Hosszas levelezés után az országos tiszti főorvos kiadta a szociális otthonok fertőzöttségi és halálozási adatait Szél Bernadettnek. A független országgyűlési képviselő úgy kommentálta a Facebook-oldalán közzétett statisztikákat, hogy azok a „legkiszolgáltatottabb honfitársaink tragédiáját mutatják”.

Az adatsorokból (Google Drive), amelyet a politikusnak küldtek, kiderül, hogy a járvány első hullámában – tavaly június 30-ig – 34 szociális, valamint 7 egyéb intézményben (hajléktalanszállón, gyermekotthonban, munkásszállón) ütötte fel a fejét a fertőzés. Az előbbi intézményekben 6565 gondozott közül 920-an fertőződtek meg az új koronavírussal, közülük 140-en elhunytak. Az egyéb intézményekben lakó/gondozott 1031 ember közül 44-nél mutatták ki a fertőzést, amely egy halálos áldozatot követelt.

A második hullámban országszerte 891 szociális intézményben, valamint 149 egyéb intézményben jelent meg az új koronavírus. Az előbbiekben 23 848-an kapták el a fertőzést, és 3512-en haltak bele az általa okozott betegségbe, a Covid–19-be, az utóbbiakban pedig 1475-en fertőződtek meg, és 87-en hunytak el.

Ez azt jelenti, hogy március 5-ig a járvány összes áldozatának (15 765) 23,7 százaléka, azaz nagyjából minden negyedik áldozata szociális otthon lakója volt.

Szél kalkulációja szerint novemberben robbant be igazán a járvány, ezt mutatja az is, hogy annak a hónapnak a közepe és március eleje között több mint háromszorosára – 1039-ről 3512-re – nőtt az idősotthoni áldozatok száma.

A képviselő kiszámolta, hogy az első hullám áldozatainak 70 százaléka, 99 fő volt fővárosi otthon lakója. Akkoriban a legtöbb fertőzött és elhunyt az 525 férőhelyes Pesti Úti Idősek Otthonának gondozottjai közül került ki: 312 ember szervezetében mutatták ki az új koronavírust, az érintettek közül pedig 55-en meghaltak.

A második hullámban már egész más volt az arány a fővárosi és a vidéki otthonokban regisztrált fertőzéses esetek között. Az akkor elhunyt 3512 embernek csupán 5 százaléka, 176 fő volt budapesti intézmény gondozottja. Vagyis az ősszel kezdődő hullámban az idősotthoni elhunytak 95 százaléka vidéki otthonban lakott. (Ennek nyomán jelentősen változott a kormányzat és az országos tiszti főorvos kommunikációja is: míg korábban rendszeresen ostorozták a Fővárosi Önkormányzatot mint a leginkább érintett otthonok fenntartóját, a későbbiekben ez már nem volt téma.)

A második hullámban az érintett férőhelyek arányában a legkevesebb idősotthoni áldozata Budapesten, a legtöbb pedig Heves megyében volt (12,5 százalék). Férőhelyarányosan a legtöbb idős ember a kiskunfélegyházi Szivárvány Intézményben hunyt el, a 108 fős otthonban 27-en vesztették életüket.

Abszolút értékben Pest megyében volt a legtöbb, 311 elhunyt a második hullámban, az intézmények közül pedig a nyíregyházi Szivárvány Idősek Otthonában, ahol 48-an vesztették életüket.

A második hullámban a fertőzés által érintett otthonokban átlagosan a gondozottak harmadának lett pozitív a koronavírustesztje. Az érintett 71 503 férőhelyen 23 848 gondozott lett koronavírusos.

A táblázatok a szociális otthonokban dolgozókról szóló adatokat is tartalmazzák, így kiderült, hogy az első hullámban közülük 5-en, a másodikban 13-an vesztették életüket, így a járvány kezdete óta összesen 18 idősotthoni gondozó hunyt el. Az első hullámban 137 dolgozó fertőződött meg, a másodikban pedig 8273.

A politikus az adatok ismertetése után megjegyezte, hogy van, ahol kevesebb elhunytat jelez a most megküldött táblázat, mint egy korábbi. Az egyik budapesti otthonban a 14-i adatok szerint még 21 elhunytat tartottak számon, márciusban viszont már 16-ot. „Innentől kezdve számos új kérdésem van, de azt feltehetően megint 90 nap múlva fogják megválaszolni” – tette hozzá Szél Bernadett.