Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A koronavírus-járvány és a járványügyi intézkedések hajléktalanok életére és ellátására gyakorolt hatását vizsgálta egy felmérés, amelyet a Menhely Alapítvány Február Harmadika Munkacsoportja végzett. Az eredményeket Győri Péter, az alapítvány elnöke ismertette egy online sajtótájékoztatón – számolt be róla a 444.
Az első hullám idején tömeges egészségügyi katasztrófára számítottak a hajléktalanok között, de ez végül nem következett be, elsősorban annak köszönhetően, hogy az ellátásban már 2020 márciusában nagyon jelentős védekezési protokollt alakítottak ki, nem vártak a kormány lépéseire, hanem önálló járványügyi intézkedéseket hoztak – mondta el Győri Péter.
A téli krízisidőszak alatt a szállók és a melegedők továbbra is szigorú szabályok szerint működtek. Az átmeneti szállókon rendszeres tesztelést vezettek be belépéskor, de területileg egyébként nagy volt az ingadozás a tesztek mennyiségében.
Budapesten a válaszadók 73 százalékát tesztelték legalább egyszer az elmúlt év során, az országos átlag 57 százalék volt, de Kecskeméten például már csak a 28 százalékukat, Nyíregyházán pedig még ennél is kevesebbet, mindössze 24 százalékukon végeztek tesztet.
A felmérés szerint a hajléktalan emberek többsége viszonylag jól tájékozott a vírus tüneteiről. Azt, hogy mennyire félnek a betegségtől, nagyban befolyásolja az életkoruk: az idősebbek jobban látják a rizikóit, és ez a magatartásukra is kihat, például óvatosabbak, emellett motiváltabbak is, hogy beoltassák magukat.
Mind a tesztelésnek, mind a hiányának erős pszichológiai hatása volt: akit nem teszteltek (például az utcán élőket), azok kevésbé vették komolyabban a fenyegetést.
A szállókon élők leginkább a szigorú rendszabályoknak tudták be, hogy sikerült elkerülniük a fertőzést, illetve annak, hogy „vigyáznak rájuk,” míg a közterületen élők inkább olyan válaszokat adtak, hogy „ellenállóbb a szervezetük,” szívósabbak és kevesebb emberrel érintkeznek.
A teszteltek 19 százalékának volt valamikor az év során pozitív teszteredménye (ez az összes válaszadó 10 százaléka). A 60 év fölötti korcsoportban viszont már 22-29 százalék között volt a pozitív tesztek aránya. A válaszadók 4 százalékát kezelték kórházban koronavírus-megbetegedés miatt.
Győri Péter szerint rendkívül sajnálatos, hogy a Covid–19 járvány hatásairól semmilyen más, akárcsak hasonló adatfelvétel eredményei nem ismertek Magyarországon. A hatóságok ezidáig nem adtak ki hivatalos adatokat arról, hogy hány hajléktalan személy fertőződött meg és/vagy került kórházba koronavírussal a járvány során. Szél Bernadett képviselő közérdekű adatigényléssel annyit tudott kideríteni, hogy a szállókon lakó hajléktalanok közül 2021. március 5-ig 32 fő halt meg a Covid miatt.
Ami az oltást illeti, február első hetében – tehát épp az adatfelvétellel egy időben – a szállókon az ott tartózkodó hajléktalanok jelentős része, mintegy kétharmada megkapta a koronavírus elleni vakcina első dózisát a Semmelweis Egyetem önkénteseinek közreműködésével. A közterületen élőknek viszont addig csak a 13 százalékát oltották be. Ennek egyrészt az az oka, hogy ez nincs megszervezve, másrészt sokan tartanak magától az oltástól is.
A munkaképes (legfeljebb 60 éves) hajléktalanok 42 százaléka számolt be arról, hogy csökkent a jövedelme: a 29 évesnél fiatalabb korosztálynak 48 százaléka, a 30-39 év közöttieknek pedig 46 százaléka vesztette el valamilyen munkáját. Az abszolút jövedelem nélkül élők száma 2021 januárjában másfél-kétszeresére volt a tavalyi mértnek, és közel harmadukat a 29 évesnél fiatalabbak tették ki.
Ami a hajléktalanságban élők jövőképét és a járványhelyzet további alakulását illeti, megoszlottak a válaszok: 31 százalékuk szerint minden ugyanolyan lesz, mint eddig, 28 százalék szerint csak jobb lehet, míg 22 százalék volt azon a véleményen, hogy a járvány negatív hatásait sok időbe telik majd kiheverni.
Kérdésre Győri Péter elmondta, hogy az első hullámban megnőtt a nyomás a fizetős szállásokon, ugyanakkor ezzel ellentétes tendenciát is meg lehetett figyelni. Voltak, akik a szállókat ítélték fertőzés szempontjából kockázatosnak, és ezért nem mentek be az intézményekbe
A Menhely Alapítvány Február Harmadika Munkacsoportja által végzett felmérésben 51 magyar településen 6753 hajléktalan, lakásban nem élő ember válaszolt a munkacsoport kérdéseire, a válaszadók közül kb. 1500 él közterületen élnek, nagyjából 2000-en éjjeli menedékhelyen, és kb. 3200-an valamilyen más típusú szállón.
