Tetszett a cikk?

Az Alkotmánybíróság a Transparency International civil szervezetnek adott igazat: nem lehet általánosságok alapján megtagadni a Farkas Flóriánt is érintő vizsgálat anyagainak kiadását. Az ügy most visszakerül a bíróság elé.

A 2013-ban indult Híd a munka világába elnevezésű program szabálytalanságaira 2015 elején derült fény: az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egyebek közt drága autókra és egy gellérthegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott százmilliókat. A programot felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma saját belső vizsgálatai nyomán végül 2015 végén a 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot. A NAV 2016 óta folytat nyomozást a Fővárosi Ügyészség kezdeményezésére költségvetési csalás gyanúja miatt, de mint nemrég kiderült, a képviselőnek újra nem jelölt és így mentelmi jogát elvesztő Farkas Flórián Fidesz-politikust, az ORÖ egykori elnökét még ki sem hallgatták, hiszen az ügyészség nem kérte mentelmi joga felfüggesztését.

A Transparency International (TI) 2019-ben kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumától az üggyel kapcsolatos vizsgálatok iratait, azon az alapon, hogy jelentős közpénzeket érintő kérdésről van szó. A tárca ezt megtagadta, és a bíróság két szinten neki adott igazat. Az ítélet szerint ugyanis „a nyomozóhatóság állásfoglalásával bizonyítani lehet, hogy a kért adatoknak a büntetőeljárás során olyan jelentősége van, ami megalapozza az adat kiadásának korlátozását”. Vagyis „a bűncselekmények üldözéséhez vagy megelőzéséhez fűződő társadalmi érdek erősebb, mint a felperes közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga”.

Az Alkotmánybíróság Dienes-Oehm Egon vezette tanácsa azonban nem így látta. Az adatkérés ugyanis nem a büntetőeljárás irataira, hanem a minisztériumi vizsgálat eredményére vonatkozott. „A támadott ítélet alapján nem volt megállapítható, hogy a bíróság az adatokat konkrét adattartalmuk szerint megvizsgálta volna”, és a bíróság nem kötelezte az adatigénylést elutasító minisztériumot sem arra, hogy az igényelt adatok, információk, javaslatok esetében egyenként igazolja, valóban fennáll-e az adatszolgáltatás megtagadásának jogcíme. A bírósági döntés alapjául szolgáló NAV-állásfoglalás csak általánosságban utalt a bűnüldözési érdekre az összes igényelt adat kapcsán. Vagyis nem indokolták meg konkrétan, melyik adatot miért nem lehet kiadni, így a bírói döntés „a feltétlenül szükségesnél tágabb alapjogkorlátozásra adott lehetőséget, és emiatt alaptörvény-ellenes”.

Az ítéleteket tehát az Ab megsemmisítette, de hangsúlyozta: ebből még nem következik, hogy a kért adatokat biztosan ki kell adni. Az ügy most visszakerül a bíróságra, és ott az Ab útmutatása szerinti vizsgálat alapján kell erről újra dönteni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!