„Az utasonként számított adó bevezetése magasabb viteldíjakat jelentene egy olyan szektorban, amely két éve veszteséges, ennek a vitatása a legalapvetőbb közgazdasági elemzésekkel is szembemegy” – mondta Robert Carey, a Wizz Air elnöke a hvg.hu-nak.

Lapunk azt követően kereste meg a magyar gyökerű légitársaság vezetését, hogy a kormányfő bejelentette: a légitársaságok esetében is „extraprofit különadót” vezetnek be elsősorban a rezsicsökkentés finanszírozására. Csütörtökön aztán az is kiderült, hogy ez a Budapestről induló légi járatok esetében utasonként 10-15 eurós díjat jelentene, amelyet a földi kiszolgálást biztosító cégre vetnének ki, majd az továbbháríthatná az érintett légitársaságokra, akik - mint az kiderül a válaszból is - pedig az utasokra.

Magyarország esetében a legnagyobb légi forgalmat a Wizz Air diszkont légitársaság bonyolítja, így elsősorban ezt a céget érintheti a 2022-2023-ra kivetendő közteher.

A Wizz Air elnöke válaszában emlékeztett: „A légiközlekedési ágazat, melynek részét képezi a Wizz Air is, jelentős veszteségeket szenvedett a Covid-19 világjárvány során, és bevétele, illetve nyeresége várhatóan még hosszú ideig nem éri el a vírus kitörése előtti szintet. A turisztikai szektor számára is súlyos csapás volt az elmúlt két év, és minden újabb gazdasági teher tovább lassítja a régóta várt fellendülését, nemcsak a Wizz Air, hanem a gazdaság egésze számára, hiszen ellehetetleníti azoknak az előnyöknek az érvényesülését, melyeket az emberek és nemzetek légi összeköttetése teremt meg.”

A Wizz Air Hungary Zrt. utolsó lezárt pénzügyi évéről (2020. április 1. és 2021. március 31. között) tavaly augusztus végén kiadott éves beszámoló szerint abban az időszakban 721 millió euró veszteséget szenvedett el a társaság, egy évvel korábban 286 millió euró volt az adózott nyeresége. A Wizz Air utolsó lezárt negyedévében, 2021 utolsó három hónapjában 267,5 millió euró volt a veszteség.