Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, melynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján - az idén május 30-án - emlékeznek "az elmúlt ezredév magyar hőseire", akik életüket adták a hazáért.

"Ezen a napon a hősökre emlékezünk; ennek történelmi múltja és hagyománya van" - mondta a miniszter a helyszínen a közmédiának.

A miniszter felidézte, már az első világháborúban megfogalmazódott, hogy meg kell emlékezni a hős katonákról, akik a fronton "életüket, vérüket áldozzák a haza érdekében". 1917-ben megszületett az első törvény, amely kimondta, hogy a településeken meg kell emlékezni a hősökről; már az első világháborúban megjelentek az első emlékművek, emléktáblák.

A fővárosi Hősök terén lévő Magyar Hősök Emlékkövét 1929-ben avatták fel. A miniszter kitért arra is, hogy 1945 után feledésbe merültek a hősi emlékművek és a katonák is, akik életüket áldozták a hazáért az ország érdekeiért.

Majd 2001-ben született meg az újabb törvény, amely visszahozta a hősökre való emlékezést. Ez ráadásul már nemcsak az első világháború idejétől, s nem is csak a katonákról szólt, hanem a honfoglalástól kezdve mindenkiről, aki életét áldozta, kockáztatta a hazáért, aki Magyarországért, a magyar emberekért tesz és áldozatot hoz. Ez a törvény szól azon hősökről is, akik napjainkban, ebben a pandémiás helyzetben életüket kockáztatják vagy áldozzák annak érdekében, hogy "biztonságban élhessünk" - tette hozzá a politikus.

Benkő Tibor azt mondta: a hősök napja az utókor számára azt üzeni, hogy emlékezni kell. "Emlékezni kell a hősökre, akiknek köszönhetjük nemzetünket, nemzetünk fennmaradását, akiknek köszönhetjük, hogy békében és biztonságban élhetünk" - fogalmazott. A jövő nemzedéke számára azt üzeni: "készüljünk arra, hogy bármikor képesek legyünk az országunk békéjét, biztonságát szolgálni" - jelentette ki a miniszter.