lakása előtt robbant pokolgép. Ebben a merényletben sem sérült meg senki, Szájerék otthon sem tartózkodtak aznap, amit valószínűleg azok is tudtak, akik a bombát felrobbantották.

Torgyánnál és Szájeréknél is még az 1998-as tavaszi parlamenti választások kampányidőszakában robbant a bomba, de aztán a választások után is megtörtént ugyanez: 1998. június 15-én, hajnali negyed kettőkor robbanás történt a Fidesz Lendvay utcai székházánál. A detonáció a magasföldszinti erkélyt rongálta meg, de ekkor sem sérült meg senki.

Bár nem lehetett nem észrevenni, hogy ezeket a robbantásokat ellenzéki célpontok ellen követték el, hasonló támadásokat nem csak ők szenvedtek el. 1997 telén egy XIV. kerületi MSZP-irodánál robbant csőbomba, de később találtak egy szerkezetet az SZDSZ XVI. kerületi irodájának ablakában, amit szinte az utolsó pillanatban, a beállított idő előtt két perccel hatástalanítottak a tűzszerészek. Később kisebb erejű pokolgép robbant Újpesten, az MSZP irodájának bejáratánál. Másfél hónappal később az SZDSZ XV. kerületi irodájánál találtak robbanószerkezetet.

Ennyi év elteltével is nagyon úgy tűnik, hogy ha összefüggés is volt az esetek között és az elkövetők sok esetben ugyanazok lehettek, még akkor sem politikai okokat kell keresni a motivációk mögött, hanem zavarkeltést, ami egy bizonyos alvilági körnek nagyon is érdekében állhatott. A Portik-féle kör (amely az olajbűnözésben utazó Energolhoz tartozott) a kilencvenes évek második felére jelentősen megerősödött. Igen ám, de a megerősödésükhöz vezető olajjal kapcsolatos gazdasági bűncselekményeket ebben az időben már intenzíven próbálta feltárni a rendőrség. Ezért aztán az egyik magyarázata a robbantásos merényletek egy részének éppen az, hogy Portikék köre ezekkel az akciókkal akarta egyrészt lefoglalni az olajosok ügyei után kutató rendőrség erőforrásait, másrészt ellehetetleníteni a rendőri vezetést. Ez utóbbi magyarázat a reálisabb, hiszen azzal, hogy az emberek szinte naponta botlottak bele kézigránátos és bombás hírekbe, azt a látszatot keltette, hogy a rendőri vezetés teljesen béna és tehetetlen - ami egyébiránt nem is állt távol a valóságtól.

A másik teória az, hogy ezeket az akciókat egy ellenérdekelt külföldi, egészen konkrétan a szlovák titkosszolgálat is támogatta, mégpedig azért, hogy destabilizálja a NATO-ba igyekvő Magyarországot. E teória nem is teljesen alaptalan, mivel néhány évvel később kiderült, hogy a szlovák titkosszolgálat Omega fedőnéven valóban folytatott destabilizációs műveleteket külföldön, Magyarországon is. Ráadásul az is erősítette a szlovák szálat, hogy az Aranykéz utcai robbantást szlovákok, köztük Jozef Rohac hajtotta végre, márpedig róla tudható, hogy a szlovák titkosszolgálattal is kapcsolatban állt. Azt sem lehet kizárni, hogy egyszerűen találkozott két érdek: a magyar alvilág egyes körei és a szlovák titkosszolgálat érdekei. De bármelyik teória is áll közelebb a valósághoz, a szálak mindkét esetben Portik Tamáshoz vezetnek, hiszen a szlovák Jozef Rohac neki is dolgozott. Ezen felül a Gyárfás Tamás és Portik Tamás között, titokban rögzített beszélgetések során is utal rá a bűnöző, hogy vannak információi a robbantásokról, ez pedig szintén azt a gyanút erősíti, hogy igenis neki vagy egykori környezetének köze lehet hozzá.

Ha igaz is, amit a Pestisrácok ír és Portik környezetéből beszéltek a rendőröknek a “politikai robbantásokról”, a rendőrség akkor sem nyomoz ezekben az ügyekben, merthogy ezek a bűnügyek már elévültek - tudtuk meg a rendőrségtől.

A legutóbbi, Budapesten elkövetett robbantás a Teréz körúti volt, amelyben már el is ítélték az elkövetőt. Azt megelőzően 2014-ben történt egy robbantás a Lehel úti CIB Banknál, az azóta is ismeretlen elkövető akkor motorral menekült el. Bár a rendőrök nagy erőkkel keresték a titokzatos figurát, közel hét év elteltével sem akadtak a nyomára. Érdeklődésünkre a rendőrség közölte: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az eljárást - mivel az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható - felfüggesztette. Azonban továbbra is érvényben van a bűncselekménnyel kapcsolatban kitűzött bruttó 10 millió forintos nyomravezetői díj.