A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) jelentést készített a magyar sajtóhelyzetről a választások előtt. Kauis Niemi, a vezető finn napilap, a Helsingin Sanomat főszerkesztője az erről szóló beszélgetésen kiemelte, hogy az egyébként is a figyelem középpontjában lévő magyar médiahelyzet most különösen jelentős a kiélezett választási küzdelemben. Egy héttel a háború előtt jártak hazánkban, de senkivel nem beszéltek erről, mert mindenkit a közelgő választás foglalkoztatott – emelte ki.

Elmondása alapján Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivővel is találkoztak, ő pedig azt igyekezett bizonygatni, hogy olyan, hogy független újságírás, valójában nem is létezik. A főszerkesztő megdöbbent ezen az – ahogy fogalmazott – „nihilisztikus” hozzáálláson. Kovács egyébként azt mondta nekik: él és virul a sajtószabadság Magyarországon. Kauis szerint viszont bár sok médiamunkásban ott van az újságírás ethosza, kénytelen KESMA-lapoknál dolgoznia, mert el kell tartania a családját. Az online konferencián felhozta emellett a 9 évre bebetonozott NMHH-elnök és más bebetonozott állami tisztségviselő ügyét.

Felidézte: magyar kormányzati részről azt hangoztatták nekik, hogy a hazai sajtószabadsággal nincs semmi probléma, hiszen sok független szereplő van a piacon – ide sorolták a kormánypárti médiumokat kiadó KESMA-t is, lévén, azt közvetlenül nem a kormánypárt működteti. Beszéltek Márki-Zay Péterrel és Karácsony Gergellyel is, akik szerint teljesen újra kellene gondolni a közmédia rendszerét, amiben az EU és az IPI is segíthet.

Márki-Zay azt is mondta nekik, hogy egy új kormány a jelenlegi közmédiával két évnél nem húzná ki tovább a folyamatos támadások miatt.

Jól kidolgozott médiaszerzés

Jamie Wiseman, az IPI munkatársa szerint a Fidesz a választások előtt tovább rombolja a sajtó sokszínűségét. Mint mondta, célzott támadásokat láthatunk, mint például a Klubrádió FM-frekvenciájának meg nem hosszabbítása esetén, összességében pedig a leginkább kidolgozott médiaszerzést az EU-ban. Ennek részei az állami média sorba állítása és privát médiacégek koncentrációja kormánybarát oligarchák kezében.

Wiseman úgy foglalta össze, hogy ez egy olyan hálózat, amit az állami cégek is segítenek‚ és komolyan torzítja a piacot a nagy mértékű állami hirdetésköltés, ami jobbára a kormánybarát médiát segíti. Szerinte kiegyensúlyozatlanul és elfogultan viselkedik a közmédia kampányidőszakban, illetve a független sajtót hátrányosan megkülönböztetik, nem adnak interjút a munkatársainak sokszor, nem akkreditálják őket sajtótájékoztatókra, illetve nem férnek hozzá kormányzati információkhoz.

A sajtószervezet szerint célzott támadásokkal foglalja el a kormánypárt a médiát

Túry Gergely

Kiemelte, hogy a járvány alatt nem mehettek be az újságírók a kórházakba, illetve, hogy a rémhírterjesztési törvény öncenzúrához vezet. Beszélt a Pegasus-botrány médiás érintettségéről, illetve arról, a kormány nem működik együtt az azzal kapcsolatos uniós vizsgálatban. A sajtószervezet munkatársa hozzátette, hogy bár a kormány arra hivatkozik, hogy a média piaci folyamataira nincs ráhatása, azt az állami reklámköltések komolyan torzítják, ami kihat a fair választásokra.

Megerősíti az elhangzottakat, de egész más ezeket belülről átélni – kezdte beszédét Serdült Viktória, a hvg.hu munkatársa. Kiemelte, hogy tényleg vannak független lapok Magyarországon, mint lapunk is, de nehéz információhoz jutniuk. A közmédiáról felidézte, hogy az már az előző kormányok alatt is problémás kérdés volt, de ami most zajlik ott, az példátlan – és mivel évtizedekig nem volt más csatorna, sokan most is onnan tájékozódnak, ezért fontos a kormánynak a felette gyakorolt kontroll.

Nyomásgyakorlás

Kollégánk úgy foglalta össze, hogy 3 pilléren nyugszik a rendszer, a műsorszerkesztés (programming), a nyomásgyakorlás (pressure) és a propaganda.

Ez elsőt szerinte jól érzékelteti, hogy míg az ellenzék jelöltjét öt percre hívták meg csupán a közmédiába évek óta, addig Orbán Viktor március 15-i beszédét kilencszer adták le 24 óra alatt.

Elmondta, hogy több barátja dolgozik az állami médiában, akik komoly nyomásról számoltak be. Felidézte, hogy több oknyomozó cikk is bemutatta, hogy például nem használhatták a hírműsorokban a „menekült” szót, nem szólaltathattak meg bizonyos civil szervezeteket, illetve például nem írhatták le Greta Thunberg klímaaktivista nevét. Hozzátette, hogy nemrég az is kiderült: az MTI-nek volt, hogy még egyes hírek címét is a kormányfő sajtósa diktálta le, sok kormányzati eseményt pedig kihagynak a listából, hogy a független sajtó ne mehessen oda kérdezni.

A propagandát mutatja, hogy az MTI napokig nem hívta háborúnak az ukrajnai inváziót és a közmédia még akkor is oroszbarát álláspontot sugárzott sokszor, amikor a kormány már elítélte az agressziót, tette hozzá. Kiemelve: mindez a KESMA-val egyetemben sok emberre hatással van, akiknek nemigen van más információforráshoz hozzáférése.

Tehetetlen az EU?

Eva Simon, a Liberties jogvédő szervezet jogásza úgy kezdte: még nem látszik, a lengyel és magyar jogállamisági eljárást mennyire írja felül a háború, az viszont igen, mennyi mindent tehetett volna eddig az EU, ha már a kezdetektől komolyan veszik az intézményei a magyar médiahelyzettel kapcsolatos aggályokat.

Szabad és sokszínű média nélkül nemcsak az országgyűlési, de az EP-választások esetén sem beszélhetünk szabad és fair voksolásról – jelentette ki.

Nehezményezte, hogy noha már 2016-ban beadtak egy panaszt az állami médiával és a kormányzati hirdetésekkel kapcsolatban, amit később a KESMA-összeolvadással is kiegészítettek, az Európai Bizottság azóta sem tett semmilyen lépést ezzel kapcsolatosan. Pedig szerinte a Bizottság több ponton is tudna mit tenni a magyar médiahelyzettel kapcsolatosan.

Az Orbán-kormány hatalomra kerülése után nem sokkal hozott médiatörvény ellen már sok szerkesztőség üres címlappal tiltakozott.

Horváth Szabolcs

Például a jogszabályok betartatásával, a panaszok kivizsgálásával. Emellett a jogállamiság keretében a tagállammal és egy, a Bizottságnak jelentést tevő civil szervezettel közösen lehetne dolgozni a helyzet javításán. Egy kétéves közös programot javasolnának, melynek során egy független testület látogatást tenne, hogy megtudja, javult-e a helyzet – és csak akkor indulna el a hetes cikkely szerinti eljárás, ha nem.

Hozzátette, ma zárul a Bizottság készülő médiaszabadsági törvényének nyilvános konzultációja. Ennek, ha elég bátrak, lehet érdemi hatása, mert nem csak ajánlás, hanem kötelező átültetni a nemzeti jogba – tette hozzá. Arról is beszélt, a közmédia finanszírozását konkrét előírásokhoz kellene kötni, nem csak úgy kiszórni rá állami milliárdokat, az állami hirdetéseket pedig piaci alapon kell kiosztani a politikai hovatartozás helyett.

Szétszakadt a szakma

Léteznek újságíró−szövetségek, de a szakma kettészakadt a független és a kormánybarát újságírók közt nincs érdemi párbeszéd – mondta kérdésre Serdült Viktória.

Kollégánk szerint a szakmai szervezeteknek komoly feladata lenne ezen változtatni. Eva Simon azonban úgy látta, a „propagandistákat” ki kell hagyni az ilyen szervezetekből, mert nincs lehetőség a két csoport közti párbeszédre.

Arról is beszélt, hogy az önszabályozás egyébként fontos, az etikai normákat ugyanis nem jogszabályokkal kell rendezni.

Munkatársunk felidézte a HVG, illetve a Telex gyakornoki programját, melyek azt mutatják szerinte, hogy történt egy pozitív elmozdulás. Korábban ugyanis kevés lapnál alkalmaztak pályakezdőket, pedig ez szerinte jelentős részben már felváltotta az újságíróiskolákat, noha azok továbbra is működnek mind egyetemek kommunikáció tanszékein, mind a MÚOSZ berkein belül.

Kérdésünkre, miszerint az EU-nek nem lenne-e célszerű egyszerűen betiltani az állami hirdetéseket, a jogvédő szervezet jogásza arról beszélt, ez nem fog megtörténni. Szerinte a tagállamok gazdasági rendszerei eltérnek, a piacokat nehéz összevetni. Így összességében értékelése szerint ezt a problémát uniós szinten mindössze úgy tudják kezelni, ha elvárják az átláthatóságot.

A finn főszerkesztő a volt indexesek új szerkesztőség építésére hivatkozva büszkeséggel mondta: van még lehetőség a független újságírásra Magyarországon. A hvg.hu újságírója pedig zárásul azt fogalmazta meg: akárki is kerül kormányra, fontos, hogy hagyja dolgozni a sajtót és segítse információkhoz jutni.