Az elmúlt hónapokban többször is megjárta a sajtót a Vitézi Rend, vitézi rendek kérdése, mi is beszámoltunk például a korábban Szovjetunió-hőseként kitüntetett Farkas Bertalan vitézzé avatásáról és arról is, amikor kisebb polémia kerekedett abból, hogy Szegeden terveztek a vitézek egy Horthy-emlékművet felállítani, ráadásul pont október 15-én.

A Vitézi Rend története 1945 után válik érdekessé, addig egy köztestület, amit Horthy Miklós alapított és nagyon leegyszerűsítve nemességpótlékként használt. A kormányzó és a király hatáskörei között ugyanis az egyik különbség, hogy míg az utóbbi adományozhatott nemességet, addig az előbbi ilyet nem csinálhatott. Horthy pedig ezt azzal kerülte meg, hogy létrehozta a Vitézi Rendet, aminek keretében címet és birtokot adományozhatott az arra érdemeseknek, akik pedig cserébe hűséggel szolgálják majd. Nos, ami a hűséget illeti, Horthynak csalatkoznia kellett. A 40-es évekre a Rend tagsága mintegy tizenötezer főre hízott és még rajtuk kívül is volt nyolcezer várományosa a címnek, ám ezeknek csak egy statisztikailag szinte kimutathatatlan törpe minoritása szállt szembe a nyilasokkal a kiugrás idején, a többség szemrebbenés nélkül esküdött fel Szálasi Ferencre.

A háború után a Vitézi Rend vezető testületét, az Országos Vitézi Széket feloszlatta az Ideiglenes Kormány „fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek” megszüntetését előíró rendelete, amit egyébként a rend korábbi tagja (vitéz dálnoki) Miklós Béla vezérezredes, miniszterelnök írt alá. Ezt majd egy sor olyan másik rendelet és törvény követi, ami végérvényesen megszünteti a Vitézi Rendet. Ebből a jogszabályzuhatagból egyet érdemes szó szerint is idézni, ez a mai napig hatályos, 1947. évi IV. törvény 1. paragrafusának 1. bekezdése: „A magyar nemesi és főnemesi rang (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő) megszűnik. A külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyek, illetőleg az ilyen engedélyek jellegével bíró törvényi rendelkezések hatályukat vesztik.” Illetve ugyanezen törvény 3. paragrafusának első bekezdése:

„A jelen törvény 1. §-ában említett rangjelző címek, valamint a „vitéz” cím használata tilos.”

A velünk élő Vitézi Rend

Az elmúlt évek során több cikk is megjelent (pl. itt és itt) a kormánypárti sajtóban a magát legitim Vitézi Rendnek nevező társaságról. Ez a Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága (ICOC) által is hitelesített testület az 1945-ben megszüntetett, de ettől még emigrációban ugyanúgy tovább működő rend jogutódjának tekinti magát, jelenleg is egy Habsburg főherceg, Habsburg-Lotharingiai József Károly főherceg a főkapitánya. Az eredeti, pontosabban az emigrációban továbbműködő Vitézi Rend utolsó, konszenzustól övezett főkapitánya az ő apja, Habsburg–Lotaringiai József Árpád főherceg volt.

A vitézi rendek képviselői megemlékezést tartanak a Rákoskeresztúri új köztemetőben az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 60. évfordulóján, 2016. november 4-én.

MTI / Kovács Tamás

Mint annyi minden, a rendszerváltás után a Vitézi Rend is többfele szakadt, jelenleg két frakció bizonygatja magáról, hogy ő az igazi Vitézi Rend és a másik csupán csak egy egyesület, amibe kár jelentkezni is. A vitázó felek egyike, a fentebb is említett legitim Vitézi Rend, a másik pedig az a társaság, amely a Farkas Bertalanos, illetve szegedi Horthy-emlékműves csetlés-botlásával érte el a sajtó ingerküszöbét. Sőt, van még egy magát történelmi Vitézi Rendnek nevező szervezet is.

Nyilván nem érezzük tisztünknek igazságot tenni ebben a Júdeai Nemzeti Front kontra Júdeai Népfront hangulatú vitában, ugyanakkor annyit talán érdemes megjegyezni, hogy a jelenleg regnáló magyar kormány láthatóan a legitim Vitézi Rendet favorizálja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy alig néhány napja avatták vitézzé ezen kormány kultúráért felelős államtitkárát, Hoppál Pétert Pécsett, a rangos eseményen egyébként Semjén Zsolt fiai is a rend tagjaivá váltak, de ugyanitt részesült ezen megtiszteltetésben a korábban műsorvezetőként, majd KDNP-s országgyűlési képviselőként ismert, manapság meg a Duna Médiaszolgáltató Zrt. egyik igazgatóságát vezető Pálffy István is.

Hoppál Péter

MTI / Kovács Tamás

Törvény tiltja, de meddig?

A kisebbik kormánypárt érezhetően jelen van a rendben, a főkapitány helyettese, dr. Roykó Ádám, akarjuk mondani „dr. vitéz nemes berniczei Berniczei-Roÿkó Ádám lovag” annak idején még a kereszténydemokrata Réthelyi Miklós vezette Nemzeti Erőforrás Minisztériumában (Nefmi) volt miniszteri biztos, méghozzá elsőre meglehetősen sajátosan hangzó feladatkörrel. Roykó doktor felelt ugyanis az Európai Unión kívül élő magyar állampolgárok egészségügyi ellátásáért. Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy a második Orbán-kormány ekkor adta meg a magyar állampolgárságot a szerbiai és az ukrajnai határon túli magyaroknak is, ráadásul Roykó abból a szempontból sem volt rossz választás, hogy maga is a Szovjetunióban, közelebbről Lvovban (régen az Osztrák-Magyar Monarchiában Lemberg, ma Ukrajnában Lviv) született.

Tovább erősíti a vitézek és a KDNP kapcsolatát a rend spirituális székkapitánya, aki nem más, mint a Parlament igazságügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke, dr. Vejkey Imre. Vejkey egyébként személyesen is meg szokott jelenni a „vitézavatásokon”, ahol Semjén Zsolt üdvözlő üzenetét tolmácsolja az egybegyűlteknek. Érdekesség, hogy ez a csapat már nem éri be Magyarországgal, még a Trianon előtti országhatárok is szűkösek nekik, hiszen a pozíciók között pörgetve gyorsan megpillant az ember olyan furcsaságokat, mint a „Külhoni törzskapitányságok”, amiből kiderül, hogy a Vitézi Rendnek nemhogy svájci, de még chilei és orosz székkapitánysága is van.

Vejkey Imre

MTI / Balogh Zoltán

Nagyjából ez lehet az a pont, amikor az ember felsóhajt, hogy de hát ez egy komolytalan társaság, akik súlyos rangkórságukat kielégítendő mindenféle légből kapott címeket adományoznak maguknak aztán összejárnak hajbókolni egymás előtt. És az is igaz, hogy a történetben megnevezett közszereplők egyike sem nyomtatta még rá a fantáziacímét a névjegykártyáira és kezdte megkövetelni az újonnan kapott méltóságához járó címzést.

Ugyanakkor azért érdemes abba belegondolni, hogy két spirituális székkapitánykodás között azért Vejkey Imre törvényhozóként működik a parlamentben és ha éppen nem lenne jogszabályi akadálya, öles betűkkel hirdethetné magáról akár az Országházban is, hogy ő márpedig dr. vitéz nemes vejkei Vejkey Imre lovag, nem csak holmi jogászdoktor. Mert olybá tűnik, hogy amint az anekdotában is mondják, igény az volna rá.