A Fővárosi Ítélőtábla szerint jogellenes volt a január 31-i pedagógussztrájk – derült ki a közleményükből. Az Ítélőtábla február 10-i ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését, amely még jogszerűnek tartotta a sztrájkot, és az eléges szolgáltatásoknál is a tanároknak adott igazat.

A minisztérium fellebbezett az első fokú döntés ellen, egyúttal elvárta volna, hogy az elsőfokú ítélet után ne sztrájkoljanak a tanárok.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, a bírósági iratokból kiderült, hogy már nem vádolja „pártpolitikai tevékenység támogatásával” a tanársztrájkot szervező pedagógus-érdekképviseleteket a kormány. Ezt a hiánypótlást a mostani döntést megelőző fellebbezéshez csatolták.

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke lapunknak elmondta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki ítéletének ismeretében is sztrájkba fognak lépni március 16-tól jelenlegi terveik szerint, azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha jogerős bírósági végzés lesz a kezükben. Szabó felhívta a figyelmet arra, hogy a január 31-i sztrájk előtt, január 28-án született bírósági ítélet, ami jogszerűnek mondta ki a sztrájkot, ez ellen pedig öt napig lehetett volna fellebbezni, a kormány azonban nem élt ezzel a jogával – egészen február elsejéig. Így lehetséges az, hogy amikor a sztrájkot tartották, a bírósági végzés annak jogszerűségéről még nem volt jogerős.

Szabó lapunknak elmondta, hogy pénteken egyeztetnek a kormánnyal a március 16-án kezdődő sztrájk idején elégséges szolgáltatásokról. Mint mondta, a kormánynak szerdán elküldtek egy tervezetet, erre hétfőn délután két óráig várnak írásos reakciót. Ha hétfőig nem sikerül megállapodni a kormánynak és a pedagógusokat képviselő szervezeteknek, akkor azonnal bírósághoz fordulnak az ügyben. Szabó Zsuzsa a Fővárosi Ítélőtábla végzésével kapcsolatban kiemelte, hogy álláspontja szerint az nem kifogásolta az elégséges szolgáltatásokat.

Törley Katalin-Pilz Olivér: Akarjuk, hogy a tanárok és diákjaik ne merjenek kiállni igazukért?

Amíg a pedagógusra nem partnerként tekint a „köz", amíg nem becsüli meg, nem ismeri el a tudását, az autonómiáját, amíg a munkavégzéséhez nem teremti meg a feltételeket, nem fizeti meg őt, addig sok tanár is marad olyan, mint a róla élő kép: nem mer véleményt mondani, sztrájkolni, tüntetni.

A pedagógusok szakszervezetei szerint a január 31-i sztrájkban húszezren vettek részt. Az Emmi ezt a sztrájkot többször is törvénytelennek bélyegezte, sőt, baloldali akciónak tartja azt. A március 16-tól kezdődő, határozatlan idejű tanársztrájk előkészítését a pedagógusok már elkezdték, az elégséges szolgáltatásokról pedig a kormánnyal kellene megállapodniuk.

„Tényleges pedagógussal szembeni retorzióról hozzánk még nem érkezett hír. Olyan viszont igen, hogy keressenek maguknak egy jó ügyvédet, meg, hogy ennek fegyelmi következménye lesz, ami nem tudjuk, hogy micsoda, mert a fegyelmi jog intézménye 2012 július óta már nincs” – mondta a január 31-i figyelmeztető sztrájkot követően Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja.

A pedagógus-érdekképviseletek azonban arról értesültek, hogy több iskolában szankcionálják a sztrájkban részt vett tanárokat. A visszajelzések szerint enyhébb retorzióról van szó azonban volt olyan tankerületi utasítás is, ami az érdekvédők szerint jogellenes.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás korábban azt mondta, van olyan intézmény, ahol arra utasították a tanárokat, hogy az e-naplóban úgy könyveljék el a sztrájk miatt elmaradt órákat, mintha megtartották volna azokat.

A január 31-i tanársztrájkról itt írtunk bővebben:

Bírósághoz fordult a minisztérium, hogy tiltsák el a tanárokat a hétfőihez hasonló sztrájkok megtartásától

Ne lehessen olyan időben tartani sztrájkot, amikor nincs még jogerős ítélet róla - kérte az Emmi.