„Példát mutathat a Fudan az itteni egyetemeknek” – Magyarországon élő kínaiak a beruházásról
A lélegeztetőgép-beszerzések, a Sinopharm-vakcinák, újabban pedig a Fudan Egyetem miatt egyre többször szerepel Kína a magyar közbeszédben, legtöbbször politikai felhangokkal. A magyarországi kínai közösség számára a Fudan érkezése, illetve tágabb értelemben a keleti nyitás azonban sokkal inkább kulturális, mintsem hatalmi kérdés.
Nagy figyelemmel kísérem a Fudan kampuszépítését, hiszen nem ez az első eset, hogy egy sanghaji egyetem Budapest felé szeretne terjeszkedni
– mondta a hvg.hu-nak Gao Anni, a Sino-European Institute elnöke. A magyar-kínai oktatási és kulturális kapcsolatokkal foglalkozó intézetet még 2017-ben bízta meg a Shanghai Business School, hogy készítsenek megvalósíthatósági tanulmányt arról, milyen feltételekkel vethetne lábat az egyetem Magyarországon. Bár a sanghaji városi kormányzat által is támogatott projekt nem vezetett semmilyen beruházáshoz, a szintén sanghaji Fudan érkezése Gao szerint komoly lehetőségeket nyit meg Magyarország előtt, leginkább tudományos téren.
| A Fudan-ügy |
Áprilisban derült ki, hogy a magyar kormány több százmilliárd forintos hitelt venne fel Kínától, hogy kampuszt építsen az ázsiai ország elitiskolájának, a Fudan Egyetemnek Budapesten. A Direkt36 által ismertetett beruházási tervek hatalmas belpolitikai viszályt kavartak, ugyanis az intézmény székhelyének a ferencvárosi Déli Városkaput jelölték ki, ahol a kormány és a főváros közös megegyezése szerint a Diákváros névre hallgató komplex városrész épült volna meg, 8-12 ezer kollégiumi férőhelyet biztosítva a budapesti egyetemistáknak. Miután kiszivárogtak a Fudan tervei, a terület fejlesztési projektjét elvették a Budapest Fejlesztési Központtól, a Diákváros, illetve a Fudan kampusz ügye pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető Palkovics László közvetlen oltalma alá került. Bár Palkovics eleinte állította, hogy a 26 hektáros területen mindkét beruházás meg fog valósulni, a kormány május közepén olyan törvényjavaslat-csomagot nyújtott be, amelyből kiderült: nem csupán megépül a kínai kampusz, de mindössze 5–6 hektáros területet hagy a Diákvárosnak Ferencvárosban. Az ITM szerint kezdettől fogva „egyetemvárosról” volt szó, a projektről szóló dokumentumok, illetve Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szerint viszont ez a kijelentés nem fedi a valóságot. Mivel a járványügyi veszélyhelyzet miatt nem lehet helyi népszavazást kezdeményezni az ügyben, az ellenzéki politikusok budapesti konzultációt indítanak a Fudan Egyetem ügyében. A Diákváros-vitán kívül több aggálya is van a Fudan terveinek: nem csupán a „puha” hatalomgyakorlás eszköze lehet Kínának az oktatás a nyugati világban, de az építkezésre bejelentkező Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat korábban egy etiópiai beruházásánál telepakolta az Afrikai Unió székházát lehallgatókészülékekkel, valamint félő az is, hogy a Magyarországnak felajánlott kínai hitelkonstrukció egyáltalán nem kedvező az államháztartás szempontjából. |
Gao Anni nincs véleményével egyedül. Az általunk megkérdezett, Magyarországon élő kínaiak között teljes egyetértés volt arról, hogy a Fudan Egyetem színvonala komoly lökést adhat a hazai oktatási szférának. Gao Anni szerint a Fudan presztízsét az adja, hogy szakemberei a világ különböző pontjain szerzett tudást vittek haza és gyúrtak egybe a kínai tudományos szakértelemmel, ez a felfogás pedig példát mutathat a magyarországi egyetemeknek. Hasonlóan gondolkodik az egyetem nívójáról egy általunk megkérdezett Magyarországon dolgozó kínai orvos is: ő úgy tudja, hogy a Fudan tipikusan olyan hely, ahova csak az osztályelsőket veszik fel; nagyon nehéz bekerülni.
Zhang Andy, a Rollet tech-startup társalapítója szerint a Fudan külföldi kampuszépítése egy nemzetközi trend része: nyugati egyetemek is terjeszkednek Kína felé, több amerikai intézmény indít kurzusokat a Távol-Keleten. Ez alapján nem lenne ördögtől való egy külföldi, pláne ilyen presztízsű egyetem érkezése hazánkba, azt viszont hozzátette, hogy
Kína az oktatáson keresztül láthatóan igyekszik nemzetközi befolyást szerezni, ennek következményei pedig csak évtizedek múlva fognak kiderülni.
Zhang szerint a Fudan-ügy nem lenne ennyire felkapott téma, ha az oktatás nem átpolitizált keretek között működne Magyarországon. Hiába vált azonban a kínai egyetem kérdése politikai csatatérré, a közösséget nem érinti a konfliktus: az általunk megkérdezettek többsége a kormány és az ellenzék közötti viták újabb felvonásaként éli meg a Fudan-ügyet, ami nem ideális ugyan, de személy szerint senkire nincs hatással.
| Hogyan illeszkedik a magyar felsőoktatásba a Fudan Egyetem? |
| A Fudan Egyetem a QS rangsora alapján a világ harmincnegyedik, Kína harmadik legjobb egyeteme. A sanghaji székhelyű intézmény pusztán ebből a szempontból nézve valóban emelheti a hazai oktatási és tudományos élet színvonalát, azonban fennáll a veszélye, hogy a hatalmas tőkével rendelkező egyetem sokkal inkább ellehetetleníti, mintsem felhúzza a magyar felsőoktatást. Bár a több milliós éves tandíjak miatt a Fudan aligha fogja a magyar egyetemi érdeklődést átrendezni, az oktatók átlagfizetése körülbelül tízszerese lehet a jelenlegi egyetemi átlagbérezésnek, ami erős tudományos szívóerőt jelenthet. |
Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy a magyarországi kínai közösség beletartozik-e a Fudan-kampusz céldemográfiájába. A televíziós műsorkészítő Huang Szilvia szerint például kifejezetten hasznos lenne, ha kínai nyelven is elérhető lenne a felsőoktatás Magyarországon, igaz ez főként azokra, akik kínai–magyar kéttannyelvű iskolába járnak Budapesten. Gao Anni pedig állítja, hogy már volt is olyan a közösségben, ahol érdeklődtek nála a leendő budapesti kampusz egyetemi helyeiről.
A műfordító Li Zhen Árpád szerint viszont
a Fudan projekt nem élénk érdeke az itteni kínaiaknak.
Li Zhen szerint a legtöbb, Magyarországon született kínai fiatal magyar iskolákba jár és magyar egyetemekre megy tovább. Megemlítette azt is, hogy egyes szülők nagy nyugati egyetemekre küldik a gyermekeiket, éppen ezért többen vannak olyanok is, akik brit vagy amerikai rendszerű gimnáziumokba felvételiznek Magyarországon. A másik oldalról nézve Zhang Andy szerint a Fudannak is célja, hogy „kevésbé legyen kínai” és egyre több nemzetközi tanulót vonzzon be, ettől függetlenül viszont várható, hogy Magyarország, illetve más európai országok kínai lakossága is érdeklődni fog a kampusz iránt, ha megépül.
Keleti nyitás
A Fudan Egyetem érkezése egyértelműen beleillik a magyar kormány elmúlt években látott keletinyitás-politikájába, amelyben kitüntetett szerepet kap a kínai–magyar kapcsolatok megerősítése. Bár az elmondások szerint a kínai közösség mindennapjait nem befolyásolja a politika, a Kína-barát lépéseket alapvetően üdvözlik az itt élők.
Li Zhen Árpád szerint például pont ez az irányvonal tette lehetővé, hogy Magyarországon a kínai vakcinák is segítsék a koronavírus-járvány elleni védekezést, amiből az egész társadalom profitált. A műfordító állítja, hogy a kínaiak sokkal inkább bíznak a Sinopharm oltóanyagában, és a környező országok kínai közösségei irigyek arra, hogy Magyarországon elérhető a keleti vakcina is.
A kézzelfogható előnyök mellett többen is említették azt, hogy a keleti nyitás, illetve ezen belül is a Fudan Egyetem érkezése sokat tehet a kultúrák közti kapcsolatok erősítéséért. Az általunk megkérdezett kínai orvos szerint sem a kínai, sem a nyugati sajtó nem ad pontos képet a másikról és előszeretettel használ bizonyos narratívákat, ez ellen pedig olyan hidakat kell építeni, amelyek segítik a másik fél megismerését – ilyen lehet a Fudan-projekt is. Hasonlóan vélekedik Huang Szilvia, aki szerint egy ilyen nívójú egyetem hozzájárul egy szélesebb, mindkét oldal számára előnyös oktatási és kulturális összefonódáshoz.
Bár nem feltétlen adódik a politikai kapcsolatokból, Zhang Andy szerint a kínai–magyar együttélés rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedekben. A magyarok szemében sokkal érettebb kép alakult ki Kínáról és a kínaiakról, egyre kevésbé hallani együgyű megnyilvánulásokat, és nemcsak Budapesten, de vidéken sem „nézik ki” a kínaiakat a tömegből. Szerinte ez arra vezethető vissza, hogy felnőtt az a generáció, amely már egy nemzetközibb közegben szocializálódott, és ugyanígy nőttek bele a magyar kultúrába azok a kínai és más távol-keleti fiatalok is, akik már itt születtek.
Bár a koronavírus-járvány kitörése után kapott pár „vicces tekintetet a villamoson, leginkább az idősebbektől”, Zhang állítja, hogy a világban látott atrocitások a kínai közösségek ellen nem voltak jellemzőek Magyarországon. Hasonlóan vélekedtek mások is: nem csupán a járvány nyomán, de egyébként is élhetőnek és befogadónak tartják a magyar társadalmat, legtöbben civilként pedig a keleti nyitást is jóhiszeműen, baráti viszonyként igyekeznek felfogni, mintsem gazdasági vagy politikai haszonszerzésként.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Spionparadicsom lehet Budapest a lavírozó magyar külpolitika miatt
Veszélyes mutatvány olyan szuperhatalmaknak engedményeket tenni, amelyek nem ugyanahhoz a katonai és politikai szövetséghez tartoznak, mint Magyarország.
Szeretettel Kínának: a kormány trükközéssel szerez földet a Fudan Egyetemnek
A hitelt és a munkásokat Peking intézi, a tanárok tízszer annyit kereshetnek, mint az ELTE-n, az állam által fizetett oktatásról nincs szó, a tandíjat viszont nem a magyar pénztárcákhoz szabják.
Baranyi Krisztina: Nem engedhetjük, hogy a Fudan-ügy kikerüljön a közbeszédből
A ferencvárosi polgármester szerint jelenleg a budapesti konzultáció az egyetlen módja annak, hogy az itt lakók kézzelfogható véleményt formáljanak a Fudan kampuszépítéséről. Az „Üzenjünk Pekingnek” mottójú akció júniusban indul, a kérdésekre online és offline is lehet majd válaszolni.
