A hétnapos országos tanársztrájk utolsó napján közösen fogalmazta meg követeléseit öt szakszervezet a Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatón. Mint elmondták, a követeléseik összeértek a tanárok célkitűzéseivel, ugyanis a már eddig is méltatlanul alacsony bérek továbbra sem igazodnak az elmúlt hónapok rekordmagas inflációjához, ez pedig a közszolgálatban dolgozók tömeges pályaelhagyásához és az utánpótlás hiányához vezet.

Ezek között szerepel az inflációt részben követő bérfejlesztés, amelyet a tavalyi évre visszamenőlegesen is szeretnének elérni – ezt egy tizenharmadik havi juttatásként képzelik el –, 25 százalékos béremelés és a diplomás bérminimum alkalmazása minden közszférában dolgozó számára, valamint a sztrájkot kiüresítő törvény módosítása.

A kezdeményezéshez csatlakozott a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete a kulturális és védőnői tagozatával együtt (MKKSZ), a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ), a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SZMME) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD). Csatlakozott továbbá az Egységes Diákfront (EDF) is. A keddi sajtótájékoztatón rajtuk kívül képviseltette magát a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is.

A szervezetek közleményben írták, hogy a KSH adatai szerint 2022-ben a közszférában dolgozók 10 százalékos reálkereset-veszteséget szenvedtek el, így ha a kormány idén sem rendezi a bérkérdést, akkor az éhezés, a fázás, az elárverezés és a mélyszegénység réme fog minden közszolgálati dolgozót fenyegetni. Méltatlannak tartják, hogy csak a közigazgatási elit fizetése igazodik az inflációhoz, ezért kollégáikat arra kérik, hogy kedden öt percre szüneteltessék a munkát tiltakozásuk kifejezéseként.

„Tudom, hogy elfáradtatok az egy éve tartó a küzdelemben és azt érzitek, hogy ti mindent megtettek, ennek ellenére mégsem értünk el eredményt, de most nem szabad feladni” – üzente a tanároknak a Komjáthy Anna, a PDSZ elnöke. Hozzátette, követeléseik bővültek az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, ugyanis a januárban elfogadott, a tanárok kirúgását megkönnyítő törvény visszavonását szeretnék elérni.

A felsorolt szakszervezetek úgy érzik, bérük és a kormány velük való kommunikációja arról tanúskodik, hogy munkájukat nem becsülik meg annak ellenére, hogy azt a köz érdekében végzik. Bárdos Judit, a BRDSZ elnöke példaként hozta fel, hogy a rendvédelmi dolgozók éjszakai járőrözésért óránként 193 forintot kapnak, Taskovics István TBDSZ-elnök pedig megemlítette, hogy a szférában dolgozók egy része mindössze havi bruttó 200 ezret keres. Taskovics elmondta, pénteken tárgyaltak a kormány képviselőivel és ugyanazt a választ kapták, mint korábban a pedagógusok: jogos a követelésük, de a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a béremelést.

„A kormány létrehozta a fordított jóléti államot: akkor adott, amikor kevesebb szükség volt rá, és akkor vett el, amikor adnia kellett volna” – mondta Meleg Sándor, az SZMME elnöke, aki úgy számolt, az év végi minimálbér-emelés a gyakorlatban a diplomás munkavállalóknál 8 százalékos bérnövekedést jelent, így jóval elmarad az infláció mértékétől.

A kulturális és egészségügyi szektorban dolgozók még szinte ki se lábaltak a koronavírus-járvány okozta nehézségekből, de újabb kihívásokkal kell szembenézniük. Mint azt Szebeni Dóra, az MKKSZ kulturális osztályának képviselője elmondta, őket leginkább az energiaválság sújtja jelenleg, ugyanis működésük teljes egészében az önkormányzatok anyagi helyzetétől függ, így tavaly már intézménybezárásokra is volt példa és aggódnak amiatt, mi vár rájuk idén. Szintén ismeretlen a jövő az egészségügyben dolgozók egy része számára, ugyanis az egészségügyi törvény átalakításával többek között a védőnői szolgálatok is átkerülnek az önkormányzatoktól a kórházak fenntartása alá, ezzel teljesen felforgatva működésüket – mondta Kuczman Anna, az MKKSZ budapesti védőnői tagozatának nevében.

Köves Ferenc, a SZÁD elnöke azt rótta fel a kormánynak, hogy nem tesz eleget mindenkori felelősségének, hogy a szociálisan rászorulókat segítse, sőt még bele is rúg azokba, akik a legnehezebb helyzetben vannak. Az EDF nevében Pirint Gergő szólalt fel, aki sikerként értékelte, hogy a tanárok melletti szolidaritásként több mint 100 iskolában hirdettek ülősztrájkot a diákok. A jövőre nézve elmondta, a következő időszakban terjeszkedni terveznek, különösen vidéken, ezért februárban országos fórumot tartanak, március 15-re pedig ismét tüntetést szereznek.