81 évesen elhunyt Mészöly Kálmán egykori válogatott futballista, edző, az MLSZ korábbi tanácsadója.

Mészöly Kálmán november elején súlyos állapotban került a budapesti Szent János Kórház belgyógyászati osztályára, ahol fertőzéssel, tüdőgyulladással, keringési problémákkal kezelték, majd a koronavírust is elkapta, de ki is gyógyult belőle. Fia, Mészöly Géza akkor még bizakodóan nyilatkozott apja felépüléséről:

„Erős az Öreg, ezt is túléli. Nem hiába, ő a Szőke Szikla, nem lehet vele szórakozni”

– mondta a Nemzeti Sportnak.

Mészöly Kálmánt végül legyűrték betegségei: hétfőn este érkezett a hír, hogy elhunyt.

MTI / Illyés Tibor

A Szőke Szikla

Mészöly Kálmán, 61-szeres magyar válogatott labdarúgó, a Vasas legendás hátvédje, később a csapat és a válogatott többszöri edzője 1941. július 16-án született. Játékoskarrierének egészét a Vasasban töltötte, 1959 és 1972 között 279 mérkőzést játszott, és védőként összesen 32-szer lőtt gólt.

A Vasassal négyszer volt bajnok és háromszor nyerték meg a Közép-európai Kupát (KK), és bár ez az 1920-ban indított regionális kupa a frissen induló BEK és KEK-kupasorozatok mellett már kisebb jelentőségűnek tűnt, a KK legeredményesebb országa Magyarország, legtöbbször pedig az a Vasas nyerte meg, amiben Mészöly is játszott - először 1960-ban, a First Vienna FC ellen, amit 1-3-ra nyertek meg.

Mészöly Kálmán, Szepesi György és Novotny Zoltán a Magyar Rádió stúdiójában

Fortepan / Szalay Zoltán

Mészöly a magyar válogatottban 1961 és 1971 között játszott 61 mérkőzésen, itt hat gólt szerzett, ezek kétharmadát büntetőből. Két világbajnokságra is kijutott: 1962-ben ott volt Chilében, majd 1966-ban ott volt azon az angliai világbajnokságon is, ahol a magyar csapat a kétszeres világbajnok brazilokat verte 3-1-re. Ezen a mérkőzésen ő is gólt szerzett, majd miután megsérült a válla, felkötött karral tért vissza a pályára.

A válogatottban kapta becenevét is: Szőke Sziklának elmondása szerint először az MTI egyik akkori tudósítója, Boskovics Jenő nevezte az 1962-es világbajnokságon.

Heves természetét dokumentumfilm örökítette meg

Mészöly játékos pályafutását 1972-ben fejezte be, azonban nem tudott rögtön a magyar első osztályban edzősködni: csak 1976-ban szerezte meg labdarúgó-szakedzői diplomáját, így egészen addig két másodosztályú csapatnál volt edző. Megfordult a Budafoki MTE-nél, de 1972 és 1974 között a Ganz-MÁVAG SE-t irányította, vezetőedzőként Budafokra ’74 és ’76 között tért vissza.

Ahogy megszerezte az ehhez szükséges végzettséget, az NB I-be igazolt, a Békéscsabai ESSC-t irányította 1976 és 1978 között, 1978-ban pedig visszatért a Vasashoz, amit egészen 1980-ig irányított. Két szezon alatt ha csodát nem is tett, de a harmadik helyet sikerült elérnie velük a bajnokságban.

1980-ban azonban még komolyabb kihívás elé állították: a magyar válogatott kispadjára kapott meghívót, immár szövetségi kapitányként. Mészöly egészen 1983-ig irányította a csapatot, 31 meccsen szerepelt velük, 1981-ben pedig csoportelsőként juttatta ki a magyarokat az 1982-es világbajnokságra. A csoportból viszont kiestek, csak a 14. helyet tudták így megszerezni.

1981-ben viszont pont azon a mérkőzésen kísérte a csapatot egy dokumentumfilmes stáb, amikor Norvégia ellen eldőlt, hogy a magyar válogatott kijut a világbajnokságra. Az ország egy része ekkor szembesülhetett azzal, hogy Mészöly Kálmán milyen heves temperamentumú ember volt: a stáb végig rögzítette, ahogy játékosait vehemensen biztatja, vagy hordja le egy-egy rossz megmozdulásuk után.

Évtizedekkel később a Nemzeti Sportnak a szabadszájúságáról azt mondta, nem szégyellte, ő egyszerűen egy „ilyen fajta edző” volt. A dokumentumfilm Mészöly kiszólásai miatt azonban hatalmas port kavart: elmondása szerint még leveleket is kapott, amiben idősebb szurkolók biztosították arról, hogy imádkoznak érte, hogy Isten feloldozza a káromkodással elkövetett bűnei alól.

Mészöly a válogatott vezetéséről az 1982-es világbajnokságról való kiesés után, 1983-ban mondott le, egy szezonra pedig visszament a Vasashoz, majd 1985-ben rövid időre elvállalta a török válogatott vezetését. Karriere ott nem volt hosszú életű: még abban az évben a Fenerbahce SK-t vette át vezetőedzőként, 1986-ban pedig az Altay Izmir kispadjára ült le.

1988-ban tért haza Magyarországra, szezon végére pedig átvette a Zalaegerszegi TE irányítását. Hogy belecsöppent, vagy aktív részese volt-e a magyar sporttörténelem egyik legsúlyosabb bundabotrányának, az valószínűleg már soha nem fog kiderülni, de egy biztos: fél évre eltiltották Magyarországon minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől, miután a rendőrség hónapokon keresztül vizsgálódott az ügyben.

A botrány 1988-ban robbant: október 26-án írta meg az akkori Népsport, hogy a rendőrség több focistát és sportvezetőt is őrizetbe vett. Mészöly az elsők között került őrizetbe, és míg a legtöbben (bár rengeteg játékos, edző és sportvezető is érintett volt az ügyben) megúszták próbára bocsátással, a Debreceni MVSC vezetőit és Mészölyt eltiltották a focitól. Az edző mindent tagadott, 2016-ban a Faktornak adott (azóta elérhetetlen) interjúban pedig így idézte fel a történteket:

„Győrből már többen hívtak, hogy megvettük a meccset. Mondom, vettük a kurva anyátokat! És akkor jött egy ramazuri, hogy egy csomó meccs el lett adva, nem csak a miénk. És elvitték ezt meg amazt és egyszer csak jöttek értem is. Akkor már a Vasas edzője voltam. Levittek Győrbe, és rendesen be is kasztniztak. Semmi nem igaz az egészből!”

Annyi viszont biztosan igaz, hogy az 1988-1989-es szezonban – vagyis akkor, amikor a letartóztatások, őrizetbevételek kezdődtek – Mészöly már valóban nem volt Zalaegerszegen: egy szezonra a Vasas vezetését vette át ismét.

A ’88-’89-es szezont megrengette a bundabotrány, visszaesett a bajnokság és a válogatott színvonala is, Mészölyt pedig 1990-ben visszahívták a válogatott élére.

Mészöly Kálmán és Albert Seszternyov a Magyarország-Szovjetunió meccsen 1968. május 4-én a Népstadionban

Fortepan / Bojár Sándor

A válogatottat ezúttal csupán 18 meccsen keresztül vezette: nem jött össze a kijutás az 1992-es svédországi Európa-bajnokságra, Mészölynek pedig nem volt maradása a válogatott kispadján: Szaúd-Arábiába ment, ahol az al-Ittihadot vezette 1992 nyaráig.

A Vasashoz az 1992-1993-as szezonra szakosztályvezetőként tért vissza, majd a ’93-’94-es szezont vezetőedzőként vitte végig, mígnem 1994-ben harmadszor is szövetségi kapitány lehetett. Ezúttal sem sok időre: mivel nem jutottunk ki az angliai Eb-re, 12 meccs után otthagyta a csapatot, majd évekkel később Ciprusra ment, ahol 1997 és 1998 között az AEL Limassolt vezette.

Közeledés a Fideszhez

Mészöly Kálmán visszavonulása után az MLSZ elnöki szaktanácsadójaként, szakkommentátorként és a Vasas igazgatósági tagjaként folytatta karrierét. Már az első Orbán-kormány idején vonzódni kezdett a politikához, majd 2002 októberében, hónapokkal a Fidesz-kormány bukása után gyakorlatilag kirúgták a csapat igazgatóságából. A történtekről 2002-ben a Nemzeti Sport akkori újságírója, Sinkovics Gábor írt, Mészölyt is megszólaltatva.

„Bolond világban élünk. Nem jól van ez így, állandóan csőre töltött vízipisztollyal mászkálni, hogy akkor ki is az ellenség, és ki az igazi magyar. A pártok számháborúja átterjedt a mindennapjainkba, már az is gyanús, ha valakit balfácánnak neveznek. Hidegháború ez, egyre forróbb helyzetekkel. Sportlap lévén itt akár be is fejezhetnénk az okoskodást, ha az alábbi történet nem Mészöly Kálmánról szólna”

– írta cikke leadjében Sinkovics. Bár egyértelműen ezt sem az újságíró nem írta le, sem Mészöly nem mondta ki, úgy fest: az alapvető szakmai konfliktusokon túl a klub vezetése azt sérelmezte, hogy Mészöly, bár saját elmondása szerint Orbán barátja volt, nem lobbizott eléggé a Vasasért a kormánynál. Orbán Viktor akkoriban még focizott, többször edzett a Vasas pályáján is, azonban a klubvezetés ezt állítólag nem nézte jó szemmel. Orbán és Mészöly barátsága annak ellenére szökött szárba, hogy a kommunizmus idején az edző büszkén hangoztatta, hogy baloldali értékeket vall.

2007-ben egy sporttévén meghívott szakértőként kritizálta rasszista mondatokkal az afrikai játékosokat, és az eset akkora felháborodást váltott ki, hogy Mészöly Kálmán emiatt távozott az MLSZ elnöki tanácsadói posztjáról. Szavaiért elnézést kért.

Fia, Mészöly Géza is a Vasas focistája lett, tizennyolcszor szerepelt a magyar válogatottban, jelenleg a Szombathelyi Haladás megbízott vezetőedzője.