Navracsics Tibor: 2023 első negyedévében jöhetnek az első uniós pénzek

„Nagyot csalódnék az Európai Bizottságban, ha politikai játszmák részévé tennék a Magyarországgal való tárgyalásokat” – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hétfőn, a Klímabarát Települések Szövetségének tárgyalása után rövid, közös sajtótájékoztatót tartott Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesterével, valamint Péterffy Attilával, Pécs, illetve Veres Pállal, Miskolc polgármesterével.

Navracsics a hvg.hu kérdésére válaszolva azt mondta, jelenleg nem tud látványos előrelépésről beszámolni az uniós forrásokkal kapcsolatban. A miniszter azt mondta, jelenleg arra várnak, hogy az Európai Bizottság választ adjon arra a levélre, amiben a magyar kormány válaszolt kérdéseikre. Erre a Bizottságnak szeptember 22-ig van még ideje.

A miniszter szerint, ha sikerül a tárgyalásokat a mostani „jó ütemben” folytatni, és ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor az első összegek az uniós helyreállítási alapból 2023 első negyedévében érkezhetnek meg Magyarországra. Navracsics azt mondta, a kormány már több projektet is előfinanszírozott, első körben ezek számláit fogják benyújtani az Európai Bizottságnak, így az első összegekből ezeket fogják finanszírozni.

A Klímabarát Települések Szövetségének tárgyalásán ezúttal azért csak három város (Budapest, Pécs, Miskolc) vett részt, mert ez az a három város, ami lehetőséget nyert arra, hogy közvetlenül uniós pénzekért pályázzon a jövőben az Európai Bizottságnál. A tárgyalásról mind Navracsics, mind a három városvezető derűlátóan számolt be, Karácsony Gergely azonban kiemelte: ahhoz, hogy klímavédelmi vállalásaikat teljesíteni is tudják, partnerség kell.

Túry Gergely

A főpolgármester ezzel valószínűleg arra célzott, hogy a kormány és Budapest vezetése között finoman szólva sem harmonikus a kapcsolat: a kormány például egyelőre nem fizette ki a BKV-nak szerződés szerint járó 12 milliárd forintos normatív támogatást, a főváros pedig még emellé szeretne 14 milliárdot kérni szintén tömegközlekedésre – egyelőre sikertelenül. De a kormány azt sem engedélyezte egyelőre, hogy a főváros működési hitelt vegyen fel, így – Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes korábbi beszámolója szerint – az sem kizárt, hogy a főváros év végére technikai csődbe jusson.

Karácsony ismét kiemelte, hogy a főváros klímavédelmi tervet fogadott el, amiben vállalták, hogy 2030-ig azt az energiát, amit a főváros kezelésében lévő cégek fogyasztanak, ők maguk fogják előállítani. Szerinte viszont ahhoz, hogy Budapest valóban klímasemleges legyen az kell, hogy átfogó ingatlanfejlesztést hajtsanak végre – mindehhez elengedhetetlen a kormány támogatása.

Navracsics Tibor a sajtótájékoztatón elmondta: a három városvezetővel egyelőre abban állapodtak meg, hogy szakértői munkacsoportot hoznak létre, amelyben a városokkal együtt fognak a közös klímapolitikán, illetve a három település vállalásain dolgozni. A miniszter szerint azzal, hogy a három város lehetőséget kap arra, hogy élen járjanak a klímapolitikában, az országot is erősebbé tudja tenni.

A sajtótájékoztatón azonban egy szó sem hangzott el arról – bár erre vonatkozó újságírói kérdés volt – hogy a három város pontosan mekkora összegre pályázhat majd az Európai Bizottságnál, illetve mekkora részét fogja állni a kormány a támogatásnak.