Szél Bernadett független képviselő panaszát elutasították ugyan, tehát a válaszadás határidejét kitoló kormányrendelet nem Alaptörvény-ellenes, de kimondták: a járványra hivatkozás nem lehet üres, általános.
A politikus azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a kormány a járványra hivatkozva a közérdekű adatigénylés teljesítésének a törvényben szereplő 15 napos határidejét 45, egyes esetekben 90 napra hosszabbította meg, ami nehezíti a képviselő – de hozzátehetjük, hogy ugyanúgy a sajtó és a civil szervezetek – munkáját. Ő maga többször képtelen volt hozzájutni fontos információkhoz, mert a rendeletre hivatkozva lerázták.
Az Ab elismerte: „számos információ az idő múlásával veszít az értékéből, aktualitását veszti és nem, vagy csak kisebb mértékben képes hozzájárulni a közéleti véleményformáláshoz.”. Ugyanakkor az információszabadság-törvényben szereplő 15 nap „nem alkotmányos szintű szabály; a határidő a törvényhozó mérlegelési jogkörében növelhető vagy csökkenthető”. Ez önmagában nem sérti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot.
A rendelet tehát nem ütközik az Alaptörvénybe, de az alkalmazásáról már elképzelhető. Az Ab szerint ugyanis „az alkotmányozónak nem volt célja a különleges jogrendi jogalkotót felhatalmazni sem arra, hogy a veszély leküzdésével össze nem függő alapjogkorlátozást vezessen be, sem arra, hogy egyes alapjogokat jobban korlátozzon, mint amennyire a rendkívüli körülmény indokolja”. Ezért nem elég, ha a válaszadásra kötelezett szerv „csupán általánosan hivatkozik a veszélyhelyzetre”, hanem meg kell magyaráznia, hogy milyen közfeladatának ellátása került volna veszélybe, ha 15 napon belül kellett volna válaszolnia. „Az esetlegesen ellátatlanul maradó közfeladatot ténylegesen nevesíteni kell.”
Ezért az Ab alkotmányos követelményként kimondta: „az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna”.
Különvéleményt Handó Tünde, Horváth Attila, Salamon László és Szívós Mária nyújtott be, ők indokolatlannak tartják az ilyen követelmény megfogalmazását.
