Cikkünk frissül.

A végzős középiskolások 173 otthon töltött tanítási nap után vágtak neki reggel 9 órakor az idei érettséginek. Az Eduline, a HVG oktatási szakportálja szerint valószínűleg még egy érettségiszezon sem váltott ki annyi vitát, mint az idei, végzős középiskolások ugyanis több tucat petíciót indítottak a könnyítés érdekében. Sokan érzik ugyanis úgy, hogy a hónapok óta tartó távoktatás miatt nem tudtak megfelelően felkészülni a vizsgákra. Tovább nehezíti a fiatalok dolgát, hogy a járvány harmadik hulláma miatt a kormány úgy döntött: a szóbeliket és a gyakorlati vizsgákat – akárcsak tavaly – néhány kivételtől eltekintve törlik, a diákok összpontszámát önmagában az írásbeli határozza majd meg.

Az első feladatok

Az Eduline folyamatosan közli a legfrissebb információkat az érettségiről, értesülésük szerint

a magyarból középszinten érettségizők az 1848-as szabadságharc szónokairól – például Kossuth Lajosról és Jókai Mórról – szóló cikket kaptak, ez alapján kell megoldaniuk tizenegy feladatot.

Az első feladatsor megoldására a diákoknak összesen 90 percük van, ezzel összesen 40 pontot szerezhetnek. Minderről bővebben itt olvashat.

Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint a szövegértési feladatsor alapját képező szöveg „nehézsége teljesen megfelel, a témája pedig érdekes”. Hozzátette azonban, hogy három feladat megoldásához a szövegértésen kívül némi nyelvtani tudásra is szükség van. „A diákok egy része valószínűleg megijed majd ettől, mert ritkán fordulnak elő ilyen típusú kérdések” – mondta.

A szakportál értesülése szerint az érvelési feladatban a diákoknak arról kell értekezniük, hogy menő-e a társasjáték, de választhatják azt is, hogy hivatalos levelet írnak egy természetjáró szakkör elindításáról.

A magyartanár az érvelési feladatot kifejezetten könnyűnek tartja. Úgy fogalmazott: „ilyet érdemes feladni az érettségin, nem olyan témákat, amelyekhez semmi közük nincs”. A hivatalos levél témájával és műfajával is elégedett, szerinte „aki szereti ilyen jellegű szövegeket, az nyugodtan választhatja ezt, mert könnyű a téma”.

A második rész

A magyarérettségi második részében egy mű vagy műrészlet problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű vagy műrészlet adott szempontú összehasonlító elemzése közül választhatnak a diákok, majd esszét kell írniuk 400–800 szóban 150 perc alatt. Az Eduline úgy tudja, hogy a műértelmező szövegalkotási feladatot választó érettségizőknek egy Mikszáth-novellát, a Szücs Pali szerencséje címűt kell elemezniük, míg az összehasonlító műelemzést választóknak egy nagyon ismert Arany János- és egy Tóth Árpád-verset kell összevetniük.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint „mindegyik szövegalkotási feladat felhasználóbarát” az idei magyarérettségin. A Mikszáth-novella klasszikus felépítésű, rövid, érthető, a diákok pedig ismerik a megadott szempontokat, így szoktak novellát elemezni, így biztosan sokan választják.

Az Arany János- és a Tóth Árpád-versről azt mondta, „lélektani szempontból jó, ha a diákok olyan szerzőtől kapnak műveket, akiket ismernek”.

Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar szakos vezetőtanára, irodalomtörténész, József Attila-kutató arról beszélt a vizsga lezárulta után a szakportálnak, hogy az elmúlt évek legszebb feladatsora az idei. Az összehasonlító esszéfeladat két, a magyar líra legfelső polcáról származó gyönyörű költemény (Arany János: Epilógus, Tóth Árpád: Gyopár) összevető elemzését kérte, Mikszáth novellája pedig az „egyik legnagyobb ajándéka az érettségizők számára, hiszen a szerző kései rövidprózája a középiskolai tananyag törzsrésze.”

Megoldások

Megérkeztek a magyarérettségi két részének megoldásai. A szövegértési feladatok megoldókulcsa az Eduline-nak ebben a cikkében található. Az általuk felkért szaktanár itt mutatja azokat a tartalmi elemeket, amelyeket érdemes volt beleírni az érvelésbe, itt pedig a hivatalos levél megoldási javaslata olvasható.

Nyitóképünk a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban készült.