szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Budapesten az utcán élők 73 százalékát tesztelték le legalább egyszer, az országos átlag viszont jóval ezalatt van.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

A koronavírus-járvány és a járványügyi intézkedések hajléktalanok életére és ellátására gyakorolt hatását vizsgálta egy felmérés, amelyet a Menhely Alapítvány Február Harmadika Munkacsoportja végzett. Az eredményeket Győri Péter, az alapítvány elnöke ismertette egy online sajtótájékoztatón – számolt be róla a 444.

Az első hullám idején tömeges egészségügyi katasztrófára számítottak a hajléktalanok között, de ez végül nem következett be, elsősorban annak köszönhetően, hogy az ellátásban már 2020 márciusában nagyon jelentős védekezési protokollt alakítottak ki, nem vártak a kormány lépéseire, hanem önálló járványügyi intézkedéseket hoztak – mondta el Győri Péter.

A téli krízisidőszak alatt a szállók és a melegedők továbbra is szigorú szabályok szerint működtek. Az átmeneti szállókon rendszeres tesztelést vezettek be belépéskor, de területileg egyébként nagy volt az ingadozás a tesztek mennyiségében.

Budapesten a válaszadók 73 százalékát tesztelték legalább egyszer az elmúlt év során, az országos átlag 57 százalék volt, de Kecskeméten például már csak a 28 százalékukat, Nyíregyházán pedig még ennél is kevesebbet, mindössze 24 százalékukon végeztek tesztet.

A felmérés szerint a hajléktalan emberek többsége viszonylag jól tájékozott a vírus tüneteiről. Azt, hogy mennyire félnek a betegségtől, nagyban befolyásolja az életkoruk: az idősebbek jobban látják a rizikóit, és ez a magatartásukra is kihat, például óvatosabbak, emellett motiváltabbak is, hogy beoltassák magukat.

Mind a tesztelésnek, mind a hiányának erős pszichológiai hatása volt: akit nem teszteltek (például az utcán élőket), azok kevésbé vették komolyabban a fenyegetést.

A szállókon élők leginkább a szigorú rendszabályoknak tudták be, hogy sikerült elkerülniük a fertőzést, illetve annak, hogy „vigyáznak rájuk,” míg a közterületen élők inkább olyan válaszokat adtak, hogy „ellenállóbb a szervezetük,” szívósabbak és kevesebb emberrel érintkeznek.

A teszteltek 19 százalékának volt valamikor az év során pozitív teszteredménye (ez az összes válaszadó 10 százaléka). A 60 év fölötti korcsoportban viszont már 22-29 százalék között volt a pozitív tesztek aránya. A válaszadók 4 százalékát kezelték kórházban koronavírus-megbetegedés miatt.

Győri Péter szerint rendkívül sajnálatos, hogy a Covid–19 járvány hatásairól semmilyen más, akárcsak hasonló adatfelvétel eredményei nem ismertek Magyarországon. A hatóságok ezidáig nem adtak ki hivatalos adatokat arról, hogy hány hajléktalan személy fertőződött meg és/vagy került kórházba koronavírussal a járvány során. Szél Bernadett képviselő közérdekű adatigényléssel annyit tudott kideríteni, hogy a szállókon lakó hajléktalanok közül 2021. március 5-ig 32 fő halt meg a Covid miatt.

Ami az oltást illeti, február első hetében – tehát épp az adatfelvétellel egy időben – a szállókon az ott tartózkodó hajléktalanok jelentős része, mintegy kétharmada megkapta a koronavírus elleni vakcina első dózisát a Semmelweis Egyetem önkénteseinek közreműködésével. A közterületen élőknek viszont addig csak a 13 százalékát oltották be. Ennek egyrészt az az oka, hogy ez nincs megszervezve, másrészt sokan tartanak magától az oltástól is.

A munkaképes (legfeljebb 60 éves) hajléktalanok 42 százaléka számolt be arról, hogy csökkent a jövedelme: a 29 évesnél fiatalabb korosztálynak 48 százaléka, a 30-39 év közöttieknek pedig 46 százaléka vesztette el valamilyen munkáját. Az abszolút jövedelem nélkül élők száma 2021 januárjában másfél-kétszeresére volt a tavalyi mértnek, és közel harmadukat a 29 évesnél fiatalabbak tették ki.

Ami a hajléktalanságban élők jövőképét és a járványhelyzet további alakulását illeti, megoszlottak a válaszok: 31 százalékuk szerint minden ugyanolyan lesz, mint eddig, 28 százalék szerint csak jobb lehet, míg 22 százalék volt azon a véleményen, hogy a járvány negatív hatásait sok időbe telik majd kiheverni.

Kérdésre Győri Péter elmondta, hogy az első hullámban megnőtt a nyomás a fizetős szállásokon, ugyanakkor ezzel ellentétes tendenciát is meg lehetett figyelni. Voltak, akik a szállókat ítélték fertőzés szempontjából kockázatosnak, és ezért nem mentek be az intézményekbe

A Menhely Alapítvány Február Harmadika Munkacsoportja által végzett felmérésben 51 magyar településen 6753 hajléktalan, lakásban nem élő ember válaszolt a munkacsoport kérdéseire, a válaszadók közül kb. 1500 él közterületen élnek, nagyjából 2000-en éjjeli menedékhelyen, és kb. 3200-an valamilyen más típusú szállón.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ballai Vince Itthon

"Utánunk semmi nincsen, csak az utca" - pótolhatatlan a hajléktalankórház, ami miatt perre is mehet a főváros és a kormány

Több szintet javított a hajléktalanellátáson, amikor 2012-ben több százmillió forint kormányzati támogatással kialakították a Szabolcs utcai hajléktalankórházat. Az állam mégis azonnal felmondta a bérleti szerződést, amint lejárt az erre vonatkozó 8 éves tilalom. Az intézmény ügye vált a legújabb csatatérré Karácsony Gergely főpolgármester és a kormány közötti konfliktusban, miközben a kórházat irányító hajléktalanellátó szakemberek tanácstalanul nézik, mi lesz a sorsa a sokak számára tényleg utolsó esélyt jelentő, pótolhatatlan kórháznak.