szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Olvassa el itt a legfontosabb tudnivalókat a magyar nyelv és irodalom érettségiről!

Cikkünk frissül.

A végzős középiskolások 173 otthon töltött tanítási nap után vágtak neki reggel 9 órakor az idei érettséginek. Az Eduline, a HVG oktatási szakportálja szerint valószínűleg még egy érettségiszezon sem váltott ki annyi vitát, mint az idei, végzős középiskolások ugyanis több tucat petíciót indítottak a könnyítés érdekében. Sokan érzik ugyanis úgy, hogy a hónapok óta tartó távoktatás miatt nem tudtak megfelelően felkészülni a vizsgákra. Tovább nehezíti a fiatalok dolgát, hogy a járvány harmadik hulláma miatt a kormány úgy döntött: a szóbeliket és a gyakorlati vizsgákat – akárcsak tavaly – néhány kivételtől eltekintve törlik, a diákok összpontszámát önmagában az írásbeli határozza majd meg.

Az első feladatok

Az Eduline folyamatosan közli a legfrissebb információkat az érettségiről, értesülésük szerint

a magyarból középszinten érettségizők az 1848-as szabadságharc szónokairól – például Kossuth Lajosról és Jókai Mórról – szóló cikket kaptak, ez alapján kell megoldaniuk tizenegy feladatot.

Így áll össze a vizsga

Az érettségi I. feladatlapja egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be a feladatok megoldására. A szövegértési feladatsor egy, esetleg két ismeretterjesztő szövegből, publicisztikai műből vagy ezek részletéből áll. A szövegalkotási feladat lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása, amelynek elvárt terjedelme 120–200 szó.

A dolgozatokat 90 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztható ki a II. feladatlap, amely egy műértelmező szöveg alkotását várja el a vizsgázóktól: ez – a diák választása szerint – lehet egy mű értelmezése vagy két mű összehasonlítása adott szempontok mentén. A választott feladat megoldásának elvárt terjedelme 400–800 szó.

Az első feladatsor megoldására a diákoknak összesen 90 percük van, ezzel összesen 40 pontot szerezhetnek. Minderről bővebben itt olvashat.

Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint a szövegértési feladatsor alapját képező szöveg „nehézsége teljesen megfelel, a témája pedig érdekes”. Hozzátette azonban, hogy három feladat megoldásához a szövegértésen kívül némi nyelvtani tudásra is szükség van. „A diákok egy része valószínűleg megijed majd ettől, mert ritkán fordulnak elő ilyen típusú kérdések” – mondta.

A szakportál értesülése szerint az érvelési feladatban a diákoknak arról kell értekezniük, hogy menő-e a társasjáték, de választhatják azt is, hogy hivatalos levelet írnak egy természetjáró szakkör elindításáról.

A magyartanár az érvelési feladatot kifejezetten könnyűnek tartja. Úgy fogalmazott: „ilyet érdemes feladni az érettségin, nem olyan témákat, amelyekhez semmi közük nincs”. A hivatalos levél témájával és műfajával is elégedett, szerinte „aki szereti ilyen jellegű szövegeket, az nyugodtan választhatja ezt, mert könnyű a téma”.

A második rész

A magyarérettségi második részében egy mű vagy műrészlet problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű vagy műrészlet adott szempontú összehasonlító elemzése közül választhatnak a diákok, majd esszét kell írniuk 400–800 szóban 150 perc alatt. Az Eduline úgy tudja, hogy a műértelmező szövegalkotási feladatot választó érettségizőknek egy Mikszáth-novellát, a Szücs Pali szerencséje címűt kell elemezniük, míg az összehasonlító műelemzést választóknak egy nagyon ismert Arany János- és egy Tóth Árpád-verset kell összevetniük.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint „mindegyik szövegalkotási feladat felhasználóbarát” az idei magyarérettségin. A Mikszáth-novella klasszikus felépítésű, rövid, érthető, a diákok pedig ismerik a megadott szempontokat, így szoktak novellát elemezni, így biztosan sokan választják.

Az Arany János- és a Tóth Árpád-versről azt mondta, „lélektani szempontból jó, ha a diákok olyan szerzőtől kapnak műveket, akiket ismernek”.

Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar szakos vezetőtanára, irodalomtörténész, József Attila-kutató arról beszélt a vizsga lezárulta után a szakportálnak, hogy az elmúlt évek legszebb feladatsora az idei. Az összehasonlító esszéfeladat két, a magyar líra legfelső polcáról származó gyönyörű költemény (Arany János: Epilógus, Tóth Árpád: Gyopár) összevető elemzését kérte, Mikszáth novellája pedig az „egyik legnagyobb ajándéka az érettségizők számára, hiszen a szerző kései rövidprózája a középiskolai tananyag törzsrésze.”

Megoldások

Megérkeztek a magyarérettségi két részének megoldásai. A szövegértési feladatok megoldókulcsa az Eduline-nak ebben a cikkében található. Az általuk felkért szaktanár itt mutatja azokat a tartalmi elemeket, amelyeket érdemes volt beleírni az érvelésbe, itt pedig a hivatalos levél megoldási javaslata olvasható.

Nyitóképünk a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban készült.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!