Kapitány Balázs: 32 településen reális veszély a voksturizmus

„A voksturista előrejelző rendszer eredményei szerint 32 településen van reális esélye a tömeges voksturizmusnak, ez a hazai településállomány mintegy egy százaléka” – írta Facebook-oldalán Kapitány Balázs demográfus. Kapitány négy posztban mutatta be kutatása eredményét. Azt vizsgálta, lehet-e reális esély arra, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon határon túli magyarokat szervezetten és nagy tömegben leszavaztassanak és ezzel befolyásolják a választások eredményét.

Kapitány a kutatásában azt írta, hogy azok a települések, ahol valós a kockázata a voksturizmusnak jellemzően az ukrán határ mellett és Nagyvárad, valamint Szatmárnémeti környékén, a román határnál vannak. Érdekességként emelte ki, hogy a Vajdasággal határos részeken ilyen települést nem tudott azonosítani.

Kapitány szerint a voksturizmus által veszélyeztetett településeken összesen nagyjából 21 ezer szavazópolgár van regisztrálva, becslése szerint 4000-4500 lehet közülük voksturista. A szabolcsi 4-es és a hajdú-bihari 4-es körzet érintett, de egyik sem ingadozó, hanem stabilan a Fidesz szokta ezeket megnyerni.

„Az érintett települések elhelyezkedése számomra azt sugallja, a jelenség mögött valószínűleg nem tudatos, felülről történő politikai célú országos szervezés állhat, ugyanis akkor nem ezeken a településeken és választókerületekben, hanem kicsit ’odébb’, már kétesélyesebb OEVK-kban (Szabolcs-Szatmár-Bereg 2; Hajdú-Bihar 6 stb.) jelentek volna meg a tömegesen voksturisták” – írta utolsó voksturizmusról szóló posztjában Kapitány.

Kapitány szerint ahhoz, hogy valahol a határon túli voksturistákkal csalni lehessen, a következők szükségesek:

• „A jelenlegi szavazók száma túl magas kell legyen ahhoz viszonyítva, mint ahány szavazópolgár kellene, hogy éljen a településen, ha a 2011-es népszámlálás településenkénti koréves magyar állampolgárságú lakosságát veszem és ezt követően évről évre öregbítve, egyben az adott korú állampolgárok belföldi vándorlásait, halálozásait lekövetve továbbvezetem, és így határozom meg az adott településen a szavazópolgárok ’elvárt’ számát. (…)
• A voksturizmushoz adott településen nem csak „túl sok” szavazópolgár kell legyen, de emellett a szavazópolgárok jelentős része határon túli magyar is kell, hogy legyen. (…)
• Ha egy adott településen az egy szavazópolgárra eső háztartási vízfogyasztás változása az elmúlt évtizedben nem követi az országos trendeket, hanem egyértelműen attól elmaradóan változott (több mint 7%-ot csökkent, miközben országosan 6%-ot nőtt 2010 óta) azért az gyanús, mert arra utalhat, hogy az adott időszakban olyan polgárok jelentek meg a településen, akik nem is élnek ott, vagy akik nem szeretnek mosakodni.”

Kapitány szerint azonban érdemes az áramfogyasztást is vizsgálni, „és ha azt látjuk, hogy az adott településen az egy főre jutó áramfogyasztás trendjei szintén nem az országos trendeknek megfelelően, hanem attól elmaradóan változnak (több mint 10%-ot csökkentek, miközben országosan 5%-os a növekedés), akkor már csak két eshetőségünk lehet:

• az adott településre valamiért ez elmúlt években olyan határon túli magyarok költöztek tömegesen, akik nem szeretnek se mosakodni se áramot használni VAGY
• ezek a mosakodni és áramot használni nem szerető szavazópolgárok valójában nem is laknak ott. Ebben az esetben viszont arra gyanakodhatunk, hogy az adott településen magas a fiktív lakcímbejelentések száma és így magas a voksturizmus kockázata.”

Kapitány Balázs posztsorozatában konkrét példát is hozott a voksturizmusra. Mint írta, például Barabáson több a szavazópolgár, „mint amennyinek kellene lennie, már ha 2011-óta csak a születések, halálozások és belföldi vándorlások befolyásolták volna a szavazók számának változását. A barabási választópolgárok jelentős része úgy tűnik nem Magyarországon született. Ugyanakkor Barabáson az egy szavazópolgárra eső víz és áramfogyasztás jelentősen esett 2010 óta. Ez alapján úgy lehet becsülni, hogy a településen a választók mintegy 25-30% ’fiktív’, tehát olyan személy, aki életvitelszerűen nem él ott. Emiatt Barabás esetén reális az esélye annak, hogy a 2022. évi országgyűlési választásokon határon túli állampolgárok ’voksturistaként’ megjelennek”.

Kapitány Balázs posztsorozata itt, itt, itt és itt érhető el.